Továbbra sem csillapodtak le a kedélyek a közszférai egységes bérezési kerettörvény alkalmazásával, valamint a társadalombiztosítási hozzájárulás-fizetési rendszer megreformálásával kapcsolatosan. Nap mint nap olyan értesülések látnak napvilágot, melyek szerint egyes személyzeti kategóriák hátrányos helyzetbe kerültek, csökkenve béreik vagy másabb, őket megillető pénzbeli juttatások stb. stb. Azaz újabb és újabb szegek bújnak ki a zsákból, s mostanság azok „orvoslójának” Teodorovici pénzügyminiszter bizonyul, aki az elmúlt hét során rendszeres szereplője volt a különböző televíziós adásoknak. Ígéretei, nyilatkozatai révén próbálta megnyugtatni az érintetteket, ígérve ezt is, azt is, kilátásba helyezve az általa is elismert visszásságok és fonákságok mielőbbi rendezését. Hétfőn kerültek nyilvánosságra olyan értesülések, illetve számítások, melyek szerint a betegszabadságon lévő személyek táppénzének kvantumát megkurtították, megkurtíthatják a társadalombiztosítási hozzájárulások. Szerdán a tanügyben foglalkoztatottak egy része azzal szembesült, hogy nem folyósítják számukra az aznap kifizetésre esedékes januári béreiket, esetenként erre még csütörtökön sem került sor, a múlt hét végén pedig olyasmit is lehetett hallani, miszerint országos szinten ez csak a mai nap folyamán rendeződik le végérvényesen. (Megemlítenénk ennek kapcsán azt is, hogy már a második hónap, amikor előfordul ez a faramuci helyzet.) A tanügyminiszter, Valentin Popa csütörtökön azt nyilatkozta, hogy megoldást próbálnak találni arra, hogy ne ismétlődhessenek meg ilyen esetek. Ő is tett egy ígéretet, akárcsak kedden Eugen Teodorovici pénzügyminiszter. Ő aznap este, a köztelevíziónak adott interjújában a hírhedt 600-as űrlapról szólva azt hangoztatta, hogy e hónap végéig arra vonatkozóan megoldást fognak találni. Többek között arra is utalt, hogy még március elején közvitára bocsátják a vonatkozó jogszabálytervezetet, majd legkésőbb március közepéig azt el is fogadják, s ilyenképpen senki sem veszítheti el az egészségbiztosítotti jogállását. (Egyébként a hatályos jogszabályok értelmében ez a jogosultság az utolsó hozzájárulás-befizetés időpontjától számított három hónap múltán szűnik meg, úgy, ahogy arról rendelkezik a 2007/617-es szaktárcai rendelet.) Amúgy a szóban forgó nyilatkozattal kapcsolatos szándékait, álláspontját egyes kereskedelmi hírtelevízióknak adott interjújaiban is megismételte, többek között megemlítve, hogy a munkaügyi minisztériummal együtt munkálkodnak a megoldási variánsokon, s az erre vonatkozó egyeztetések még az elmúlt hét folyamán állítólag be is fejeződtek. Megemlítette azt is, hogy a magánszemélyek esetében öt űrlap kivezetésére kerül sor, illetve azok összeolvasztásával próbálkoznak. Azt viszont nem pontosította, hogy melyik az az öt űrlap, amelyről szó van, s ez mindenképp furcsállandó, mert egyesek szerint az adófizető magánszemélyeknek nem kell öt űrlapot benyújtaniuk, azaz nem kellett eddig benyújtaniuk. Sajnálattal nyugtázzuk azt is, hogy a pénzügyminiszter mostanság ugyan gyakran nyilatkozik, de keveset mond, már ami a konkrétumokat illeti. Ígéret maradt Térjünk vissza a táppénz problematikájára. A részmunkaidősök esetében sikerült kompromisszumos megoldást találni a társadalombiztosítási hozzájárulások rendszerének amolyan jobbítására, ilyenképpen pedig a decemberihez viszonyítva állítólag nem fog csökkenni a nettó bér kvantuma. Időközben azonban kiderült, hogy hasonló űr keletkezett a táppénz esetében is, ilyenképpen pedig ugyancsak egy sürgősségi kormányrendeletre van szükség. Teodorovici tárcavezető azt állította, hogy a múlt hét elején a munkaügyi minisztérium illetékeseivel egyeztettek erről a kérdéskörről, és törvényes megoldást kívánnak találni, de egyelőre még számára sem világos ez a megoldás. Kedden már azt nyilatkozta, hogy van néhány sajátos eset, és erről tárgyalna a munkaügyi, a tanügyminisztérium, valamint az Országos Nyugdíjpénztár és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár illetékeseivel, és a csütörtöki kormányülésen valószínű, hogy beterjesztenek egy módosító jellegű jogszabálytervezetet, amely révén elkerülhető lesz az érintettek jövedelmeinek a csökkenése. A kormányülésen viszont nem terjesztettek be semminemű ilyen vonatkozású jogszabálytervezetet, és ez a maga nemében kényes probléma szóba sem került. Lényegében az történt, hogy jó néhány betegszabadságon lévő személy, amikor kézhez kapta az őt megillető táppénzt, meglepetéssel tapasztalhatta, hogy jóval kevesebb összegben részesült, mint a múlt esztendő decemberében. Ismeretes olyan konkrét eset is, amikor is decemberben a szóban forgó hozzájárulás 115 lejt jelentett, januárban viszont 364 lejre emelkedett. Az adótanácsadók szerint is a szülési szabadság esetében például jelentős mértékben csökkenhet a táppénz nettó értéke a megemelt társadalombiztosítási hozzájárulások okán. (Míg az decemberben 10,5% volt, januárban 25%-ra emelkedett.) A 123 napos szülési szabadság során ez jelentős veszteséget jelenthet annak az anyának, de ugyanakkor kedvezőtlenül befolyásolhatja a gyerekgondozási szabadság idején folyósítandó illetmény majdani kvantumát is. Nos, ennek a faramuci helyzetnek a rendezésére ígért jogszabályt a pénzügyminiszter, de az egyelőre az ígéret maradt. Vékonyabb pénztárca Most, amikor sor került a közszférában is a januári bérjogosultságok kifizetésére, viszonylag gyakran hallani arról is, hogy egyesek az eddigieknél kevesebb pénzt kaptak kézhez. Másképpen fogalmazva, csökkent nettó bérük. Nyilvánosságra hoztak olyan bérelszámolásokat, miszerint például az egészségügyi intézményrendszerben is csökkentek, csökkenhettek a nettó bérek. Nekünk is a kezünkbe került egy ilyen: egy posztliceális végzettségű asszisztensről van szó, akinek 2017 augusztusában a bruttó bére 2563 lej volt, s ahhoz még hozzáadódott egy 50%-os pótlék, azaz a bruttó jövedelme 3844 lejt tett ki. Ez esztendő januárjában a bruttó bére 3204 lejre emelkedett, de csak 1%-os pótlékban részesült, azaz 32 lejben, ilyenképpen pedig havi bruttó jövedelme 3236 lej volt, kézhez pedig 1893 lejt kapott. A dolgok ilyenszerű alakulásában az is közrejátszott, hogy a szóban forgó személy januárban már nem részesült étkezési jegyekben, amelyek értéke 2017 augusztusában még 300 lejt tett ki. A rendőri szakszervezetektől is olyan értesülések kerültek napvilágra, miszerint országos viszonylatban legalább 10 000 rendőrnek csökkent a havi jövedelme. Állítólag 400-500 lejjel kevesebbet kaptak kézhez. A belügyminiszter, Carmen Dan viszont cáfolta ezeket az értesüléseket, azt hangoztatva, hogy a bérek esetében nem következett be semminemű csökkentés, de megszűnt „egy diszkriminatív pótlék”. Lehet, hogy így van, mert a rendőri szakszervezetek is elismerik, hogy a túlórákra nyújtott pótlék kivezetéséről van szó, valamint arról, hogy ezentúl nem alkalmazandó az az együttható, amelyet alkalmaztak azon rendőrügynökök esetében, akik munkaköre ugyan nem tette szükségessé a főiskolai végzettséget, de amennyiben azzal rendelkeztek a szóban forgó együttható révén, némileg nagyobb lett a bérük. A közszférai bérezési kerettörvény I-es számú melléklete 14. szakaszának az előírása értelmében azon kisegítői tanügyi funkciók esetében, amelyek nem találhatók meg a szóban forgó mellékletben, a tanügyminisztériumnak, együttműködve a munkaügyi minisztériummal a törvény megjelenésétől számított 30 napon belül meg kell hoznia egy rendeletet a hiányzó funkciók szabályozására vonatkozóan. Következésképpen ennek a rendeletnek meg kellett volna jelennie a múlt esztendő júliusának a végéig. A két minisztérium nem siette el a dolgot, mondjuk ezt annak okán, hogy a szóban forgó közös rendelet (a 2018/3058/943-as) csak a múlt héten jelent meg, nevezetesen a Hivatalos Közlöny február 13-i számában. Nos, ez a kései megjelentetés is arra enged következtetni, hogy igen balgatag módon kezeli a kormány, valamint az illetékes szaktárcák a közszférai bérezés, valamint a társadalombiztosítási hozzájárulások hovatovább „gazosabbnak” mutatkozó problematikáját. Hecser Zoltán