A koronavírus „betoppanása” országunk esetében is óhatatlanul maga után vonta számos jogszabály módosítását, valamint újdonságszámba menő jogszabályok (hadirendeletek) bevezetését. Ez a jövőben sem lesz másként, mert a járvány terjedése nem csupán az egészségügyi rendszer tekintetében, hanem a gazdasági-társadalmi élet számos területén is megkövetelte a kormány (de nem csak) jogszabályozási tevékenységének a sokrétűbbé és iramosabbá tételét is. Aki rendszeresen olvassa a Hivatalos Közlönyt, az mindezzel nap mint nap szembesülhet…

Fotó: Illusztráció

A járvány kitörését követő első kormányzati intézkedések között volt ama 2020/30-as sürgősségi kormányrendelet, amely március 21-én jelent meg, s amely olyan jogszabály-módosításokra és -kiegészítésekre, valamint a szociális védelem terén megállapítandó egyes intézkedésekre vonatkozik, amelyeket a koronavírus terjedése okozta járványtani helyzet kontextusában kellett meghozni. Ez a jogszabály a társadalmi élet (de nem csak) 17 különböző szegmensét érintette. (Amúgy erről a kormányrendeletről lapunk március 23-i számában már beszámoltunk.) Azok között volt a betegszabadságok és a táppénzek kérdésköre is, pontosabban az azt szabályozó 2005/158-as sürgősségi kormányrendelet egyes előírásainak módosítása és kiegészítése. A minap az említett jogszabályt újólag módosító és kiegészítő sürgősségi kormányrendelet lépett életbe, nevezetesen a 2020/49-es, amely révén ugyanakkor szabályoztak egyes társadalomvédelmi intézkedéseket is. Az április 16-tól hatályossá vált sürgősségi kormányrendelet előírásának túlnyomó többsége a pandémiára vezethető vissza, illetve azzal hozható kapcsolatba. Igen, mert például a pandémia esetében szinte magától értetődő, hogy esetenként a fertőzésgyanús személyeket el kell szigetelni vagy karanténba kell helyezni, és ez esetenként vonatkoztatható a kórházi kibocsátás utáni 10–14 napos időszakra is. Nos, ilyen sajátos esetekre is választ kellett adjon a betegszabadságokra és a táppénzelésre vonatkozó jogszabály, de arra nem volt „képes” mindaddig, míg annak egyes előírásai nem módosulnak vagy nem egészülnek ki. Így például egy újonnan bevezetett szakasz, a 201-es értelmében a szükségállapot ideje alatt mindazon biztosított személyek esetében, akik számára megtiltódott a tevékenység folytatása, és azokat a koronavírussal való megfertőzés gyanúja okán karanténba helyezték. Jogosultak betegszabadságra és karanténba helyezési illetményre függetlenül attól a helytől, ahol arra sor került (az intézményesített volt-e vagy sem, vagy egy olyan hely, ahol karanténba vagy elszigetelésbe helyeződött az a személy). A szóban forgó jogosultság arra a periódusra érvényes és azon dokumentumok alapján, amelyeket előír az egészségügy-miniszter rendelete. A szóban forgó helyzetben találtatott személyek esetében a beteglapot a családorvos bocsátja ki a karanténidőszak utolsó napján követően, de nem később, mint az intézményesített szükségállapot lejártának időpontjától számított 30 naptári nap. Minden esetekben az adott személy (biztosított) havi bruttó illetményének a kvantumát a 2005/158-as sürgősségi kormányrendelet 10-es szakaszának előírásai alapján számítják ki. A 2005/158-as sürgősségi kormányrendeletnek a beteg gyermek gondozására nyújtható, nyújtandó betegszabadságokra vonatkozó 26-os, 27-es, 271-es, 272-es, 28-as és 29-es szakaszainak előírásai is módosultak, s ezekkel kapcsolatosan utalnunk kell arra, hogy az igazoló dokumentumok, valamint a betegszabadsági bizonylat elektronikus úton is benyújtható, illetve kibocsátható. Ugyancsak egy újonnan bevezetett bekezdés értelmében a szükségállapot időtartama során kibocsátott betegszabadsági bizonylat alapján folyósítandó táppénz a megfelelő okiratok mellékelésével a szükségállapot megszüntetésének időpontjától számított 180 napon belül igényelhető. Átvállalás A minap hatályba lépett sürgősségi kormányrendelet II-es szakaszának értelmében 2020 márciusra vonatkozóan a közintézmények és a közhatóságok, függetlenül azok finanszírozási és alárendeltségi rendszerétől, teljes egészében átvállalják azon saját személyzetük társadalombiztosítási táppénzének a kifizetését, akik a COVID–19-cel való megfertőzés gyanúja miatt karanténba helyeződtek, s arra vonatkozóan betegszabadsági bizonylattal rendelkeznek. Egy mindenképp méltányolandó előírást tartalmaz a jogszabály III-as szakasza: az egészségügyi rendszer azon személyzete, amely résztvevője a COVID–19-es esetek megelőzési, korlátozási és kezelési intézkedések alkalmazásának, függetlenül attól, hogy ténylegesen mennyi időt dolgozott, a szükségállapot időtartama alatt jogosult az élelmezési illetményre, arra, amelyet előír a közszférai egységes bérezésre vonatkozó 2017/153-as kerettörvény 18-as szakasza. Hasonlóképpen a szociális gondozási egységek, valamint a szociális szolgáltatást biztosító hajléktalanszállók személyzete, azok, akik részt vesznek a COVID–19-es esetek megelőzésére, korlátozására és kezelésére vonatkozó intézkedések alkalmazásában. Normák… Ugyancsak a Hivatalos Közlöny április 16-i számában jelent meg ama 2020/603/470-es közös miniszteri rendelet, amely révén újólag módosították és kiegészítették a szóban forgó 2005/158-as sürgősségi kormányrendelet alkalmazási normáit jóváhagyó 2017/1311/2018/15-ös közös miniszteri rendeletet. Ilyenképpen az alkalmazási normákat is hozzáigazították a 2020/49-es sürgősségi kormányrendelet előírásaihoz. A közös miniszteri rendeletet illetően két dolgot érdemes kiemelnünk. Az egyik az, hogy a szükségállapot ideje alatt amennyiben véget ért az a betegszabadság, amelyet a kórházi kibocsátáskor kelteztek, de a páciens egészségi állapota nem teszi lehetővé a tevékenysége újrakezdését, a családorvos a betegszabadságot meghosszabbíthatja ugyanazon diagnózissal, beleilleszkedve a törvény által előírt maximális időtartamba. A másik pedig az, hogy a beteglapokkal és a táppénzzel kapcsolatos ügyintézés, illetve dokumentáció-továbbítás lehetséges elektronikus távközlési eszközök révén is.

Hecser Zoltán