A kormány múlt heti ülésén áttekintették a közpénzügyi minisztériumnak a köztulajdonban lévő cégek 2016-os esztendeji tevékenységére vonatkozó jelentését. Erre a beszámolóra a köztulajdonban lévő cégek testületi vezetésére vonatkozó 2011/109-es sürgősségi kormányrendelet előírásai alapján kerül sor. Szerfelett érdekes és sokamon­dó számadatot tartalmaz a pénzügyminisztérium jelentése, s annak alapján bárki számot adhat a szóban forgó cégek helyzetéről. Talán azzal kell kezdenünk, hogy a közpénzügyi minisztérium összesen 1668 ilyen cég tevékenységét monitorizálja. Ebből 280 cég állami tulajdonban, illetve központi hatóságok alárendeltségébe tartozik, s azok közül az elmúlt esztendő során 223 volt aktív (azaz működött), 64 pedig inaktív (azok fizetésképtelenek voltak, csődeljárás alá voltak vonva, vagy felszámolás alatt álltak). A helyi közhatóságok portfóliójába 1381 cég tartozott, azok közül pedig 1186 volt aktív és 195 inaktív. A jelentésben továbbá utalás van arra is, hogy a testületi vezetésre vonatkozó 2011/109-es sürgősségi kormányrendelet előírásait 1275 köztulajdonban lévő cég esetében ültették gyakorlatba, illetve folyamatban van azok gyakorlatba ültetése. A nagyobbak kevesebben Szinte magától értetődő, hogy az állami tulajdonban lévő cégek nagyobbak, s ez jobbára annak tulajdonítható, hogy nagyobb potenciállal rendelkező szektorokban (bányászat, energetika, távvezeték-hálóztok stb.) fejtik ki tevékenységüket. Amúgy a részvényeik és a tulajdonrészeik együttes értéke a múlt esztendőben közel 28,6 milliárd lejt tett ki, s az azokban foglalkoztatott személyek száma meghaladta a 195 800-at. A területi-közigazgatási egységek közvetett vagy közvetlen érdekeltségébe tartozó 1381 cégnek a részvényei és tulajdonrészeinek együttes értéke 3,5 milliárd lej körül volt, s az általuk foglalkoztatott alkalmazottak száma közel 107 000 volt. Nos, ezen számadatok összevetéséből is kiderül, hogy az a kevesebb állami érdekeltségű cég egyrészt erőteljesebb potenciállal rendelkezett, másrészt pedig jóval több alkalmazottat is fogalalkoztatott. Maradjunk egyelőre az állami érdekeltségű cégeknél. A már említett 287 közül a múlt esztendőben azoknak csak a fele, szám szerint 143 ért el nyereséget, nevezetesen mintegy 6,8 milliárd lej értékben, 58 pedig veszteséggel zárta az esztendőt, annak együttes értéke megközelítette az 1,5 milliárd lejt. Egyébként az aktív állami érdekeltségű cégek együttesen 44,2 lej értékű árbevételt realizáltak, abból pedig 5,7 milliárd lejt tett ki az állami szubvenció. Ami viszont a legmeggondolkoztatóbb, az az, hogy a 2016-os esztendő végén az állami érdekeltségű cégek együttes adóssága meghaladta a 21,4 milliárd lejt, ilyenképpen pedig azok az állami és a társadalombiztosítási költségvetéssel szembeni adósságok listáján „éllovasként” szerepelnek és szerepelnek továbbra is. Soványka nyereség A területi-közigazgatási egységek érdekeltségi körébe tartozó, köztulajdonban lévő cégek az elmúlt esztendőben együttesen mintegy 8,9 milliárd lejes árbevételre tettek szert, ebből több mint 2,5 milliárd lejt tett ki a helyi költségvetésből folyósított szubvenció. A 1381 helyi érdekeltségű cégből alig 639 bizonyult nyereségesnek, s az azok által elért bruttó nyereség igen szerénynek bizonyult, lévén, hogy annak együttes értéke 628 millió lejre rúgott csak. Ugyanakkor 362 helyi érdekeltségű cég veszteséggel zárta az esztendőt, annak együttes értéke 166 millió lej körül volt. Azok sem „szerénykedtek” az adóssághalmozás tekintetében, lévén, hogy annak együttes értéke megközelítette a 6,3 milliárd lejt. Megemlítendő az is, hogy a monitorizált 1186 helyi érdekeltségű cég közül csak 1127 esetében sikerült érvényt szerezni a már említett 2011/109-es sürgősségi kormányrendelet előírásainak. Ismereteink szerint megyénkben jógi személyiséggel rendelkező állami tulajdonban lévő aktív cég nem létezik, a területi-közigazgatási egységek érdekeltségében pedig közel negyven cég szerepel a kereskedelmi törzskönyvi nyilvántartásban. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk, azok között vannak aktívak és inaktívak is, vannak nyereségesek és veszteségesek is, és vannak olyanok is, amelyek esetében még nem került sor a 2011/109-es sürgősségi kormányrendelet alkalmazására. Hecser Zoltán