Ülkei Zoltán, az RMDSZ bögözi polgármesterjelöltje rengeteg megvalósítható tervvel indul és kéri a szavazópolgárok bizalmát a hétvégi helyhatósági választásokon. Újítást, lendületet hozna a község életébe.

– A községhez való kötődésem abból adódik, hogy édesanyám bétai származású, gyerekkoromban nagytatáméknál töltöttem a nyarakat, olyannyira, hogy a román tengerpartra első ízben csak felnőttkoromban jutottam el. Rengeteg szép emlék köt ehhez a faluhoz, és nagyszüleimhez, akik emberségre tanítottak. Nagyapám azt mondta: az adott szónak súlya, becsülete és következménye van. Azóta is ehhez tartom magam.
Érvényes ez kampányban is, mind az ígéretek, mind mások rágalmazása szintjén. Azoknak, akik azt terjesztik rólam, hogy kirúgtak a munkahelyemről, és ezért szeretnék polgármester lenni, üzenem, hogy ez nem igaz, csupán harminc napra, a kampány idejére függesztettem fel tevékenységemet a munkahelyemen.

– Az elmúlt időszakban a községhez tartozó minden település életébe betekintést nyert, szóba állt a helyiekkel. Mit tapasztalt?

– Többször végigjártuk a Bögöz községhez tartozó nyolc települést, hisz számunkra a legkisebb falu is számít. Fontosnak tartjuk a kommunikációt mind az idősekkel, mind a fiatalokkal: újítást, lendületet szeretnénk hozni a községbe. A fejlesztéseket két részre osztottuk: az infrastrukturális mellett, amely a környezetünket teszi élhetőbbé, a közösség fejlesztése kiemelt szerepet kap. Szintet kell ugornunk, hisz nemcsak azt kell megadnunk a lakosságnak, ami természetes (út-, vízhálózat stb.), hanem a közösségi életet is szeretnénk felpezsdíteni. Vissza kell nyernünk a fiatalok bizalmát, hogy merjék elmondani a községvezetőknek, ők mit álmodnak. Nézzük meg közösen, hogy a pénzügyi forrásainkból mit tudunk hozzárendelni.
Huszonegy év tapasztalattal és a Szövetséggel a hátunk mögött merünk ígérni, anélkül, hogy túlzásokba esnénk, mert tudjuk, hogy véghez tudjuk vinni. Az elkezdett beruházásokat szeretnénk folytatni, ezeken kívül új projektekbe kell belevágni az új, 2021–2027-es pályázási ciklusban. Közel kell lennünk a lakossághoz, hogy megismerjük valós igényeit. Pályázati támogatásokat szeretnénk biztosítani civil szervezeteknek, fiataloknak, egyházaknak. A fiatalokat szeretnénk bevonni a munkába, szeretnénk újra és újra bejárni a falvakat, meghallgatni az elképzeléseiket és megpróbálni kivitelezni. Közösségi házakat szeretnénk minden faluban kialakítani, amely közösségi térként működhetne. Tudtommal a község tulajdonában is vannak olyan régi épületek, amelyeket felújítás után, megőrizve eredeti állapotukat, erre a célra használhatunk, vagy akár vendégházként is.

– Ebben a térségben nem igazán működik a turizmus, pedig látnivaló lenne bőven. Milyen terveik vannak ezen a téren? 

– Térségi turizmusban gondolkodunk a többi községgel közösen: panziókat kell létrehozni, ahol fogadni tudjuk a vendégeket, összekötni a települések látványosságait, programokat ajánlani akár lóháton, szekéren vagy biciklivel. Ugyanakkor helyi termékeket kínálni a turistáknak. Fontosnak tartom felkarolni és támogatni a népművészetet, hogy ezeket az értékeket is meg tudjuk mutatni az ide látogatóknak. Agyagfalván az emlékmű és a múzeum mellett az önkormányzatnak parkolót, a vállalkozóknak pedig vendéglőt kellene kialakítaniuk, ahol az átutazó vendégek megállhatnak, megpihenhetnek. Meg kell teremtenünk a feltételeket a turistáknak, hisz számos értékünk van, amelyek kiemelt helyre kellene kerüljenek. Bögözben egy szép központot szeretnénk kialakítani a templom szomszédságában, hisz jelenleg nincs olyan tere, amely szép és látványos lenne. Az Ugron-család tulajdonában lévő épületet kellene megvásárolni, amelyet akár múzeumnak vagy közösségi háznak is berendezhetnénk. Játszótérre, parkra is szükség lenne, ahol a kisgyerekes anyukák kellemes környezetben el tudják tölteni az időt. Szeretném az udvarhelyi példát alkalmazni a községben: minden gyerek születésekor ültessünk egy fát.
A községközpontnak olyan ar­cu­latot szeretnék adni, hogy megálljanak az átutazók, vagy legalább emlékezzenek, milyen szép tele­pülésen haladtak át. Oda kell figyelnünk a faluképvédelemre, adó­kedvezménnyel ösztönözni az em­bereket régi házuk megőrzésére. Szerencsére minden településen van egy-egy ilyen épület, ami példa tud lenni mindenki számára. Az emberi kapcsolatok is mintha elhidegültek volna az utóbbi időben, szeretnénk, ha újra tudnánk együtt gondolkodni, tervezni és együtt örülni a jól elvégzett munka gyümölcsének. Szeretnénk pályázatot hirdetni a legszebb veteményeskert vagy porta címre.
Miért ne lehetne a térségben gyümölcsfeldolgozót, kisvágóhidat, tejfeldolgozót létrehozni? Jó lenne, ha a falvak lakossága minél több lábon állna, minél több szakma és lehetőség legyen a kezükben. A mezőgazdaságban dolgozók munkáját a mezei utak feljavításával szeretnénk segíteni. A hagyományos régi mesterségeket is vissza kellene hozni, bemutatni a fiataloknak. Szakemberek bevonásával a gyümölcsfaoltást, a méhészkedést stb. tanítani.
Az idősebb korosztályra is gondolunk: szociális asszisztenst szeretnénk alkalmazni a községben, aki az egyedül élő, idős embereket segíti, meglátogatja, gyógyszereiket beszerzi.
A települések marketingjét is fel kell futtatnunk, elsősorban információs táblák kihelyezésével, az adott település látványosságaira felhívni a figyelmet. Számítunk a civil szervezetek és a közösség közreműködésére, hisz nélkülük nem sikerül. Ezért kell visszanyernünk a bizalmat, hitet adva az embereknek, hogy sok-sok álom megvalósítható. (x)