Azt már a múlt hétfőtől tudjuk, hogy ebben a tanévben iskolába vagy egyetemre járás nem lesz. Ezt írta elő a 2020/10-es hadirendelet, amely a Hivatalos Közlöny aznapi számában jelent meg. Tehát az iskolák május 15. után is zárva maradnak, ám az oktatás online folytatódik, a tanévet pedig az eddig szerzett jegyek alapján zárják le. Ennek az intézkedésnek megvolt a maga előzménye: a kormány április 23-i ülésén elfogadásra került egy jogszabály, a tanügyi rendszer jó működése végett meghozott egyes intézkedésekre vonatkozó 2020/58-as sürgősségi kormányrendeletről van szó. Sürgősség ide, sürgősség oda, a Hivatalos Közlönyben az jókora késéssel jelent meg, alig a múlt csütörtökön, április 29-én. Ennek tulajdonítható az a faramuci helyzet is, hogy az utólag meghozott már említett 2020/10-es hadirendelet előbb jelent meg, mint az azt úgymond megalapozó megindokoló jogszabály. Amúgy az időközben hatályossá vált 2020/58-as sürgősségi kormányrendelet a hazai oktatási rendszer jó néhány szegmensét érinti, kezdve a főiskolai oktatással és végezve az oktatási egységek akkreditálási eljárásával. Az előbbi tekintetében megemlíthetjük, hogy az egyetemi alapképzés finalizálási vizsgája, a mestervizsgák vagy az egyetem utáni tanulmányi programok, a doktori tézisek stb. a 2019–2020-as egyetemi évben online módon is megvalósíthatók. Ugyanakkor a 2020–2021-es év megkezdéséig az egyetemi autonómia alapján maga az intézmény dönt arról, hogy milyen alternatív online oktatási modult alkalmaz. Továbbá: a gyülekezésre vonatkozó korlátozások feloldásáig a főiskolai felvételi eljárás online módon is lebonyolítható. Azon didaktikai tevékenységek esetében, amelyek megkövetelik a „szemtől szembeni” közreműködést, majd a szükségállapot megszűnése után és a második félévi vizsgaszesszió előtt kerül sor egy intenzív moduláris rendszer keretében. Fokozati vizsgák A kormányrendelet értelmében a szükségállapot ideje alatt, illetve mindaddig, ameddig korlátozott a gyülekezeti jog, mindazon tevékenységek, amelyet kifejtettek a tanügyi káderek, s amelyeknek tárgya az iskolai program konszolidálása és összefoglalása, olyan tevékenységek megvalósítási formáit jelentik, amelyekről rendelkezik a tanügyi törvény 262-es szakasza. A tanügyi, a 2011/1-es törvény előírásától eltérően a 2020-as esztendei szesszióban a véglegesítési országos vizsga I-es kizáró jellegű szakasza a tanügyi egység szintjén kifejtett szakmai tevékenység felmérésében, a személyes szakmai portfólió felmérésében és legalább egy helyszíni szemlében áll. Ugyancsak a törvény előírásaitól eltérő módon kerül sor a 2020-as szesszióban a II-es didaktikai fokozat megszerzésére is (a véglegesítő vizsga megszerzésétől számítva legalább 4 esztendő a katedránál stb.). Hasonlóképpen vonatkoztatható ez az I-es didaktikai fokozat elnyerésére is, amely esetében ugyancsak a törvényes előírásoktól eltérő módon fog sor kerülni. A szükségállapot ideje alatt és azt követően 2020. szeptember 1-ig felfüggesztődik a tanügyi törvény 252-es szakaszának az az előírása, miszerint a tevékenység „zsugorításának” a feltételei közepette a címzetes didaktikai káderek egyetérthetnek áthelyezésükkel egy más egyetem előtti oktatási egységbe, és ez olyan feltételek közepette, hogy az esetlegesen érintett címzetes didaktikai káderek jogai sérülnének. A tanügyminisztériumnak május 13-ig kell kidolgoznia azt a metodológiát, amely értelmében a megszüntetendő katedrák esetében miként kerül sor a káderek elhelyezésére. A 2020-as esztendőben az állami egyetem előtti oktatásban lévő didaktikai állások/katedrák betöltésére megszervezendő vizsgákra, amelyekről a tanügyi törvény 254-es szakaszának 3-as bekezdése rendelkezik, a szokásostól eltérő módon kerül sor, s hogy miként, arra vonatkozóan előírásokat tartalmaz a minap hatályba lépett sürgősségi kormányrendelet. Végezetül: április 29. és szeptember 1. között felfüggesztődik a tanügyi törvény 5-ös szakaszának ama bekezdése, amely értelmében a törvény bárminemű módosítása vagy kiegészítése csak az elfogadási esztendőt követő iskolai év első napjától válhat hatályossá. Ezek szerint a 2020–2021-es iskolai évre vonatkozóan lesznek még „újdonságokat” jelenthető sürgősségi kormányrendeletek vagy kormányrendeletek, s esetleg törvények is. Olyanok is, amelyeket az idén fogadnak el, de esetleg olyanok is, amelyeket 2021-ben. Beiskolázás Április 29-én megjelent a Hivatalos Közlönyben egy másik jogszabály is: a 2020–2021-es tanév beiskolázási tervét jóváhagyó 2020/327-es kormányhatározat. Az tartalmazza az egyetem előtti állami oktatás, valamint az állami főiskolai oktatás keretében a különböző oktatási szinteken jóváhagyott helyek számát. Ezek szerint a korai oktatásban a soron következő tanévben 665 ezer hely áll a „zsenge korúak” rendelkezésére. Az elemi oktatásban a rendelkezésre álló helyek száma országos szinten 935 ezer. A gimnáziumi oktatás nappali tagozatán a jóváhagyott helyek száma országos szinten 810 ezer. A líceumi oktatásban a nappali tagozat IX. osztálya számára összesen 134 600 hely hagyódott jóvá, az esti és a csökkentett látogatottságú tagozaton pedig 15 ezer. A XI. osztály esti tagozatán 15 ezer hely áll rendelkezésre országos viszonylatban. A szakmai oktatás első esztendeje esetében az országos szinten jóváhagyott helyszám 60 ezer. A posztliceális oktatás esetében a helyek száma 28 ezer (ebbe belefoglaltattak azok a helyek is, amelyeket a főiskolai oktatási intézmények keretében megszervezett posztliceális osztályokban lesznek). Ugyancsak a posztliceális oktatás keretében a belügyminisztérium kötelékeibe tartozó tanintézetekben 2403 hely lesz, a honvédelmi minisztérium kötelékébe tartozók esetében 1101 hely és az igazságügy-minisztérium keretében működő katonai oktatási intézetek keretében pedig 262 hely. Az egyetemi oktatás esetében az alapképzésre 62 709 helyet tartottak fenn, amelyből 5000-et a Románia fejlődése szempontjából prioritást képező szakokra és további 2000 hely a vidéki líceumokban végzettek számára. A mesteri oktatásban 36 327 főiskolai végzett folytathatja tanulmányait, s abból 4500 azon helyek száma, amelyek Románia fejlődése szempontjából prioritást képező szakoknak tartottak fenn. A doktori képzésre fenntartott helyek száma 3018. A tanügyminisztérium költségvetéséből teljes egészében vagy részben finanszírozott a határon túli románoknak szánt helyek száma az egyetem előtti oktatásban 1700, az egyetemi alapképzésben pedig 3605. A kétoldali megállapodások keretében, valamint a román állam és a hazai főiskolai intézmények felajánlása értelmében az egyetem előtti oktatásban országunkban 1800 tanuló részesülhet (tandíjmentesen vagy tandíj fejében), az egyetemi oktatásban alapfokon 2920 (ösztöndíjasként vagy tandíjmentesen vagy tandíj fejében), a mesteri oktatásban pedig 935.

Hecser Zoltán