Néhány napja felröppent a sajtóban az a hír, miszerint elismerik a „mezőgazdasági zsebszerződéseket”. A sajtóban megjelent hírek szerint az RMDSZ által benyújtott módosító javaslatot elfogadta a képviselőház, mely által ezentúl hivatalosan bejegyezhetők lesznek az újonnan megnyitott telekkönyvekbe a mezőgazdasági zsebszerződések alapján szerzett használati jogok. A valóság enyhén eltér a fentiektől: nem az RMDSZ módosítását vette figyelembe a képviselőház, nem a „mezőgazdasági zsebszerződések” fogják a telekkönyvi bejegyzések alapját képezni – amúgy ilyen fogalom nem is létezik –, és nem a használati jogot jegyzik be. Egyébként a törvényben a „zsebszerződés” szó nem lelhető fel sehol. De miről is van szó tulajdonképpen? A szóban forgó törvénymódosítás az 1996/7-es kataszteri és telekkönyvi törvényt módosítja. Eltekintve a más jellegű módosításoktól – mint például a megyei kataszteri hivatalok vezetőinek egyszerűsített eltávolítása – a lakosságot elsősorban a tényleges birtoklás bejegyzése érinti. Ezzel kapcsolatban két esetről beszélhetünk: az ún. szisztematikus bejegyzésről (nevezzük inkább részletes kataszteri felmérésnek, ahogy 1869-ben nevezték a Magyar Királyságban a mai Románia hasonló munkálatait), illetve az egyéni kérésre történő bejegyzésekről. Első esetben (13-as törvénycikkely) a tényleges birtoklás bejegyzése eddig is lehetséges volt a nem kollektivizált területeken, illetve a kollektivizált belterületek esetében. A jelenlegi módosítás – amennyiben a törvény életbe lép – lehetőséget teremt a tényleges birtoklás telekkönyvi bejegyzésére a kollektivizált külterületeken is, amennyiben a földosztás befejeződött, azaz minden birtoklevél ki lett állítva. A bejegyzés a polgármesteri hivatal igazolása alapján történik, amelyből kiderül, hogy az adott személy tulajdonosként birtokolja a területet (azaz a terület szerepel a mezőgazdasági regiszterében és a birtokló fizeti az adót), és az adott terület nem az állam vagy a település tulajdona. Ebben az esetben beszélhetünk a kataszteri dokumentumok 60 napos közszemlére bocsátásáról, ez idő alatt nyújthatják be az óvásokat az érdekelt személyek – amennyiben megfelelő igazoló iratokkal rendelkeznek. A tényleges birtoklásból tulajdonjog lesz hivatalból, a hároméves türelmi idő letelte után, vagy bármikor kérésre, az időközben előkerült vagy megszületett tulajdonjogot igazoló akta alapján. Figyelembe véve azt, hogy 27 év után Hargita megyében a visszaszolgáltatás még valahol 57% körül van, nem valószínű, hogy a közeljövőben a fenti módosítás érinti és boldoggá teszi a kollektivizált községek lakóit. A második eset már érdekesebb és rengeteg személyt érinthet (41-es törvénycikkely). A tulajdonjogot igazoló irat hiányában egyéni kérésre is bejegyezhető a tényleges birtoklás, elméletileg még Hargita megye területén is, a következő iratok alapján: 1) kataszteri dokumentáció (ezt egy jogosított földmérő készíti); 2) a polgármesteri hivatal igazolása, amelyből kiderül, hogy az adott személy fizette az adót a terület után, az pedig nem az állam vagy a település tulajdona; 3) szomszédolási jegyzőkönyv; 4) a birtokló közjegyző előtt tett nyilatkozata; 5) igazoló iratok, amennyiben léteznek (az lehet akár zsebszerződés is, de nem kötelező); 6) személyi igazolvány; 7) telekkönyvi kivonat, amennyiben létezik. Ebben az esetben is a tényleges birtoklásból tulajdonjog a fentiekben leírt módon lesz. Fontos megemlíteni azt, hogy az eljárás akkor alkalmazható, ha a jelenlegi polgári törvénykönyv életbe lépése előtti 30 esztendő alatt a régi telekkönyvben nem történt bejegyzés. Ez azt jelenti, hogy az adott területet fel kell mérni és be kell azonosítani a régi telekkönyv szerint. Amennyiben 1984. október 19. után nem történt semmilyen bejegyzés a telekkönyvbe, a tényleges birtokló fordulhat a polgármesteri hivatalhoz a bizonylatért. Az eljárás hasonló a bírósági elbirtokláshoz, csak lényegesen egyszerűbb, olcsóbb és gyorsabb lehet. A kérésre történő tényleges birtoklás telekkönyvi bejegyzése sem teljesen új keletű. Néhány évvel ezelőtt pár kérést pozitívan bírált el Hargita megyei kataszteri hivatal is, mindaddig, amíg az egyik vezető meg nem állapította: Hargita megyében minden területnek van már tulajdonosa, hiszen ez derül ki a százéves telekkönyvekből. Tehát létező tulajdonossal szemben nem lehet tényleges birtoklást bejegyezni. Sajnos ez a veszély továbbra is fennáll. Úgy gondolom, fontos tájékoztatni a lakosságot a lehetséges akadályokról is. A kérésre történő tényleges birtoklás telekkönyvi bejegyzésének egyik feltétele a tulajdoni akta hiánya. Bármikor, bármelyik tisztviselő visszautasíthatja a kérést azzal az indoklással, hogy létezik tulajdoni akta, hiszen az alapján volt a tulajdonjog bejegyezve – mondjuk 1897-ben vagy akár 1983-ban. A másik akadály a szomszédolási jegyzőkönyv, amelyet a szomszéd tulajdonosok kellene aláírjanak. De Hargita megyében nagyon gyakran előfordul, hogy a szomszéd is csak tényleges birtokló, nem tulajdonos. Akkor pedig a szomszédolási jegyzőkönyv nem elfogadható, a kérést a kataszteri hivatal visszautasítja. Előfordulhat, hogy a polgármesteri hivatalok nem fogják kiállítani a szükséges bizonylatot, nem merve felvállalni az esetleges következményeket. Közismert, hogy külterületek esetében a kataszteri hivatalok nem bocsátanak ki telekkönyvi kivonatokat, csak másolatokat. Telekkönyvi kivonat hiányában is visszautasítható a kérés. Végezetül fontos tudni: senki se forduljon még a kataszteri hivatalokhoz a zsebszerződésével, mert szóba sem fognak állni vele. A jogszabály mindenképpen előrelépést jelent, számos földterület-tulajdonoson akár segíthet is, amennyiben a polgármesterek vagy kataszteri hivatal alkalmazottjai is úgy akarják. Mert mifelénk a törvényes előírásoktól a gyakorlatba ültetésig hosszú az út. És nem biztos, hogy amit Bukarestben elképzelnek, az a Hargita megyei kataszteri hivatalban is érvényes. De mindenekelőtt a törvénymódosításnak életbe kell lépnie, és még az sem biztos... (A szerző a Hargita Megyei Geodéták Egyesületének elnöke) Dr. Rákossy Botond József