borús égbolt
Amikor „ugrándozik” az érték…
Valószínűsíthető, hogy sokan megelégedéssel fogadták a képviselőház által szerdán megszavazott ama törvényt, amely révén jóváhagyták az A8-as, a Jászvásár–Marosvásárhely autópályát, amely sebtében az Egyesülés Autópályája (Autostrada Unirii) hangzatos elnevezést is megkapta. Egyelőre örömujjongásra nem lehet ok, mert a törvényt még ki is kellene hirdetnie az államelnöknek, de egyes szakjogászok máris azt tartják, hogy az alkotmányellenes, ugyanis a parlament nem kényszeríthet rá a kormányra egyéni jellegű projekteket. (Egyébként a kormány kedvezőtlenül véleményezte a törvénytervezetet, s ilyen körülmények között némileg furcsállandó, hogy a parlamenti többséggel rendelkező kormánypártnak annak elfogadását nem sikerült megakadályozni. Ennek is meg van a maga magyarázata: a koalíciós partner, az ALDE képviselői megszavazták a törvényt.) De legyünk optimisták, s tételezzük fel, hogy még az idén sor kerülhet a törvény kihirdetésére és megjelentetésére a Hivatalos Közlönyben. A szóban forgó autópálya 318 kilométer hosszú lenne és Marosvásárhelyt kötné össze, érintve egyes megyénkbeli településeket (köztük Gyergyóditrót és Tölgyest) is Jászvásárral, illetve az ungheni-i határállomással. A honatyák négy évet szánnának a kivitelezésre, s ez, ismerve a hazai viszonyokat, eleve kétségbe vonható. Úgyszintén problémát jelenthet az is, hogy annak idején a munkálatok értékét 6,1 milliárd euróra becsülték, nemrégiben viszont a szaktárca illetékesei egy újraértékelés nyomán 9 milliárd euróra taksálták. Amúgy annak idején a kormány köz-magán együttműködés (PPP) rendszerben képzelte el ezt az autópályát, időközben viszont annak elfektették az ügyét, s még a tervezésről sem született érdembeli döntés. Bekerült a képbe az Európai Bizottság is, lévén, hogy a regionális fejlesztésért felelős biztos, Corina Crețu nemrégiben kilátásba helyezte uniós vissza nem térítendő pénzalapok lehívásának a lehetőségét, legalábbis a tervezési munkálatokra. És ha már itt tartunk, utalhatunk arra, hogy a szóban forgó törvényben is az szerepel, hogy „az Egyesülés Autópálya beruházási létesítmény finanszírozására az állami költségvetésből, külföldi hitelekből és vissza nem térítendő európai alapokból és/vagy PPP révén kerül sor”. Álljunk meg ennél a kérdéskörnél, mindenekelőtt annak okán, hogy az utóbbi időben a kormánypárt, a kormánykoalíció, valamint a kormány egyre gyakrabban helyezi előtérbe a PPP révén kivitelezendő beruházási létesítményeket, s erre vonatkozóan memorandummal jóváhagytak egy viszonylag terjedelmes névjegyzéket is. Ezt a szándékot, törekvést többször is fenntartásokkal kezelte Corina Crețu, azt hangoztatva, hogy a kormány elsősorban a nagy infrastrukturális létesítmények esetében uniós pénzekre kellene alapozzon. Nem nevezhető „külön utasnak” Corina Crețu, mert jó néhány hazai szakpolitikus, tekintélyes pénzügyi szakértők és gazdasági elemzők is furcsállják, a kormányzat viszonylagos „idegenkedését” az európai alapok lehívása tekintetében. Egyszersmind nemigen értve, miért erőlteti a kormány a PPP rendszert. És ha már itt tartunk, utalhatunk arra is, hogy Viorica Dăncilă kormányfő a minap véget ért, Ománban és Katarban tett látogatására is egy bőröndnyi irattal utazott el. Minden félreértés elkerülése végett: abban a bőröndben nem leleplező jellegű dokumentumok voltak, hanem olyan projektek, amelyeket PPP szándék mentén ismertetett a meglátogatott országok potenciális befektetőivel. Összesen 30,5 milliárd dollár értékben, s az infrastrukturális létesítmények között szerepelt a Bukarest–Brassó autópálya, a Suceava–Jászvásár–Ungheni autópálya, a Bukarestet a Dunával összekötő hajózható csatorna, hat regionális kórház. Ezek közül egyesek már régóta ismeretesek, úgy is fogalmazhatnák, hogy közismertek, mint ahogy az is, hogy azokat többször is felajánlották potenciális partnereknek PPP révén. (Sőt, maga Dăncilă kormányfő is a megelőző külföldi látogatása során is.) Amúgy a regionális kórházak ügye ugyancsak sok vitát, illetve viszályt váltott ki a finanszírozás tekintetében. Az EB biztosa azt hangoztatta, hogy azok finanszírozására lehetőség kínálkozik uniós alapokból, a kormány viszont, úgy tűnik, hajlamosabb lenne a PPP-re. A legújabb fejleményt legalábbis a kolozsvári, a jászvásári és a craiovai regionális kórházak tekintetében az európai alapokért felelős miniszter, Rovana Plumb ama szerdai nyilatkozata jelentette, miszerint „a három regionális kórház építésére szakaszosan kerül sor”, erről születvén döntés. Hadd említsük meg, hogy ennek a három kórháznak az uniós finanszírozását még 2014-ben kezdeményezte a Ponta-kormány, s azoknak 2022-re kellett volna elkészülniük. A mostani miniszteri nyilatkozat szerint azok felépítése és felszerelése átlagosan 400 millió euróba kerülne, maga az építkezés pedig 300 millió euróba, amelyből 150 millió eurót jelentene az EU hozzájárulása. Láss csodát: Viorica Dăncilă mostani ázsiai látogatása során ismertetve a PPP révén megvalósítandó beruházási létesítményeket, a regionális kórházak esetében 190 millió dollárt emlegetett kórházanként, azt hangoztatva, hogy ennyire értékelték a munkálatokat. Joggal kérdezhetjük: ki, hol, mikor és miről is beszél...?
Hecser Zoltán
.jpg)
.jpg)
