Az őszi búza ötödét újra kellett vetni
A hosszú tavaszi száraz időszak után végre megérkezett a várva várt csapadék. Májusi eső aranyat ér, ám a napokban lehullt 80-100 liternyi csapadékbőséget sok gazda nem tudta kivárni: a gyengén kikelt, alulfejlett őszi vetések 18-20 százalékát előzetesen már kénytelenek voltak kitárcsázni és újravetni. Őszi búzából közepes, tavaszi kalászosokból viszont jó termés várható. Pityókát Hargita megyében idén 7200 hektáron termesztenek.
[caption id="attachment_88154" align="aligncenter" width="1000"] Gazdák a határban. Az elmúlt napok esőzései kedveztek a mezőgazdasági munkáknak Fotó: Archív[/caption]
Nagyon gyenge volt a kikelési arány, ezért az őszi kalászosokkal bevetett parcellák 18-20 százalékát idén tavasszal újra kellett vetniük a gazdáknak. A csapadékhiány a terméshozamokban is megmutatkozik: a kenyérnekvalóból ezúttal a legoptimistább várakozás szerint sem lesz közepesnél jobb – mondta el tegnap lapunknak Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. A tavaszi kultúrák fejlődésében viszont sokat segített a napokban érkezett csapadék.
Kevesebbet aratnak
– Az őszi vetések szempontjából későn érkezett az eső. Segít rajta, aranyat ér, de ahhoz, hogy a tavalyi, tavalyelőtti termésátlagokat elérjük, későn érkezett. A várható terméskiesést még nem tudjuk pontosan megbecsülni, de az biztos, hogy jóval gyengébb lesz, mint az előző két esztendőben. A jelenlegi körülmények között közepes termésre számítunk – tette hozzá lapunknak nyilatkozva az agrárszakember. Csík és Gyergyó vidékén sok gazda nem várt a csapadék érkezéséig: a gyengén kikelt őszi kalászosokat – ahol lehetett – rávetéssel próbálták megmenteni, drasztikusabb esetekben viszont kitárcsázták és újravetették a területet.
A tavaszi kalászosok fejlődése viszont biztató: a napokban érkezett csapadék azokon a parcellákon is helyrehozza a károkat, ahol a vetőmagok a tavaszi szárazság nyomán egyenlőtlenül keltek ki.
– A pityókának egyenesen jókor jött az eső. Jó körülmények között, megfelelően előkészített magágyba lehetett a pityókát ültetni. A pityókának eddig nem volt szüksége csapadékra, mivel a gumóból táplálkozott. Aki még az eső érkezése előtt ki tudta juttatni a gyomirtót, most kedvező helyzetből várhatja a folytatást – vallja Török Jenő. A burgonyával beültetett területek összfelülete egyébként a magas, 1,6–1,8 lejes értékesítési árak ellenére sem változott: döntően a vetőmaghiány miatt. Hargita megyében idén 7200 hektáron termesztenek pityókát a gazdák, ami alig marad el a tavaly krumplival beültetett 7250 hektártól.
Sok csapadék, egyenlőtlen eloszlás
A mezőgazdasági igazgató azonban nem hallgatta el azt sem, hogy Hargita megyében a napokban lehullott nagy mennyiségű, négyzetméterenként 80-100 liternyi csapadék sem volt képes pótolni a talajban hónapok alatt kialakult vízdeficitet. Utóbbi kapcsán külön gondot okoz, hogy a nagy mennyiségű csapadék rövid idő leforgása alatt hullott.
– Örvendünk az esőnek, de sokkal jobb lett volna, ha kicsit egyenletesebb az eloszlása. A megye egyes térségeiben a 80-100 liternyi csapadékból 50 liter egyetlen nap alatt hullott le. Ha rövid idő alatt túl nagy mennyiség hull le, akkor annak egy része nem hasznosul, mert vagy lefut a parcelláról, vagy a talaj mélyebb rétegeibe szivárog. Persze ez is több a semminél. A klímaváltozás kapcsán egyébként úgy tűnik, hozzá kell szoknunk a szélsőségekhez. Hosszú hónapokon keresztül nem esett semmi, aztán egy nap alatt lehullott az egész havi csapadékmennyiség – mutatott rá a szakember.
A májusi hideg és a csapadékkal érkezett szeles, hűvös időjárás inkább a méhészeknek és a gyümölcstermesztőknek okozott fejtörést, a növénytermesztők munkáját nem befolyásolta.
Domján Levente