Már a parlamenti választások eredményei közzétételét követően a győztes szociáldemokrata párt elnöke azt hangsúlyozta, hogy annak gyakorlatba ültetését azon nyomban (eredeti elképzeléseik szerint) már 2017. január 1-jétől megkezdenék, s ezért is reménykedett abban, hogy még a múlt esztendőben esetleg sor kerülhet az idei költségvetés elfogadására. A dolgok nem így alakultak, de most, ami után január 4-én, azaz a múlt szerdán sor került az új kormány eskütételére, illetve beiktatására, munkához is láttak. Minden jel arra mutat, hogy le szeretnének faragni a késlekedésből, s amit január 1-jei határidővel láttak esedékesnek azt nem szeretnék továbbtolni, február 1-jénél. Az első lépésekre sor került, s ebben az összefüggésben többek között utalhatunk arra, hogy a képviselőházban elfogadásra került ama törvény, amely révén módosultak az Adótörvénykönyvnek a nyugdíjak megadózására, valamint az azok után fizetendő egészségbiztosítási hozzájárulásra vonatkozó egyes előírásai, továbbá arra, hogy a kormány január 4-i késő esti ülésén megszületett ama 2017/1-es számú sürgősségi kormányrendelet, amely a Hivatalos Közlöny január 5-i számában jelent meg, s amely révén bizonyos intézkedéseket állapítottak meg a központi közigazgatás területén, egyszersmind módosítva és kiegészítve egyes jogszabályokat. Az Adótörvénykönyvet módosító, múlt csütörtökön elfogadott törvényről már hírt adtunk, de annak kapcsán érdemes utalni arra, hogy egy hosszas és igen tekervényes törvénymódosítási kezdeményezésről van szó, amelynek kezdeményezője az egykori szenátor, Anghel Cristina volt, s azt még a múlt esztendő januárjában nyújtották be. Amúgy e törvény hatályba lépésének időpontja egyelőre nem ismeretes, lévén, hogy az államelnök nem hirdette ki, és azt sem tudni, hogy esetleg azzal kapcsolatosan nem-e fog megfogalmazni alkotmányossági aggályokat, vagy nem fogja-e visszaküldeni a parlamentnek újratárgyalás végett. Szervezési intézkedések Már a majdani kormány tagjai névjegyzékének nyilvánosságra hozásakor kiderült, hogy szükséges lesz a központi közigazgatás szintjén bizonyos intézkedések foganatosítása. Például annak okán, hogy a miniszterek száma az eddigi 21-ről 26-ra emelkedett. Nos, a már fentebb említett 2017/1-es sürgősségi kormányrendelet ezen vonatkozásokban tartalmaz előírásokat. Nem sorolnánk fel annak minden egyes szakaszát, de a példázódás kedvéért utalnánk néhány rendelkezésére. Az 1-es szakasz értelmében létrejött a közmeghallgatási és a társadalmi párbeszéd minisztériuma, amely átveszi az eddigi azonos megnevezésű minisztériumtól annak struktúráit és tevékenységét, de a munkaügyi minisztériumtól is a társadalmi dialógussal kapcsolatos struktúrákat és tevékenységeket. A művelődési minisztérium megnevezése is megváltozott, ezentúl az művelődésügyi és nemzeti identitási minisztérium. Hogy miért volt erre szükség, mármint a névváltoztatásra, nemigen világos, és lehet, hogy ez a megnevezés egyesek számára nemigen „hangzik jól”. Eddig volt egy minisztérium kötelékeiben egy közintézmény, nevezetesen az országos turisztikai ügynökség, az megszűnt, s helyébe lépett egy önálló szaktárca, a turisztikai minisztérium. A külügyminisztériumnál átszervezésre került sor, s annak kötelékeibe bekerült az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. Megszűnt az európai alapokért felelős minisztérium, illetve azt bekebelezte a régiófejlesztési és közigazgatási minisztérium oly módon, hogy annak kötelékeibe került az európai alapokért felelős tárca nélküli miniszter. Álljunk meg itt a felsorolással. A szóban forgó sürgősségi kormányrendelet révén módosítottak másabb jogszabályokat is, többek között újólagosan a kormány munkaapparátusának átszervezésére vonatkozó, utólag módosított és kiegészített 2007/25-ös sürgősségi kormányrendeletet, valamint a kormány és a minisztériumok megszervezésére és működésére vonatkozó, 2001/90-es törvényt. És ha már itt tartunk, akkor utalhatunk arra is, hogy ezentúl a kormányfő koordinálásába került jó néhány közintézmény tevékenysége. Ezek között említhetjük az Országos Ásványvagyon Ügynökséget (ANRM), a Romaügyi Országos Ügynökséget (ANR), az Országos Statisztikai Intézetet (INS), a Pénzmosás Megelőzési és Leküzdési Országos Hivatalt (ONPCSB), a vallásügyi államtitkárságot stb. Az elmúlt napokban a Hivatalos Közlönyben megjelentek olyan kormányfői döntések, amelyek értelmében felmentettek tisztségükből államtitkárokat, illetve másokat neveztek ki helyükbe. Mindenekelőtt az oktatásügyi minisztériumról van szó, annak esetében az egyik újonnan kinevezett államtitkár az egykori tárcavezető és szenátor lett, név szerint Liviu Marian Pop. Ugyanakkor menesztették a Munkaerő-elhelyezési Országos Ügynökség (ANOFM) elnökét és helyébe egy más személyt neveztek ki. Nyilatkozatok… A kormányprogram bárki számára elérhető, az már megjelent a Hivatalos Közlönyben, akárcsak a parlament honlapján. Több mint 170 oldalas dokumentumról van szó, amely a gazdasági-társadalmi élet számos területén tartalmaz a célkitűzéseket túl, sőt esetenként gyakorlatba ültetési határidőket is. Egyes gazdasági elemzők szerint a szociáldemokrata pártnak a kampányban megfogalmazott ígéretei, a kormányprogram célkitűzései gyakorlatba ültetése igen komoly erőfeszítéseket fog kívánni, nem garantálható ugyanakkor, hogy az zökkenőmentesnek bizonyulhat, mint ahogy az sem, hogy menet közben a véghezvitel útjába nem gördülnek akadályok. A parlamenti többséggel rendelkező két párt csúcsvezetői, a kormányfő és a kormánytagok viszont bizakodók, optimisták. Állításuk szerint elvégezték a szükséges számításokat, és igenis nem fognak beigazolódni az államelnöknek ama burkoltan megfogalmazott kételyei, miszerint nem lesz lehetséges a bérek és különböző szociális juttatások megemelése egyidejűleg bizonyos adóterhek csökkentésével a költségvetési hiány 3 százalékon alul tartása közepette. A munkaügyi miniszter, Olguța Vasilescu például már beiktatása napján azt hangoztatta, hogy a nyugdíjak és a bérek „vonalán” kilátásba helyezett esedékes intézkedésekre a lehető legrövidebb időn belül sor kerül, nevezetesen hét kormányrendelet meghozatalára. (Azokból kettőt a pénteki kormányülésen már el is fogadtak.) Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy lesz-e pénz az egyesek által populistának tartott intézkedések gyakorlatba ültetésére, azt válaszolta: „Semminemű csapás nem fog bekövetkezni Romániában.” Hozzáfűzte azt is, hogy a prioritások prioritását képezi a költségvetés-tervezet véglegesítése, illetve annak elfogadása. Apropó 2017-es esztendei költségvetés: a múlt csütörtökön a távozó egykori pénzügyminiszter, Anca Dragu azt nyilatkozta, hogy a Cioloș-kormány hátrahagyta az új kormánynak a költségvetés-tervezet munkapéldányát. Az számol azokkal a közszférai béremelésekkel, amelyeket előirányzott a 2016/250-es törvény. (Emlékeztetnénk: ezzel a törvénnyel hagyták jóvá kiegészítésekkel és módosításokkal az egyes közszférai szektorokban bevezetésre kerülő bérkiigazításokra vonatkozó, 2016/20-as sürgősségi kormányrendeletet, oly módon, hogy 2017 januárjától egyes közszférai ágazatokban 15 százalékkal megemelkednek a bérek. Ennek a törvénynek egyes előírásai hatályba lépésének határidejét a Cioloș-kormány sürgősségi kormányrendelet révén két hónappal elnapolta.) Nos, Anca Dragu szerint a számításaik azt mutatták, hogy a költségvetési hiány elérheti a 2,99 százalékot. Ugyancsak a költségvetés kapcsán csütörtökön a leköszönt kormányfő, Dacian Cioloș szűkszavúan jegyezte meg, hogy a rendelkezésére álló információk tükrében elmondhatja, a mostani kormánykoalíciónak nemigen állhat majd módjában a 3 százalékos költségvetési hiány megőrzése, már amennyiben gyakorlatba kívánják ültetni mindazt, amit a 2017-es esztendőre előirányoztak. Hasonló hangot ütött meg a költségvetési tanács elnöke is, aki már az elmúlt esztendő utolsó napjaiban azt állította, hogy a rendelkezésére álló információk, valamint a szociáldemokraták kormányprogramjában kilátásba helyezett intézkedések tükrében a GDP-arányos költségvetési hiány a 2017-es esztendőben akár a 3,6 százalékot is elérheti. Hecser Zoltán