enyhe havazás
borús égbolt
A szépasszonykalán világhíre
Egyik boltban, a pénztár előtti sorban nemrég valaki azt mesélte, ő télen ganodermakapszulát szed immunerősítőnek. Csak magamban sajnálkoztam, hogy nem a magyar nevén emlegeti ezt a csodaszert, egyébként gyönyörű gombát: pecsétviaszgomba. A magyar név a gomba kinézetére utal, vöröses, fénylő színe miatt. A ganoderma görög eredetű, szószerinti jelentése fényes bőr. Japánban reishi, itteni naturaboltokban is sokszor ezen a néven forgalmazzák szárított változatát. Kínában – mintegy 4000 éve használatos erősítőszerként – több néven is ismerik: szellemnövény, a halhatatlanság gombája, gyógynövények királya, spirituális erő gyógynövénye stb. Mivel fogyasztása halhatatlanságot ígért, nem csoda, hogy használata réges-rég csak a császárok kiváltsága volt. Tiszteletét mutatja az is, hogy a gomba motívuma díszítőelemként közkeletű ott a mindennapokban: ruházaton, bútorokon, festményeken, ékszereken. Halhatatlanságot és erőt vártak tőle, ezért talizmánként is hordták, házak bejárata fölé akasztották, hogy megakadályozza a szerencsétlenséget. Ezek után örömmel tudatom, hogy régtől fogva a magyar népi gombaismeret hagyományaiban is jelen van. A néprajz tanúsága szerint a pecsétviaszgombából farsangi álarcot is készítettek. A magyar népi gyógyítás is számon tartja, de nincs olyan jelentősége, mint a Távol-Keleten. A Székelyföldön gyakorinak mondható az előfordulása, az utóbbi években szervezetten kezdték gyűjteni gyógyászati célokra. Zsigmond Győző az eddigi magyar tudományos leírásokat számba vevő és saját helyszíni feltárásait is átfogó monográfiájából (Népi gombászat a Székelyföldön. Csíkszereda, 2011) színes adatokat ismerhetünk meg a témában. Figyelemre méltók a névváltozatok, amik a népi kultúrában mindig beszélő nevek: Szűz Mária kanala, nyilván azért gyógyerejű, mert ő is használta. Érdekesebb névváltozat és ősibb is a szépasszonykalán, szépasszonygomba. Szépasszonykalánnal kellett ennie, innia annak, akinek „félre volt menve a szája a szépasszonyok miatt”. Nyilván itt a mágia mitikus kettőssége érvényesül. Éppen az veszi le a rontást az emberről, aki küldte. Ilyenek ezek a tündérféle szépasszonyok, kényük-kedvük szerint hol rontással vernek, hol gyógyítanak, megjavítják, amit ők rontottak el. Itt muszáj közbevetnem azt is, hogy a szépasszonyok legismertebb lakhelye itt van – valódi földrajzi helyként (is!) – a Libidári-dombon, két lépésre Csíkszeredától, Hosszúaszó mellett. A Libidári-domb egy Klézsén gyűjtött népdalban: „Ideki a piacon, piacon / A Libidári-dombon, Lombári-hegyen / Szegfűt árul egy asszony.” Ugyancsak a moldvai csángóknál: „Zén szeretőm egy csíki, egy csíki, / Libidári-dombon, Lombárdi-hegyen / A bocskorát úgy köti. / Klézse utcát megsepri.” Folklórkutatások és magyar mitológiai elemzések alapján úgy tűnik, az egyetlen szépasszony-hívogatónak meghatározott és ismert dalt, amiben a Libidári-domb földrajzi helyként is behatároltnak tudott, Csíkban gyűjtötték. A szépasszony-hívogatás veszedelmes vállalkozás volt a legények részéről, mert ha sikerrel járt, vagyis a szépasszonyok megjelentek, körbefogták a legényt, s betegre, halálra táncoltatták. Aki legény erre vágyott, ezt kellett énekelnie: „Két szem búza, két szem rozs, / felöntöttem a Libidári-dombon, / Langali-hegyen járja most, / Ha lejárja estére, estére, / Pánkót sütök a Libidári-dombon, Langali-hegyen belőle.” A Langali-hegyet nem találtam meg valóságos földrajzi helyként, csak a langallik székely tájszót, sokunk számára ma is ismerősen cseng a jelentése: lángol. Szinnyei József Magyar tájszótárában (Bp., 1893) székely szónak minősíti, és tánc közbeni kurjantást idéz a magyarázatára: „Hajtsad, hajtsad mindaddig, míg a szoknya langallik!” A langalusról pedig azt írja, hogy Háromszék megyében, és langalis alakban Kalotaszegen egyféle tánc neve volt. Na igen, a táncot tüzesen kell ropni. A lombár a régi magyar nyelvben kifelé hajló szarvat, szarvasagancsot jelentett. Azt nem tudom, hogy a Langali, Lombári-Lombárdi kapcsolódik-e ezekhez valamilyen áttételes módon, vagy csak a szabad asszociáció játéka idézett nekem egy délibábot. Mindehhez végezetül hozzáteszem, hogy a folklór szerelmi szimbolikájában mind a gabonamagnak, szarvnak, táncnak, mind pedig a pánkósütésnek szexuális vonzata van. A Libidári-domb valaha rituális hely lehetett Csíkban, az ősi székely világban? Vajon ma laknak-e ott szépasszonyok? Azt sem tudom, terem-e ott a fák törzsén szépasszonykalán.
Kozma Mária
-min.jpg)
