Az elmúlt héten némileg meglepő fordulat következett be a bankközi piacon, nevezetesen hirtelenjében napról napra megemelkedett az úgynevezett ROBOR (Romanian Interbank Offered Rate), ami tulajdonképpen a jegybanki alapkamat. Míg eddigelé az jobbára 1% alatt helyezkedett el, most napról napra növekedve a múlt pénteken elérte az 1,58%-ot, illetve az 1,69%-ot (az előbbi három hónapra, az utóbbi hat hónapra vonatkozóan). Hogy mit is jelent ez a növekedés, annak érzékeltetése végett utalhatunk arra, hogy az év elején a három hónapos ROBOR 0,87% volt. A kereskedelmi bankok ügyfelei számára is gondot, problémát jelentett a dolgok ilyenszerű alakulása, főleg annak okán, hogy a banki hitelekre számított kamatok ugyancsak megugorhatnak. Tulajdonképpen nincs szó meglepetésről, mert egyes elemzők már hetekkel ezelőtt jelezték, hogy várhatóan bekövetkezhet egy növekedési tendencia, s ezt összefüggésbe hozták többek között a kormány fiskális, inflációt is gerjeszthető intézkedésével (például az üzemanyagok- ra kivetett különleges jövedéki adó visszavezetése), valamint azzal, hogy az állami érdekeltségű cégeknek át kellett utalniuk a folyószámláikon felhalmozódott nettó nyereséget az állami költségvetésbe. (Ez utóbbi okán likviditási elvonás következett be a bankpiacon.) Amúgy a ROBOR százalékarányának a megállapításában számos tényező közrejátszik, illetve számos tényezőt szem előtt kell tartani, s arra vonatkozóan megvannak a jegybanknak a maga szabályai. Visszatérve a szakmai körökben elhangzott előrejelzésekre, már hetekkel ezelőtt hallani lehetett arról, hogy elkerülhetetlen lesz a banki hitelekre számított kamatok fokozatos megemelkedése (beleértve az első lakás program keretében folyósított kölcsönöket is), valamint a hitelezési feltételek megszigorítása. Erről még a múlt hónap elején beszélt, többek között a jegybank egyik elnökhelyettese, Liviu Voinea, aki azt hangoztatta, hogy módosítani kell a hitelnyújtásnak az ügyfél eladósodási fokára vonatkozó kritériumain, ezt azért tartotta, tartja szükségesnek, mert az utóbbi esztendő során meglátása szerint a kereskedelmi bankok túlontúl „lazán” viszonyultak a fogyasztói hitelek nyújtásához, ami a későbbiek során akár problémát is jelenthet, mármint a törlesztés tekintetében. Ugyanakkor azt is megkockáztatta, hogy időszerű lenne lemondani az első lakás programról, lévén, hogy szerinte ez a hitelkonstrukció elferdíti a bankpiacot. De ha már itt tartunk, akkor meg kell említenünk azt is, hogy a jegybank második embere, Florin Georgescu ezt a kérdést másként látja, szerinte csak módosítani kellene ezen a programon olyan értelemben, hogy annak haszonélvezői csak olyanok legyenek, akik havi jövedelme nem haladja meg a 3-4 ezer lejt. Egyelőre nem tudni, hogy mi is lesz majd az első lakás program majdani sorsa, de azt igen, hogy egyelőre az, mint olyan, úgymond „szünetel”, ugyanis a 2017-re előirányzott keret kimerült, és a félhivatalos értesülések szerint az idén arra nem kíván „rápótolni” a kormány. Rekordszinten A ROBOR mostani ugrásszerű megemelkedése, amint már arra utaltunk, a múlt héten következett be, s az arra vonatkozó első értesülések, reakciók szeptember 25-e táján láttak napvilágot. Azóta a szaklapokban, s úgy általában a médiában egymást követik a hírek, az értékelések, az alapkamat várható alakulásának a latolgatása. Tény, hogy az utóbbi két esztendő legmagasabb szintjére emelkedett a ROBOR, s volt olyan eset is, amikor egyetlen nap során 10%-kal emelkedett. Banki szakértők szerint a likviditásra és a kamatokra nehezedő nyomás folytatódhat az elkövetkező napok során is, de feltételezhető az is, hogy rövidesen bekövetkezik egy mérsékelődési folyamat, s az év végére a ROBOR 1-1,3% között fog mozogni. Abban a bankpiaci szakértők és elemzők nagyjából egyetértenek, hogy a ROBOR „felemelkedését” a bankközi piacon lévő likviditás időleges beszűkülése, de inflációs jelek is, valamint a jegybank monetáris politikájának a megszigorítása váltotta ki. Amennyiben az ezen tényezők általi „nyomásgyakorlás” enyhülni fog, bekövetkezhet a ROBOR szintjének a mérsékelődése is. Amúgy a jegybank szóvivőjének, Dan Suciunak a csütörtöki nyilatkozata szerint a ROBOR alakulását a pénzpiacon lévő likviditás szintje határozza meg. Ami most történt, az szerinte várható volt, de attól nem kell tartani, hogy visszatérhet az, ami 2012-ben vagy 2013-ban megtörtént, amikor is a ROBOR elérte a 4%-ot, sőt az 5,8%-ot is. Elismerte viszont, hogy a banki hitelek után fizetendő kamatok a megelőző hónapokhoz viszonyítva néhány lejjel meg fognak emelkedni, de hozzáfűzte azt is, hogy a 2015 előtt folyósított hitelek esetében a törlesztő részletek továbbra is az eredeti szint alatt maradhatnak. A banki ügyfelek, mármint a hitelezettek egy része talán okkal mondhatja, hogy gyenge vigasz ez. Az tény, hogy a törlesztő részletek megemelkedésére joggal lehet számítani, mi több, az értelemszerűen be fog következni. Ezt virtuális számításokkal is alá lehet támasztani. Így például az az ügyfél, aki a nyár elején egy 5000 eurónak megfelelő lejben folyósított hitelben részesült ötesztendős futamidővel, a múlt hónapra vonatkozóan mindenképp nagyobb összeget fog befizetni törlesztőként, mint június hónapban. Igen, mert június hónapban a ROBOR 0,85%-os volt, arra rászámítandó az afeletti nyolc százalékpontos kamatrés, ami akkor havi törlesztésként 471,63 lejt jelentett. Szeptemberben viszont 1,25%-os ROBOR-ral számolva és az afeletti nyolc százalékpontos kamatréssel, akkor a fizetendő részlet 476,6 lej lesz, azaz 4,43 lejjel több, mint júniusban. Nézzük meg, mit jelenthet a ROBOR mostani megugrása az első lakás program keretében a nyár elején felvett hitel tekintetében: egy harminc évre felvett, 50 000 eurónak megfelelő lejben folyósított hitel esetében a 0,85%-os ROBOR-szinttel számolva, s arra rászámítva az afeletti 2%-os kamatrést, júniusban havi részletként 942,91 lejt kellett befizetnie annak az ügyfélnek. Szeptemberben viszont 1,25%-os ROBOR-szintet tartva szem előtt és a 2%-os ROBOR feletti kamatrést, a fizetendő törlesztés összege 992,27 lej lesz. Ez azt jelenti, hogy a szeptemberi összeg 46,36 lejjel nagyobb, mint a júniusban kifizetett. Tekintettel a ROBOR jelenlegi igen „élénk” dinamikájára, a havi részletek értéke is ugyancsak hullámzóvá válhat. Az alapkamatról bővebben Talán nem érdektelen a jegybanki alapkamatot (amit országunk esetében a ROBOR jelent) vázlatosan ismertetni, legalábbis mint fogalmat. Nos, az alapkamat a jegybank által meghatározott irányadó kamat, amely a kereskedelmi bankok és a központi bank közötti betétek és/vagy hitelek kamatát határozza meg. Mivel a kereskedelmi bankoknak bizonyos összegeket mindig a központi banknál (a jegybanknál) kell elhelyezniük (tartalékolási kötelezettség), illetve a központi bank nyújt számukra hitelt, ezen a kamaton keresztül az egész bank- és pénzügyi rendszerre tudnak hatni, ami a reálgazdaságra is befolyással bír. Az alapkamat rendszerint az inflációnak és a gazdaság általános állapotának megfelelően kerül megállapításra, de a legtöbb országban az infláció féken tartása az elsődleges cél. Az alacsony kamat jótékony a gazdaság számára, mivel megkönnyíti a hitelfelvételt, ami növekedésre ad lehetőséget a háztartások, a vállalkozások és az állam számára egyaránt. Azonban az alacsony kamatok okozta fellendülés idővel inflációt okozhat a gazdaságban, ezért a fogyasztás és a növekedés visszaszorítása érdekében az alapkamatot emelni kell. Ha viszont már a magas kamatok a gazdaság fejlődését nehezítik és az infláció már nem jelent veszélyt, ismét el lehet kezdeni kamatot vágni. Országunkban egyelőre az infláció növekedésére lehet számítani, s azt már a jegybank szakértői is elismerik, hogy az eddigi 1,7%-os előrejelzésükkel szemben az esztendő végére 2,4%-os várható, tekintettel a jövedéki adó, illetve a villamos energia és a földgáz árainak a megemelkedésére. Hecser Zoltán