Az agresszió agressziót szül
Egy hónapja működik a gyermekbántalmazások bejelentésére szolgáló 119-es segélyhívó szám. Ez idő alatt országszerte több ezer bűncselekményt jelentettek a hatóságoknak, Hargita megyében is számos hívást regisztráltak. Csiszér Csaba, a bántalmazott, elhanyagolt és kizsákmányolt gyermekek sürgősségi befogadó és intervenciós központjának vezetője lapunk megkeresésére hangsúlyozta: a gyermekbántalmazás bűncselekmény, és társadalmi felelősség a jelenség csökkentése.
Decembertől február elejéig 54 sürgősségi hívás érkezett a Hargita Megyei Gyermekvédelmi Vezérigazgatósághoz. Ezek többsége gyermekbántalmazással volt kapcsolatos, és a telefonálók túlnyomó részben fizikai erőszakot jelentettek – tájékoztatta lapunkat Csiszér Csaba, a Hargita Megyei Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság sürgősségi központjának vezetője.
– Mivel a 119-es hívószám nem olyan régóta működik, nem minden esetben érkeznek ide a bejelentések. Van, amikor direkt az igazgatóságunkat keresik a gyermekbántalmazás észlelői – fejtette ki Csiszér Csaba. Megjegyezte: a testi fenyítés mellett a szóbeli agresszió, a lelki és szexuális kizsákmányolás és a koldulásra kényszerítés is bántalmazásnak minősül.
Nem az a cél, hogy elvigyék a gyermeket
Lapunk kérdésére rámutatott: függetlenül attól, hogy milyen úton érkezik a bejelentés, minden esetben kivizsgálják az ügyet. Ilyenkor kivonulnak a helyszínre, ha szükséges a rendőrég vagy az adott önkormányzat szociális munkásának kíséretében. Ha a helyszíni látogatás során beigazolódik, hogy az adott gyermeket bántalmazták, kiemelik a családból és védett otthonba helyezik.
– Az elmúlt időszakban sajnos erre is volt példa. De ha a kiszállás során azt látjuk, hogy nem történt komoly bántalmazás, csak kisebb összezördülés, akkor elkezdődik a család monitorozása. Ez a folyamat hat hónapig tart, de szükség esetén meghosszabbítható – jegyezte meg a bántalmazott gyermekek elhelyezőközpontjának vezetője.
Mint mondta, sohasem az a céljuk, hogy a gyermeket eltávolítsák a családjából, az a legfontosabb, hogy biztonságos környezetet nyújtsanak számára. Épp ezért kiemelt fontosságú a monitorozás, amely során útmutatást nyújtanak a családtagoknak, hogy miként bánjanak a gyermekekkel.
Több a bejelentés, mint korábban
Egyébként már most látszik, hogy tavalyhoz képest több hívás érkezik gyermekbántalmazással kapcsolatosan. Csiszér Csaba rámutatott: januárban naponta öt ilyen bejelentést regisztráltak. Hozzátette: a világjárvány kezdetén megugrott a bejelentések száma, tavaly ez az arány valamelyest csökkent, most azonban ismét felfelé ível a hívások gyakorisága.
– Idén év elején megháromszorozódott a bejelentések száma a tavaly ilyenkori helyzethez képest. Nehéz eldönteni, hogy mivel magyarázható mindez, de valószínű, hogy a külön segélyvonal is hozzájárul ahhoz, hogy többen merik elmondani, ha környezetükben ilyen bűncselekményt észlelnek – ecsetelte Csiszér Csaba. Hozzáfűzte: szerinte előrelépés, hogy egyre szélesebb körben tudatosul az ilyen jellegű hívások fontossága.
A 119-es hívószámon minden hívást rögzítenek, sőt mivel a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) szakemberei működtetik, nemcsak a hívás átirányítására van lehetőségük, hanem a hívó fél tartózkodási helyének azonosítására is.
– Erre eddig nem volt szükség, hiszen egy nagyon új lehetőségről van szó. Egyébként a 00800–800303-as zöldszámot hívók helyzetét nem tudtuk bemérni korábban, ezért is fontos, hogy létrejött az új segélyvonal – jegyezte meg Csiszér Csaba. Mint kiderült, a hívások átirányítása főként az eltűnt gyermekek felkutatásában jelent segítséget, hiszen a 112-es hívószámra átirányított bejelentéseket a RO-ALERT rendszerben is közzé tudják tenni. Továbbá ha a hívást fogadó szociális gondozó úgy ítéli meg, hogy a rendőrség vagy a mentők azonnali beavatkozására van szükség, akkor is átirányítják a hívást.
Pszichológiai tanácsadást is lehet kérni
Megtudtuk, hogy a 119-es segélyvonalat nemcsak fizikai agresszió kapcsán lehet tárcsázni, mert akkor is átirányítják a hívást a gyermekvédelemhez, ha lelki problémáikról beszélnének az érintett gyermekek. Ha egy fiatal nem mer iskolába menni, kiközösítve érzi magát, és minderről nem mer beszélni az osztályfőnökkel, a Hargita Megyei Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság szolgálatos pszichológusához irányítják a hívást. Ráadásul a telefonbeszélgetés után személyes találkozót is lehet igényelni a szakpszichológussal.
Kérdésünkre a sürgősségi központ vezetője úgy fogalmazott: a 119-re egyelőre nem érkeztek ilyen jellegű hívások, de fontos tudni, hogy erre is van lehetőség. Ugyanakkor hangsúlyozta: a gyermekvédelmi igazgatóságnál folyamatosak az ilyen jellegű kérések. Sőt arra is volt már példa, hogy az érintett gyermek azért telefonált a zöldszámra, mert rossz jegyet kapott az iskolában, és nem mert hazamenni.
– A helyzet megoldása érdekében itt is a féléves monitorozást alkalmaztuk, és megértettük a családtagokkal, hogy nem minden az iskolai teljesítmény. A gyermekek is jobban tudnak tanulni, ha békés környezetben tehetik meg – fogalmazott Csiszér Csaba.
A koldulás is erőszakot szül
Érdeklődésünkre Csiszér Csaba azt is elmondta, hogy az elmúlt időszakban egyre több bejelentés érkezett a gyermekek koldulásra kényszerítésével kapcsolatban. A sürgősségi központ vezetője mindenkit arra kér, ne adjon pénzt a kéregető gyermekeknek.
– A koldulás a bűnözés kapuja. A lányok esetében a prostitúciót, a fiúknál pedig a lopást, betörést készíti elő – nyilatkozta. Kiemelte: hiába adunk jó szándékkal pénzt egy gyermeknek, nem őt, hanem a szüleit, ennélfogva pedig a koldulást támogatjuk.
Sok minden a családban dől el
Csiszér Csaba nyomatékosította: fontos, hogy a köztudatban egyértelmű legyen, hogy a gyermekbántalmazás bűncselekmény. Ráadásul az ilyen jellegű cselekedetekkel beleneveljük az agressziót a felnövekvő generációba.
– Ha a jövő nemzedékét bántalmazzuk, akkor ők továbbviszik ezt a példát. Az agresszió agressziót szül – jelentette ki. A sürgősségi központ vezetőjét a megelőzés fontosságáról, a gyermekbántalmazások csökkentéséről is kérdeztük. Ezért még elmondta: kiemelten fontos lenne, ha már az iskolában is nyíltan beszélnének a témáról. Továbbá ha egyre több emberben tudatosulna, hogy a gyermekeket bántani nem normális dolog.
– Sajnos mindazok, akik a családjukban, a felmenőik példája által azt látták, hogy elfogadott az agresszió, nehezebben értik meg, hogy mi a gond az erőszakkal. De a kérdés tisztázása nemcsak a családfő és az adott család felelőssége, hanem a társadalom egészének a feladata is – fejtette ki.
A sürgősségi befogadó és intervenciós központ vezetője továbbra is arra buzdítja mindazokat, akik bejelentést szeretnének tenni, hogy bátran hívják a 119-es segélyhívó telefonszámot, hiszen minden esetben kivizsgálják a körülményeket, és ott segítenek, ahol tudnak.
Fazakas Bea