Ötéves szünet után idéntől újra termelnek minősített vetőmagot a csíkszentmártoni Burgabotek Mezőgazdasági Társulás parcelláin. A burgonyapiac összeomlása után az utóbbi években nem volt igény államilag elismert, elit típusú vetőgumó előállítására. Egy uniós előírás értelmében viszont 2018-tól csak azokra a szántóföldi parcellákra lehet földalapú támogatást igényelni, amelyben ellenőrzött vetőmagot használnak. [dropcap]A[/dropcap] csíkszentmártoni mezőgazdasági társulásnál az elmúlt években is termeltek vetőmaggumót, azonban csak saját szükségletre. A vetőmag-szaporító anyagot Hollandiából és Németországból vásárolták, az elit minősítésű burgonyát pedig tovább szaporítják – mondta el tegnap lapunk érdeklődésére Kertesztes Venczel agrármérnök, a Burgabotek Mezőgazdasági Társulás igazgatója. Plusz papírmunka, nagyobb odafigyelés A minősített szaporítóanyag ugyanakkor nemcsak a termelésben igényel nagyobb odafigyelést, de sok papírmunkával, pluszköltségekkel és állandó ellenőrzéssel is jár. A vírusos fertőzések elkerülése érdekében már júliusban meg kell állítani a vegetációs időt, ezt a burgonya szárégetésével érik el. A beavatkozás a hozamban is érezhető, így legtöbb 25-30 tonnás termés takarítható be hektáronként – fűzte hozzá Keresztes Venczel. Kifejtette: a vírusos betegségek terjesztője a levéltetű, de mivel a Csíki-medencében kevesebb a gyümölcsös, a kukoricás, így ebből a kártevőből is kevesebb van. A termesztés során a talaj tápanyag-ellátottságára is jobban kell figyelni, ugyanakkor a beteg, fertőzött töveket időben el kell távolítani a parcelláról. A vetőmag-szaporítást szigorú ellenőrzés alatt tartják, ezért a bevizsgálások alkalmával, ha a gumók 4 százalékánál vírusos fertőzés áll fenn, már nem kaphatja meg a készlet az elit vetőmag besorolást – részletezte a szakember. Árfelezés Az Alcsíkon előállított vetőmaggumó az árversenyben is helyt tud állni. Kilónként 1 lej 50 baniba került az itthon elállított vetőmag, míg az import gumóért 3 lejt is elkérnek. A hektáronkénti 3 tonnás vetőmag-szükségletnél, ez már jelentős árkülönbség – hangsúlyozta Keresztes. Romániában ma 130-150 ezer hektáron termelnek burgonyát, azonban a terület csupán egynegyedébe ültetnek minősített vetőmagot – véli Keresztes Venczel. Véleménye szerint az elmúlt években a kupecek minden kisméretű burgonyát felvásároltak és vetőmagként értékesítették az ország másik felében, így azon sem kell csodálkozni, ha a földeken nagyon elterjedt a Clavibacter-fertőzés és más karantén betegségek. Keresztes jónak tartaná, ha 2018-tól az ellenőrzött vetőmag-tanúsítványhoz kötnék a támogatási rendszert. A burgonyatermesztők érdekvédelmi szervezete már legalább húsz éve ezt kéri – jegyezte meg. A minősített vetőmag előállítása egyben arra is lehetőséget biztosíthat, hogy a termelők szakosítsák magukat. A Burgabotek Mezőgazdasági Társulás vezetője úgy véli: amennyiben a piacon igény lesz a helyben előállított minősített vetőmagra, úgy erre szakosodnának és kivonulnának az ipari és étkezési burgonyatermesztési piacról. Daczó Dénes