Az övezetrendezési tervek a fejlődés alapjai

A Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás minden olyan fejlesztést felkarol, ami a hegység zónáját segíti és fejleszteni tudja. Ahhoz, hogy a Hargita-hegységet megfelelően fejleszteni lehessen, szükséges, hogy minden érintett település tagja legyen a társulásnak. Ennek érdekében folyamatosan új tagokkal igyekeznek bővíteni azt.

Létai Tibor
Becsült olvasási idő: 7 perc
Az övezetrendezési tervek a fejlődés alapjai
Vonzók a gyógyfürdők. Kiaknázni a lehetőségeket Fotó: László F. Csaba

Több mint egy évtizede alakult a Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás azzal a céllal, hogy felkarolja a lehető legkülönfélébb fejlesztési formákat, legyen szó kulturális, infrastrukturális, sport- vagy turisztikai korszerűsítésekről. 
Madár Zsolt, a Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás ügyvezető igazgatója tavaly május óta vezeti az egyesületet. Sikeres tevékenységének köszönhetően, azóta több önkormányzat csatlakozott a partnerséghez. Pillanatnyilag ez tizenhatot jelent, de azon dolgoznak, hogy ez a szám még inkább növekedjen – minden érdekelt település tagjává váljon –, mert a célkitűzés az, hogy a Hargita-hegység zónáját összefüggően tudják kezelni, fejleszteni, hogy a különböző térségek ne maradjanak le.

A Görgényi-havasokat is bevonják

Nemrég arról született döntés, hogy a Görgényi-havasok Hargita megyei részét is bevonják a fejlesztési társulásba.

– Sok olyan településünk van, amelyek nemcsak a Hargitát érintik, hanem a Görgényi-havasokat is. Most döntöttük el az érintett településvezetőkkel, akik a Gör­gényi-havasok Hargita megyei övezetébe esnek, hogy összevonva fogjuk folytatni Hargita-hegység–Görgényi-havasok Közösségi Fejlesztési Társulás néven (ADI)

– mondta Madár Zsolt.
Megjegyezte: prioritást élvez az övezetrendezési tervek – úgynevezett PUZ-ok – elkészíttetése, valamint a mesterterv kivitelezése, ami a Hargita Megye Tanácsa keretében működő hosszú távú fejlesztési stratégia, egy komplex, hosszú lejáratú terv, stratégia, amely alapja lesz a fejlesztési társulások övezetébe tartozó települések jövőbeli fejlesztéseit illetően.

László F. Csaba
Mofetta Hargitafürdőn. Jótékony gázömlés


Megtudtuk, hogy a mesterterv magába foglalja a fejlesztési társulások működési stratégiáját, fejlesztési terveit, esetleges jövőbeli beruházásokat, amellyel a térség turisztikai, gazdasági, kulturális és sportfejlesztéseit valósíthatják meg. Minden településnél külön foglalkoznak az övezetrendezési tervekkel. Ugyanakkor három település esetében fontos lépés lesz a villamosenergia-hálózat bővítése, amelynek elkezdése előtt az övezetrendezési tervek megléte nagyon fontos, így Borzont, a Vargyas-szoros és a Madarasi-Hargita villamosenergia-hálózatának megvalósítása érdekében folyamatban van az övezetrendezési tervek elkészítése.

– Szeretnénk megszólítani és segíteni a Hargita-hegység állattartó gazdáit, hogy időben értesüljenek a hegyvidéki állattartás lehetőségeiről, pályázatokról

– fejtette ki a fejlesztési társulás ügyvezető igazgatója.
Mint mondta, ennek érdekében Pásztornap a Hargitán elnevezéssel tartanak rendezvényt július 12-én. Az erdőgazdálkodás is fontos szerepet tölt be a térség életében, így idén januárban konferenciát szerveztek az erdőgazdálkodóknak és erdőtulajdonosoknak.

– A turisztikai beruházások terén tanösvények és tematikus útvonalak segítségével igyekszünk ismertetni az idelátogatókkal a Hargita értékeit. Három tematikus útvonalat, tanösvényt tervezünk az idén kialakítani a borzonti nyíresben, Hargitafürdőn és a Rapsóné váránál

– fűzte hozzá.
A Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás fontosnak tartja a térségben tevékenykedő vállalkozókkal, panzió- és szállodatulajdonosokkal, sípálya-üzemeltetőkkel, beruházókkal tartani a kapcsolatot, és a lehetőségekhez mérten támogatni azokat az elképzeléseket, amelyek közös célt szolgálnak.

– Ennek érdekében meghatározott időközönként a nyári hónapoktól kezdve workshopokat szervezünk

– zárta gondolatait Madár Zsolt.

László F. Csaba
Népi gyógyfürdő a Hargita-hegység térségében. Összetartó övezetek

Lehetőségek tárháza

– A Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás kapcsán a kezdetekben nagyon lelkesek voltunk, mert még nem ismertük azt a nagyon sok törvénybuktatót, amivel aztán az elmúlt években találkoztunk. A homoródfürdői Lobogó panzió tulajdonosa jelezte felém az igényt, hogy jó lenne összedolgozni a Madarasi-Hargita, Hargitafürdő, illetve egyéb projekteket a homoródfürdőivel is

– közölte érdeklődésünkre Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Elmondta: az övezetrendezési tervek hozzájárulnak a természet védelméhez, megtartásához, fenntartásához. Az emberek szórakozni, pihenni, gyógyulni vágynak, elég, ha csak a mofettákról, friss levegőről beszélünk. Hargita megye településeinek egyharmada valamilyen mértékben érintett számos szolgáltatás révén. Sikerült túllépni a kezdeti nehézségeken, és megoldásokat kapni. Számos olyan település van, amely nemcsak a Hargita-hegységet foglalja magába, hanem a Görgényi-havasokkal is átfedést képez, ezért a közeljövőben azok a települések is csatlakoznak a fejlesztési társuláshoz, amelyek a Görgényi-havasok Hargita megyei oldalán találhatók.

– Szeretnénk a Görgényi-havast is egyben kezelni a Hargita-hegységgel, hisz a két hegy egybefüggő és könnyen kezelhető

– nyomatékosította a megyeelnök. Reményét fejezte ki, hogy a magyar kormány turisztikai fejlesztési elképzeléseiben továbbra is szerepel a térségünk, mert mindegyik magyarországi kormányzati szereplő nagyra értékelte az átgondolt elképzeléseket. A Hargita-hegység ugyanis az olimpiai sportbázistól kezdve egy sor dologra ad lehetőséget, hisz 1700 méteren tudnak a legjobban edzeni a sportolók. Rengeteg projekt van. Léteznek fejlesztések, amelyeket a megyei tanács fog elkészíteni, közberuházások, utak, víz- és csatornahálózat, villanyhálózat, parkolás, hulladékkezelés és egyéb kommunális szolgáltatások.

– A jogszabályok ugyan szétverték a gyors előrehaladásnak a lehetőségét, de lassabb tempóban is haladnak, nagyon sok egymást erősítő beruházás jött létre – mondta. – Jó irányba haladunk, és a távlati tervek egy olyan fenntartható, fejleszthető Hargita-hegység, amit a gyerekeink, unokáink is csodálnak majd, és az itt élőknek a megfelelő jövedelmet tudja biztosítani, helyi termékek, vendéglátás, turizmus terén, hogy ne kelljen elutazni máshová tartalmas szabadidő eltöltéséhez, hanem itthon is tudjuk ezt megtenni, és ezáltal a gyerekeink a szülőföld szeretetében, identitásban erősödjenek

– fűzte hozzá.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!