Évekkel ezelőtt agresszió áldozata lett egy hajléktalan, akit két hónapig ápoltak a gyergyószentmiklósi kórházban. Az áldozat végül elhunyt, de a 9100 lejes ellátási költségeit azóta sem fizette ki senki. Mert az egészségbiztosító pénztár az ilyen esetekben nem téríti meg a kórházi költségeket – azokat ugyanis a tettesnek kellene kifizetnie. Csakhogy a megyében számos olyan eset van, amikor a tettes, vagy netán a közlekedési baleset okozója nem ismert, vagy a fizetésre kötelezett személytől még a végrehajtó sem tudja behajtani a kórházi tartozást. [caption id="attachment_40610" align="aligncenter" width="1000"] Gyakorlatozó rohammentősök. Nem mindig fizeti a biztosító az áldozat kórházi költségeit Fotó: Balázs Árpád / archív[/caption] Minap az országos média foglalkozott egy craiovai nyugdíjas esetével, akit felszólítottak a kórházi költségek kiegyenlítésére egy évvel azután, hogy kerékpározás közben elesett és kezelésre szorult. A követelést az egészségügy reformjára vonatkozó 2006/95-ös és az azóta többszörösen módosított törvénnyel indokolták. E szerint ugyanis „azok a személyek, akik vétenek egy másik személy vagy önmaguk egészségének, a törvény szerint felelősek és kötelességük megtéríteni az egészségügyi szolgáltatónak okozott veszteséget, vagyis az egészségügyi ellátással járó effektív költségeket.” A jogszabály érvényben lévő változata előírja, hogy a költségeket az egészségügyi szolgáltatónak, a kórháznak kell behajtania, valamint azt is, hogy külön nyilvántartást kell vezetnie ezekről az esetekről, és ezt havonta el kell juttatnia a biztosítópénztárnak. A kórház dolga – Akkor, amikor egy közlekedési baleset vagy késelés, verekedés történik, a szolgáltatás ellenértékét kifizetjük a kórházaknak, de ha valaki hibásnak minősül és ez bizonyítást nyer, akkor a kórháznak a szolgáltatás ellenértékét fel kell hajtania – szögezte le Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár igazgatója. – Hogy miért? Mert tulajdonképpen károsul az alap. A kórház nekünk azt az értéket kell visszafizesse, amit mi kifizettünk neki, de ez nem egyenlő a teljes ellátás költségével, ugyanis mi átlagértéket fizetünk minden megoldott esetre a kórháznak. A Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár mérlegen kívül tartja nyilván ezeket az ügyeket. Adataik szerint 2013-ban megyeszinten 338 esetben nyújtottak kezelést a kórházak olyan személyeknek, akiknek megbetegedéséért ők maguk a felelősek, vagy valaki más tehető hibássá. 2014-ben 114 ilyen esetet jegyeztek fel, és a biztosítónak okozott kár 106 216 lej volt. 2015-ben 205 testi sértés kategóriába tartozó esetet jelentettek a kórházak, és 257 931 lejt tett ki az az összeg, amit a biztosítónak kell visszafizessenek a kórházak. Ebből 56 esetet a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház, 72 esetet a székelyudvarhelyi városi kórház, 3 esetet a gyergyószentmikósi kórház, míg 74 esetet a maroshévízi kórház jelentett a biztosítónak. 2016 első kilenc hónapjában a megyében 147 ilyen esetről van tudomása a biztosítónak, és a kórházak által behajtandó összeg 268 231 lejt tesz ki. – Mi folyamatosan nyomást gyakorolunk a kórházakra, hogy ezt az értéket a lehető legrövidebb időn belül hajtsák fel – jegyezte meg Duda Tihamér. – De gyakran évekig elhúzódnak a perek, és mindaddig, amíg nincs végleges döntés, végrehajtó segítsége nem vehető igénybe. Ha nem ismert a tettes, és meghal az áldozat vagyon és utód nélkül, mi a teendő? – kérdeztem. – Ez a kórház problémája, nem az én dolgom – vélte az igazgató. A halott után özönvíz – A 95-ös törvény 320-as cikkelye értelmében, aki a balesetet okozza, vagy aki az erőszakos cselekedet elkövetője, attól kell nekünk felhajtanunk az okozott kárt – erősítette meg Pollner Enikő, a gyergyószentmiklósi városi kórház jogásza. – Ilyen esetekben a biztosítópénztár kifizeti a kórházban nyújtott szolgáltatás ellenértékét, de nekünk ezt be kell hajtani az elkövetőtől és visszautalni a biztosítónak. 2011-től nekünk mintegy 50 ilyen esetünk van, többnyire megnyert vagy folyamatban lévő perek, ezeket próbáljuk behajtani, de sokszor kell végrehajtóhoz fordulnunk. Az agresszorok, a bántalmazó személyek nagy része általában olyan közegből jön, ahol nincs amiből behajtani. Megnyerjük a pert, továbbítjuk a végrehajtónak, aki végül lezárja az ügyet, mert nincs az említett személyek tulajdonában behajtható vagyoni érték. Ilyenkor a kórháznak kell elviselnie a veszteséget. Közlekedési balesetek során, másnak okozott testi sérülés esetén a kötelező biztosítótól téríti meg a kórházi költségeket az a biztosító, amelynél az adott gépjárművezető a biztosítást kötötte. De ha netán alkohol hatása alatt következik be a baleset, akkor a kötelező biztosító fizet, viszont utólag felhajtja a tettestől az okozott kár értékét. Balesetek esetén, ha a két fél kiegyezik, akkor a kötelező biztosító nem téríti meg sem az anyagi, sem a testi sérülésből származó kórházi költségeket. A gyergyószentmiklósi városi kórháznak a még folyamatban lévő 54 ügycsomó nyomán 65 967 lej kintlévősége van. – A legnagyobb összeg, 9100 lej egy nagyon paradox eset – mondja Pollner Enikő. – Néhány évvel ezelőtt egy hajléktalan került be a kórházba, megverték, koponyatörést szenvedett. Egy hónapnál is többet feküdt az intézményben, majd meghalt, de nem tudjuk kivenni az ügyet a nyilvántartásból. Nincsen örökös, akihez fordulni, azt sem lehet megállapítani, hogy ki a bűnös, lezárták az ügyet, a kórház maradt a kárral. Olyan eset is van, hogy az áldozat visszavonja a panaszát vagy a keresetét a rendőrségről, a felek kiegyeznek, az ügyészség lezárja az ügyet, kiad egy rendeletet, hogy visszavonták a keresetet, illetve bizonyítékok hiányában az ügy nem folytatódik. Ilyenkor nehéz helyzetben vagyunk, mert kit perelünk be? Ha a felek kiegyeztek, az áldozaton próbáljuk felhajtani az adott pénzt, mert akkor azt feltételezzük, hogy a kiegyezés során átvette az áldozat a kórházi költség árát is. Itt ugyanis, ahogy bekerül az osztályra, felvilágosítást kap arról, hogy kit terhelnek a költségek, és mi az eljárás. A jogász azt is elmondta, hogy a gyergyószentmiklósi városi kórház esetében átlagban 800–1500 lej közötti összegeket kellene megtéríteniük a tetteseknek vagy a balesetek okozóinak. Ha nagyobb az összeg, felosztják havi részletekre is, tette hozzá Pollner Enikő. A végrehajtó többe kerülne Görbe Aczél Andrea, a megyei sürgősségi kórház egyik jogásza kiemelte, hogy a bűnügyi perekbe a kórház magánfélként tud belépni a maga követeléseivel. – 2016-ban 47 ilyen ügyünk volt, 2015-ben 31 – ismertette a jogász. – Általában törvényszéki végzés születik, és az elítéltet kötelezi a bíróság ezeknek az összegeknek a kifizetésére. Van, hogy önként megtérítik az összeget, de olyan is van, hogy felszólítást kell küldenünk, amibe beleírjuk, ha nem fizeti ki 15 napon belül, végrehajtóhoz fordulunk. Csakhogy sok esetben a végrehajtási díj sokkal magasabb lenne, mint maga az összeg, amit be kéne hajtani. Csíkszeredában jelenleg a legkisebb ilyen jellegű, kórháznak való tartozás 210 lej, tudtuk meg Görbe Aczél Andreától. – Általában a befizetendő összeg 3500 lej körül mozog, de van 6000 ezer lejes ügyünk is – mondta. – A legnagyobb tartozás 17 031 lej, ami közlekedési baleset és 13 napos bennfekvés nyomán keletkezett, és még van egy 11 090 lejes testi sértés, ebben az ügyben az elkövetőtől próbáljuk behajtani a pénzt. Amint az illetékesek elmondták, egy öngyilkossági kísérlet is sokba kerülhet, ha bizonyítható a szándékosság, s ha valaki igazolhatóan hibás saját balesetéért, sérüléséért, úgy nemcsak egészségével, hanem anyagiakkal is fizetnie kell – de ilyen esetekre kirívó példát nem tudtak mondani az általunk megkérdezett szakemberek. Daczó Katalin