A tanintézmények több mint felében online indult újra az oktatás a kényszervakáció után. Főleg a vidéki iskolák és a napközik alkalmazottai körében alacsony az átoltottság, helyenként annyira, hogy egyelőre tartósnak ígérkezik ez az állapot. Szakmai szervezetek, pedagógusok és szülők is méltánytalannak tartják a kialakult helyzetet és átgondoltabb megoldásokat várnak a kormánytól. A társadalom megosztottságába vertek egy újabb éket. Ezt mondta tegnap Demeter Levente főtanfelügyelő, amikor arról kérdeztük, hogy miként lehetne növelni a jelenléti oktatással működő tanintézmények körét. – Igazgatói értekezletekre szakembereket hívtunk a közegészségügytől, tájékoztattunk mindenkit, ennél többet nem tehetünk – fogalmazott. Változások azért várhatók A tanfelügyelőség nem fog ellenőrzéseket indítani, de a szaktárca várhatóan igen, méghozzá azokban az intézményekben, ahol rövid idő alatt látványosan növekedik az átoltottság, illetve ott, ahol nagyon alacsony a vakcinát felvevő alkalmazottak száma. Megyénkben főleg az utóbbira van példa, és leginkább vidéken, a városi intézmények – a napköziket, óvodákat kivéve – jobban állnak – közölte Demeter Levente. Szerinte a héten még várhatók pontosítások és változások a tanintézmények működését illetően, bár azt nem hiszi, hogy visszakozna a szaktárca a jelenlegi, legalább 60 százalékos átoltottságot kérő rendelkezésétől. – Az is elképzelhető, hogy felemelik 70 százalékra, és figyelembe veszik azokat is, akik átestek már a betegségen, és amiatt számítanak védettnek. Ugyanakkor nagy valószínűséggel alegységenként kell majd lejelenteni a személyzet átoltottságát, nem jogi személyként, mint eddig – tudtuk meg. Mint ismert, adott esetben három-négy tagintézménye is lehet egy iskolának, illetve napközi otthonnak. Oroszhegy a lista végén A tanfelügyelőség tegnapi adatai szerint megyénkben a 140 önálló jogi személyiséggel rendelkező tanintézmény közül mindössze 67-ben éri el vagy lépi túl a személyzet átoltottsága a 60 százalékot, összességében pedig az alkalmazottak 55,7 százaléka adatta be a vakcinát. A sereghajtó a hidegségi általános iskola 17,14 százalékkal és az oroszhegyi 15,09 százalékkal. Az oroszhegyi Petőfi Sándor Általános Iskolának számos alegysége van, de egyelőre még elképzelni sem lehet, hogy mikor érhetik el a 60 százalékos küszöböt, hiszen – mint Mihály Tibor igazgató elmondta, legalább harmincöten kellene felvegyék a vakcinát úgy, hogy a közösségben stabilan alacsony az oltakozási hajlandóság. – Nem láttunk súlyosabb eseteket, halált a faluban, amiket kimondottan a Covid-betegség okozott volna, ezért is alacsony az érdeklődés az oltás iránt. A szülőktől sem gyakoroltak nyomást ránk – közölte az igazgató, aki maga is oltatlan. Hangsúlyozta, hogy egyébként sincs joga befolyásolni a kollégáit, így valószínűleg jövő héten is marad az online oktatás a község iskoláiban, óvodáiban egyaránt. A bizonytalanokban reménykednek Székelyudvarhelyen például a 12-ből csak két iskola tanul online, a Tompa László Általános Iskolában és a Palló Imre Művészeti Szakközépiskolában ugyanis 50 százalék körül van az alkalmazottak átoltottsága, máshol ha nem is sokkal, de annyival azért többen oltakoztak eddig, így tegnap már normális mederben zajlottak az órák. A művészeti iskola igazgatónője, Porsche Éva azt monda, hogy intézményvezetőként majdnem semmit nem tehet a helyzet megváltoztatásáért, mindössze sugalmazzák a kollégáknak, hogy az, aki eddig bizonytalan volt a vakcina beadatása szempontjából, most esetleg mégis tegye meg. – Ha hárman még beoltatnák magukat, átlépnénk a 60 százalékot. De egymás között nagyon összecsaptak az indulatok – fogalmazott az igazgató. Jó példát mutatni Mint fentebb már írtuk, megyeszerte talán a legnagyobb gondot az jelenti, hogy nagyon sok helyen nem nyitottak ki a napközik és óvodák. Csíkszeredában például egyetlen napközi sem fogadja a gyerekeket, Székelyudvarhelyen is csak a Zsibongó és a Villanytelepi napközi. – Áldatlan a helyzet így, ahogy van, és egyáltalán nem gondolom, hogy az a jobb óvoda, amelyikben magasabb az átoltottság, ahogy azt sem, hogy az a jobb szakember, aki beadatta a vakcinát. Azt kértem a kollégáimtól is, hogy ne feszüljenek egymásnak, fontos, hogy megmaradjunk csapatnak – mondta Koncz Melinda, az egyik legnépesebb székelyudvarhelyi napközi vezetője. Felhívta a figyelmet arra is, hogy rövid volt az idő arra, hogy esetleg közösségi ügyet kovácsoljanak az oltakozásból, ugyanakkor több fiatal, gyermekvállalás előtt álló alkalmazott van, akik ráadásul háziorvosuk javaslatára tartózkodnak az oltástól. Intézményvezetőként egyéb eszköz nincs a kezében, mint jó példával elöl járni, Koncz Melinda épp a tegnap jelentette be kollégáinak, hogy a gyermekének is kérte az oltást. Szerencsére a tipegő csoportot jelenléti formában el tudták indítani tegnap, és ha külön alegységenként kell majd küldeni a jelentést, akkor esély van arra is, hogy hamarosan az Eszterlánc is fogadhassa a kicsiket, mert „csak” három személy kéne rávegye magát az oltakozásra. Jelentés péntekenként Egyébként nem hivatalos értesüléseink szerint az igazgatók nem várják meg, hogy munkatársaik esetben a teljes oltási képlet „lefusson”, tehát ha valaki ezen a héten beadatja az első adagot, azt le is jelentik, hogy minél hamarabb átlépjék a bűvös határvonalat. Jó tudni, hogy egyik napról a másikra nem fordulhat jelenlétibe az online oktatás, a pénteki összesítés alapján hetente várható változás. Az RMPSZ álláspontja Annak ellenére, hogy a járvány legyőzésében egyedüli hatékony eszköznek a védőoltás felvételét tartja, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) aggasztónak és hátrányosan megkülönböztető jellegűnek tartja, hogy az iskolai oktatás újrakezdésének egyedüli feltételeként az iskolai személyzet beoltottsági arányát határozták meg. Szerkesztőségünkbe eljuttatott állásfoglalásában a szövetség nehezményezi, hogy nem érvényesül a közös teherviselés elve akkor, ha a pedagógusok csoportja az egyedüli szakmai-társadalmi kategória, amely esetében jogi eszközöket alkalmaznak az oltakozási kedv növelése érdekében. „Úgy gondoljuk, hogy ezzel a döntéssel elsősorban nem a beoltottsági arány növekedését váltják ki, hanem tovább mélyítik azt szakadékot, amely a pedagógusok társadalmi megbecsülése terén keletkezett a világjárvány beköszöntétől kezdődően. Az intézkedés továbbra is a hátrányos közösségekben működő, főként vidéki iskolákra, illetve a napközi otthonok működésére (ezáltal számos kisgyermekes család életére) gyakorol rendkívüli mértékben kedvezőtlen hatást, ahol az online oktatás megszervezésének feltételei nem biztosítottak, vagy ez az oktatási forma nem alkalmazható hatékonyan” – olvasható az RMPSZ állásfoglalásában. Felhívják arra a furcsa jelenségre is a figyelmet, hogy számos esetben alacsony fertőzöttségi arányú (2 ezrelék alatti) településeken a tanintézményi beoltottsági arány miatt kell online oktatást elrendelni, olyan körülmények között, hogy nem adottak az online oktatás megfelelő anyagi vagy infrastrukturális feltételei. A szülők véleménye A Magyar Szülők Szövetsége szerint a jelenleg érvényben lévő rendelkezés logikátlan, diszkriminatív és egyúttal veszélyes minden, a tanügyben részt vevő félre nézve. Sem járvány, sem oktatás szempontjából nem állja helyét, egyértelműen látszik a kaotikus, kapkodó és minden szakmai, konzultatív kommunikációt mellőző magatartása egyrészt a miniszternek, másrészt az államelnöknek – olvasható az érdekvédelmi szervezet Facebook-oldalán. Úgy vélik, hogy a rendelkezés csak és kizárólag az oltásra való kötelezésről szól, teljesen mellőzi az oktatás bármiféle támogatását, sőt hatalmas mértékben rombolja azt. A Szülői Szervezetek Országos Föderációja – amelynek a magyar testület is tagja – megkongatta a vészharangot: a hazai tanügy az elmúlt két évtized legnagyobb válságát éli. Szerintük a kormány elfeledkezik azokról az intézményekről, amelyek nem nyithattak ki, a többiekben sem érvényesül semmiféle védelem, és úgy hoznak meg intézkedéseket, hogy gyakorlatilag nincs párbeszéd a szülőkkel és a diákok érdekképviseletével sem. Lefaragott téli szünet Múlt pénteken egyébként a tanév szerkezetét is módosította a szaktárca. Az egyik változás, hogy a téli vakáció immár nem a két félévet választja el, hanem utána még az első félév folytatódik egészen január 17-ig. A tanulók nagy többségének egyetlenegy hét lesz a téli szünidő de- cember 24. és január 2. között, mindössze a napközisek és elemi osztályosok pihenhetnek január 9-ig. Eltörölték ugyanakkor az Iskola másként hetet, abban az időszakban is rendes oktatás zajlik a tanintézményekben.

Asztalos Ágnes