„Dübörgött” a hétvégén megyénkben a Kárpát-medencei óvo­dafejlesztési program. Ma­ros­hévízen az új magyar óvoda alapkövét tették le ünnepélyes keretek között, Csík­pál­fal­ván, Gyer­gyó­szár­he­gyen és Gyer­gyó­al­faluban pedig új játszótereket adtak át a legkisebbek örömére. A program tehát jól halad, de ez nem jelenti azt, hogy ne akadna még bőven tennivaló. Legalábbis ez derült ki a program vezetőinek és résztvevőinek elmondásából. [caption id="attachment_80536" align="aligncenter" width="1000"] Ünnepség magyar többségű megye román többségű városában. Sok gond közül az egyiket megoldják Fotók: Rokaly János[/caption] Meglehetősen hosszú túrára vállalkozott a hétvégén a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és a csíkszeredai magyar főkonzulátus küldöttsége. Egyetlen nap leforgása alatt ugyanis öt játszóteret adtak át Csíkpálfalván, Gyer­gyó­szárhegyen és Gyergyó­al­faluban, és csak utána kezdődött Maroshévízen a Kemény János Gimnázium új óvodájának alapkőletétele. A Hargita Népe is a karavánnal tartott, így saját szemünkkel is meggyőződhettünk arról, hogy a meglehetősen hűvös időjárás sem zavarta a gyerekeket abba, hogy örömmel vegyék birtokba a játszótereket. Valamennyi településen ünnepi programmal készültek: ahogy ilyenkor lenni szokott, a gyerekek rövid műsort mutattak be. Hivatalos átadóbeszédekből, köszönetnyilvánításokból sem volt hiány. Pusztán ezek idézésből meg lehetne tölteni a teljes mai lapszámot, azonban inkább arra voltunk kíváncsiak, hol is tart jelenleg a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program, és miért is van szükség óvodára Maroshévízen. Időarányosan jól állnak Grezsa István, a program koordinálásáért felelős magyar miniszteri biztos a Hargita Népe kérdésére úgy fogalmazott: a dübörög szó jól jellemzi a Kárpát-medencei óvodafejlesztő programot, mert időarányosan jól állnak a vállalt feladatok végrehajtásával. Mint részletezte: 450 óvodafelújítást terveztek, jelenleg mintegy 130-140 körülre tehető a már felújított óvodák száma, ráadásul több tucat vár a hivatalos átadásra. A miniszteri biztos ugyanakkor elmondta: ami az új épületeket illeti, elmaradásban vannak, hiszen a tervezett 77 közül eddig csak 4-5 új épület készült el, és a legtöbb 2019-ben, illetve 2020-ban készül el, mint egyébként a maroshévízi is. – Nemcsak nálunk van otthon a bürokrácia, hanem a környező országokban is. Alapvetően ez, és nem valamilyen politikai mesterkedés vagy fondorlat akadályozza, hogy gördülékenyebben haladjon a program – mutatott rá a nehézségek okára Grezsa István. Az engedélyek, telekvásárlások, tulajdonjogi viszonyok tisztázása ugyanis időigényes. A Kárpát-medence valamennyi – azaz összesen 1664 – olyan óvodájában, ahol magyar gyerekek járnak, fejlesztő játszósarkokat alakítottak ki. „Sok tucat” szakmai továbbképző programon vannak túl. Hozzáfűzte: olyan új szolgáltatásokat is támogatni kívánnak, amelyeket például a logopédusok tudnak nyújtani, ugyanis a Kárpát-medencében egyenetlen mértékben férnek hozzá a gyerekek olyan szolgáltatásokhoz, amelyek Magyarországon természetesnek számítanak. Ráadásul az óvodafejlesztő program révén fény derült komoly hiányosságra is, például arra, hogy kevés a bölcsőde. Erdélyben csak nagyváro­sokban lehet jó minőségű bölcsődékhez jutni, de az komoly anyagi áldozatot követel. A miniszteri biztos ugyanakkor fontosnak nevezte a társfinanszírozású beruházásokat. Romániában is vannak pozitív példák arra, hogy a román kormány beszáll egy-egy projektbe. Emlékeztetett: a teljes program első szakászában a magyar kormány 38,5 milliárd forintot különített el. – Nem győzzük hangsúlyozni, hogy ezzel párhuzamosan, Magyarországon is lassan teljesen kiteljesedik a komplex bölcsőde- és óvodafelújítási program. Ha egy magyarországi adófizető azt kérdezi, hogy miért Maroshévízen építünk óvodát, akkor azt tudjuk mondani, hogy menjen el a lakóhelyéhez legközelebbi bölcsődéhez és utána beszélhetünk – nyilatkozta a Hargita Népének Grezsa István. 40 játszótér jut Hargita megyének Burus-Siklódi Botond, a program erdélyi részét lebonyolító Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke kérdésünkre elmondta: nálunk pillanatnyilag a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programnak két szakasza működik. Az első szakaszban tervezett infrastrukturális fejlesztésekkel elsősorban a szórványmegyéket szólították meg, ezért a székelyföldi megyékben csak kivételes esetekben hagytak jóvá fejlesztéseket, az egyetlen kivétel éppen Maroshévíz volt. Itt az volt a céljuk, hogy a napközis óvodával a városban működő magyar óvodai csoportokat egy fedél alá gyűjtsék össze. A program első szakaszában Erdély-szerte 19 különböző településen fejlesztenek, azaz zöldmezős beruházásokat, ingatlanbővítéseket, épületfelújításokat visznek véghez. Ezekre többnyire szórványvidéken kerül sor. A program részét képezi, hogy játszótereket is telepítenek, Erdélybe összesen 223-at. Ebből Hargita megyének 40 játszótér jut. Ezenkívül az óvodák felszereltségét is javítják a didaktikai eszközöktől a napközis ágyak beszerzéséig. Az eszközfejlesztés személyre szabott volt, az óvodák negyven termék közül választhatták ki, hogy éppen mire van szükségük. A 231 érintett oktatási intézmény közül ebben az esetben is 40 Hargita megyei. Ezenkívül szakmai fejlesztési programokat is szerveztek, az anyaországi továbbképző programok mellett van két kimondottan erdélyi továbbképző program is. A program második szakaszában már a tömbmagyar vidék óvodái is pályázhatnak. A tervezett játszótereknek egyébként több mint fele elkészült már. [caption id="attachment_80537" align="aligncenter" width="1000"] Alapkőletétel. A fejlődés újabb lépése Fotó: Czirják Károly[/caption] A szórványban minden intézményre szükség van A program lebonyolítóit egyéb­ként a hosszúra nyúlt nap végén, Maroshévízen, a Kemény János Gimnázium új óvodájának alapkőletétéle után kérdeztük. Nem hagyhattuk ki a lehetőséget, hogy Deme Gabriella iskolaigazgatóval is váltsunk néhány szót. Az intézményvezető kérdésünkre elmondta: a magyar tannyelvű óvodára azért van nagy szüksége a helyi közösségnek, mert ha valamennyi környékbeli óvodáskorú gyereket befogadnak, akkor könnyebb lesz később ottmaradásra bírni őket. Kifejtette: nemcsak a vegyes házasságok jelentik a problémát, hanem a nagyfokú elvándorlás is. A körülbelül 9000 lelket számláló kisvárosnak mintegy egyharmada magyar. Kérdésünkre elmondta: az idei tanév elején 195 diák iratkozott be az iskolába, közülük tíz óvodás, tíz napközis. Elemi iskolába körülbelül 65 gyerek jár, ugyanannyi az 5–8. osztályos gyerekek száma, a gimnáziumba pedig 54 diák jár. A Salamás, Galócás és Székpatak környéki magyar diákokat is beiskolázták, a környéken a maroshévízi az egyedüli magyar tannyelvű gimnázium, ahol magyarul tanulhatnak tovább a diákok. A 195 gyerekből ezért 65 folyamatosan ingázik az iskolabusszal, a tanintézmény pedig rengeteget pályázik azért, hogy tudja fedezni ennek a költségét, mert a helyi önkormányzat költségvetéséből elég kevés jut erre a célra. Ráadásul tizenkét éve függőben van az iskola kollégiumának építése is. A projekt megbukott, először azért, mert nem voltak jók a tervek, aztán meg azért, mert a kivitelezéssel is gondok adódtak. Pedig ha felépülne végre a kollégium is, akkor jóval távolabbi környékekről is be tudnák iskolázni a gyerekeket, egészen el Tölgyestől Dédáig – fejtette ki az igazgató. Elsősorban az elemi iskolás és 5–8. osztályos gyerekek vannak nehéz helyzetben, mert ha korábban is érnek véget az iskolai tanórák, meg kell várniuk idősebb társaikat, így később érnek haza az iskolabusszal – osztotta meg gondjaikat az iskola igazgatója. Kiss Előd-Gergely