Az információ az új arany

Okoskórházak? Ez a jövő, orvosok és IT-szakemberek beszéltek arról, hogy mi a realitás, mi alkalmazható a mesterséges intelligencia és az orvostudomány területén napjainkban. A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház is tervez lépéseket tenni ezen a téren, hangzott el a 32. Tusványos egyik panelbeszélgetésén.

Vlaicu Lajos
Becsült olvasási idő: 6 perc
Az információ az új arany
A gyógyszerek beállításában is segíthet a mesterséges intelligencia Fotó: Vlaicu Lajos

Dr. Tar Gyöngyi tiszti főorvos, a Hargita Megyei Népegészségügy Igazgatóság vezetője szerint az orvoslást lehet és kell is bővíteni a mesterséges intelligencia bevonásával. Ehhez valamennyi lehetséges eszközt meg kell ragadni, ami elősegíti a további fejlődést Hargita megyében. A kórház látványos technikai fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, ez különös módon elsősorban a koronavírus-járványnak köszönhető.

– A járvány az egészségügyre terelte a vezetők figyelmét, a kórházak finanszírozására. Az akkori digitalizált fejlesztéseket most elsősorban össze kell kapcsolni, hogy még jobban lehessen hasznosítani. A technikai és IT-fejlesztés mutat a jövőbe, ugyanakkor a humán erőforrásra is figyelni kell, és megfelelő színvonalon gondoskodni kell az utánpótlásról – tette hozzá Tar.

A mesterséges intelligencia szerepe
Stekbauer Zsombor, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház adminisztratív igazgatója elmondta, hogy a kórházban már vannak olyan részlegek, ahol a mesterséges intelligenciát használják. Elsősorban online időpontfoglalásnál érhető el, de szoftverek fejlesztésében is partner a kórház, főleg a páciensek megfigyelésében. Az adminisztrációs részleg vezetője kifejtette: az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) forrását felhasználva egységes digitalizációt akarnak a kórházban.

– Az intenzív osztályon vezetnénk be először, ahol valós időben használható adatokat fogunk gyűjteni a páciensek állapotáról, sőt utólag majd fel lehet használni a nyert információkat további kutatásokhoz

– mondta Stekbauer.

A folytatásban dr. Lorenzovici László, a Hospital Consulting igazgatója megjegyezte: két fő szempontnak kell érvényesülnie a mesterséges intelligencia használatára vonatkozóan: a páciensek érdekei és az adminisztrációs szempont.

– Az onkológiai kezelések súlyos mellékhatásokkal járnak.

A gyógyszerek beállítása fontos, mert különben gyógyszeradagolásba is bele lehet halni, ennek elkerülésében segíthet a mesterséges intelligencia.

Az öntanuló algoritmusok adagolják és optimalizálják a gyógyszert a betegségben szenvedőknek. Ezen a téren gyerekcipőben jár az onkológiai kezelés, és ebben előrelépést jelenthet a mesterséges intelligencia használata – mondta dr. Lorenzovici László. Hozzátette: a klasszikus egyetemeken ezt még nem tanítják, sőt ez már a hagyományos medicinát meghaladta, csupán digitalizált eszközökkel lehetséges. 

Gazdasági szempontok az orvoslásban
A szakember kiemelte: a gyógyításban a gazdasági szempontok is számítanak, költséghatékonyabb kezelési módszereket dolgoznak ki az informatika, a rendszermenedzsment és az orvoslás terén egyaránt. Az IT-eszközök ára és költséghatékonysága jobban megéri a kórházaknak, mint a jelenlegi kezelési módszerrel vagy esetleg az IT-eszközök hiányában dolgozni. Az erőforrások gazdaságos felhasználása minden országban kiemelt szempont.

Bihari Béla, az IT Plusz klaszter alelnöke, szoftverfejlesztői mérnök cége több nemzetközi programban vesz részt, az orvoslás fejlesztésére törekszenek. Elmondása alapján minden tudomány multidiszciplináris világgá alakult át. A mesterséges intelligencia egyelőre „szexi trend”, mert így minden könnyebben eladható, mondván, minden és mindenki okos.

– Még nagyon távol állunk az általános mesterségesintelligencia-tudástól, ahol egy gép tudna végső megoldást nyújtani egy adott szakterületen, különösen az orvostudomány területén. Mesterséges intelligencia helyett helyesebb a gépi tanulás kifejezés. Nem létezik olyan gépi intelligencia, amely az egyes betegségeket végérvényesen meg tudná oldani, vannak specifikus területek, de ezek még mindig nem jelentenek átfogó megoldást.

Az adat az új arany. Az emberi adat, ami a létünkből származik, és annak digitalizációja az új érték

– nyomatékosított az IT-guru. Kiemelte: ezek tudják a legtöbb információt szolgáltatni. Ezeket lehet bányászni és hasznosítani később az egészségügyben. Ugyanakkor a GDPR személyi védelem fontos az unióban. Szerinte minden személynek kellene hogy legyen személyi digitális adatgyűjteménye, mert az innovációhoz és kutatáshoz sok adatra van szükség a programozáshoz. – Még nem tartunk a konkrét szoftver mint orvosi eszköz késztermékénél. Nem is beszélve a jogi háttérről, etikai és morális kérdésekben is számos tisztázásra váró kérdés van, ami a páciensek adatainak felhasználási hátterét biztosítaná. Ugyanis a projekteknél a legnagyobb probléma még mindig az, hogy honnan lesz a kutatásokhoz elegendő valós adatunk oly módon, hogy ehhez a páciensek jogát is tiszteletben tartják – mondta Bihari Béla. Kiemelte: azok a kórházak a nyerők, amelyekben kutatásban érdekelt fiatal orvosok dolgoznak, és a kutatáskor végzett munka, azaz a szellemi tulajdonjog a kórháznál marad.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!