Az Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke által felolvasott, a román hatóságokhoz intézett dokumentum rámutat: a székelyek az európai gyakorlat mintájára, a szubszidiaritás elvét követve, maguk akarják intézni az általuk többségben lakott régió ügyeit. Ugyanakkor leszögezik: Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét, szuverenitását, a régió más nemzetiségű polgárainak érdekeit, sem az ország alkotmányát.

A petíció szerint immár 30 éves adóssága Romániának az Európa Tanácshoz történő csatlakozáskor vállalt kötelezettségek teljesítése, az autonómiával kapcsolatos 1201/1993-as ajánlás, illetve a későbbi 1334/2003-as határozat végrehajtása. „Mi mindannyian elkötelezett hívei vagyunk a békének és a biztonságnak. Abban a szellemben, ahogy azt az Európa Tanács több határozata és ajánlása megfogalmazta. Így az 1334/2003-as számú határozat a területi autonómia intézményrendszerét ajánlja a belső konfliktusok megelőzésére, illetve feloldására” – emlékeztet a kiáltvány, amelyben azt követelik: Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót az SZNT által kidolgozott jogszabálytervezet alapján.

A résztvevők közfelkiáltással fogadták el a petíciót, autonómiát követelő jelszavakat skandáltak és Autonómiát Székelyföldnek feliratú molinókat feszítettek ki. Tőkés László marosvásárhelyi beszédében úgy értékelte: „elfogult magyarellenességből fakadó, durva politikai hiba” a román politikai osztály részéről az autonómia kriminalizálása. Rámutatott: az erdélyi magyar autonómia támogatóit nem kellene szélsőségesnek bélyegezni.

– Nem vagyunk sem szélsőségesek, sem szeparatisták, Budapest sem revizionista. A magyarok semmilyen formában nem veszélyeztetik országunk területi egységét és integritását

– szögezte le.

Marcel Ciolacu román miniszterelnök Székelyföld létét tagadó, autonómiáját kizártnak nevező kijelentéseire reagálva az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azt mondta: Székelyföld puszta létének tagadása abszurd, mivel egy földrajzi és történelmi valóságnak mond ellent, másfelől szerinte „valóságos merénylet a székelység regionális és etnikai identitása ellen”. Tőkés László megjegyezte:

a gagauzok autonómiája is azzal kezdődött, hogy Chişinău kijelentette: „Gagauzia nem létezik”, de később a Moldovai Köztársaság kénytelen-kelletlen törvénybe iktatta Gagauzia autonómiáját.

 „Ugyanezt várjuk el a román parlamenttől: törvényben szentesítse Székelyföld területi önrendelkezését, az erdélyi magyar nemzeti közösségnek – az RMDSZ programjába is belefoglalt – háromszintű autonómiáját. Románia ne legyen pápább a pápánál, vagyis Macron elnöknél, aki váratlan politikai nyitással maga ismerte el Korzika autonómiához való jogát, és kezdeményezte az erre irányuló tárgyalások elkezdését” – idézi az MTI Tőkés Lászlót.

Csibi Attila, Erdőszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke az idei választások fontosságát hangoztatta a tüntetés résztvevőihez intézett beszédében. Kiemelte: a székelyek és általában az erdélyi magyarok csak akkor írhatják saját történelmüket, ha a – választásokon is – a győztesek közé tartoznak.

A marosvásárhelyi autonómiatüntetésen jelen lévő és beszédet mondó Luke Uribe Etxebarría, a Baszk Nemzeti Párt képviselője és Carles Fité Gabarro, a Katalán Nemzetgyűlés nevű civil szervezet (ANC) országos titkárságának tagja is kitartásra, politikai céljaik melletti következetes kiállásra bátorította a résztvevőket. A megemlékezés után a tüntetők Marosvárhely főterére vonultak, hogy átadják a petíciót a kormánymegbízottnak. 

Az SZNT 2013-ban nyilvánította a székely szabadság napjává március tizedikét. Ezen a napon, 1854-ben végezték ki a két évvel korábbi Habsburg-ellenes székely szervezkedés vezetőit, Török Jánost, Gálfi Mihályt és Horváth Károlyt. A vértanúk marosvásárhelyi emlékoszlopánál azóta – a világjárvány idején tartott kényszerszünettől eltekintve – az SZNT minden évben megemlékezést és autonómiát követelő felvonulást szervezett.