Gyakran hallani az utóbbi időben arról, hogy országunk nemigen van ráutalva az oroszországi földgázra, s a hazai fogyasztásokat gyakorlatilag már-már fedezni lehet a hazai földgázból. Ez így igaz, statisztikai adatok tanúskodnak arról, hogy a vegyipari, illetve a petrokémiai szektor összeomlása nyomán hovatovább csökkent, csökken a földgázfogyasztás. Ugyanakkor a hazai energiaforrások­ból előállított villamos energiából még exportra is jut. Ilyenképpen akár azt is mondhatnánk, hogy Románia energetikai függetlensége fenntartható. Ez viszont nem igaz, ha tekintettel vagyunk arra, hogy a kőolajimport hovatovább fokozódik. 2010-ben a hazai kőolajfogyasztás 10,02 millió tonna volt, abból 5,82 millió tonnát importból fedeztünk, s csak 4,2 millió tonnát a hazai termelésből, azaz az import részesedése a fogyasztásban elérte az 58,1 százalékot. A következő években egy viszonylag kedvező tendencia következett be, csökkenve az import részaránya a fogyasztásban. 2014-ben viszont a szóban forgó arány erőteljesen megugrott, elérve a 66,1 százalékot. És attól arrafelé ez a tendencia érezteti a hatását, a tavaly elérve a 67,3 százalékot, az idén pedig a becslések szerint  meg fogja haladni a 68 százalékot. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint 2018-ban a hazai kőolajfogyasztásban az import részaránya 68,9 százalék körül lesz, majd 2019-ben meg fogja közelíteni a 70 százalékot. Másképpen fogalmazva: az elkövetkező években csak jelentéktelen mértékben növekedhet a hazai kőolajtermelés és iramosabban a behozatal. Az előbbi 2016–2018 között egy százalékkal, az utóbbi pedig mintegy 1,2 százalékkal. Egyébként a belső fogyasztás növekedési üteme is mérséklődni fog.