A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház patológiai, kórszövettani és kórbonctani osztályán több fiatal orvos is dolgozik, és rendhagyó módon most arra teszünk kísérletet, hogy ezeket a szakembereket és általuk az osztály tevékenységét is, egyszerre mutassuk be olvasóinknak. 

– Dr. Ilyés Ágota patológus főorvos 2015-től dolgozik a csíkszeredai kórházban. Milyen tevékenységi ágazatokra oszlik a patológiai osztály tevékenysége, milyen vizsgálatokat végeznek?

– Sokan akarva-akaratlanul a tévésorozatokból ismert, kék fényben úszó boncteremmel és mindenféle horrorsztorival asszociálják a patológiát. Pedig ez a szakág leginkább az élőkről szól, még akkor is, ha adott esetben a boncolások elvégzése is munkánk részét képezi. Mindennapi munkánk mintegy 80-90 százalékát a citológiai, illetve szövettani vizsgálatok teszik ki. A sejtek vagy kisebb sejtcsoportok mikroszkópos vizsgálatával foglalkozó szakág a citopatológia. A citológiai vizsgálat arra szolgál, hogy mikroszkóp alatt elemezzük a sejtek ép vagy kóros jelenségeit. Leggyakrabban a méhnyakrák szűrővizsgálata során alkalmazzuk, de néha fontos lépés a daganatok, például a tüdődaganat diagnosztizálásában is. A csíkszeredai kórházban évente mintegy 1500-1700 citológiai kenetet vizsgálunk meg, ebben nagy segítségünkre van egy erre szakosodott biológus kollégánk, László Tünde. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a citológiai vizsgálatnak nem a végleges diagnózis megállapítása a fő célja, inkább csak orientálja a kezelőorvost, hogy az észlelt elváltozások miatt javallott-e a biopsziás mintavétel elvégzése vagy sem. Biopsziás mintavétellel nyert anyagból, valamint a műtétileg eltávolított szervekből már nemcsak a sejteket, hanem az abból felépülő szövetet vagy adott esetben daganatot tudjunk vizsgálni – ez az ág a hisztopatológia vagy kórszövettan. És ha már a tevékenységi ágazatokról beszélünk, akkor fontos elmondani, hogy ma már patológia nem létezhet a kiegészítő immunhisztokémiai vizsgálatok nélkül, és külföldön a modern patológiának már szerves részét képezik a molekuláris biológiai vizsgálatok is. 

– Ha jól tudom, akkor zilahi születésű, hogyan vezetett az útja a csíkszeredai kórházba?

– Zilahon születtem, ott jártam iskolába, de magyargoroszlói vagyok. Érettségi után felvételiztem a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetemre, majd az egyetem után a rezidensi időszakot is ott töltöttem. 2014 októberében szakvizsgáztam, 2015 januárjától pedig – mivel az országban sehol nem hirdettek meg üres szakorvosi állást – önkéntesként dolgoztam tovább a Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Kórház patológia osztályán. Akkori mentoraim, akikkel időközben jóbaráti kapcsolat is kialakult, arra buzdítottak, hogy vegyem inkább külföld felé az irányt, de úgy éreztem, nem az az én utam. Egy kollégám, aki rezidensvizsgán megkapta a csíkszeredai posztot, áprilisban beadta a felmondását, én pedig, tudva, hogy a csíkszeredai kórház szakemberhiánnyal küzd, megkerestem az akkori orvosigazgatót, és kiderült, hogy itt szeretettel várnak. Így kezdtem el itt a munkát.  

– Dr. Nagy Blanka patológus szakorvost arra kérem, beszéljen a kórszövettani vizsgálatokról.

– Mi a háttérben dolgozunk, sokszor a betegekkel nem is találkozunk, de a klinikusokkal szorosan együttműködünk, a munkájukat segítjük azáltal, hogy a kórszövettani vizsgálat révén választ adunk azokra a diagnosztikai kérdésekre, amelyek a klinikai vizsgálat és a képalkotó eljárások során felmerülnek. Dióhéjban, ha egy betegnél felmerül egy daganatos betegség gyanúja, akkor a betegtől vesznek egy biopsziás mintát, amit hozzánk küldenek szövettani vizsgálatra. A kórszövettani leletezés nagy figyelmet, türelmet és pontosságot követel, hiszen ez nem egy automatizált folyamat. Minden eset egyedi, ezért van az, hogy az egyes leletek kiértékelése változó időt vesz igénybe. A mikroszkóp alatt vizsgálva a mintát, megállapítjuk, hogy jó vagy rosszindulatú a daganat, a szövettani típust és az összes olyan paramétert, ami az onkológiai kezeléshez szükséges. Ennél persze a feladatkörünk sokkal szerteágazóbb, más, nem daganatos betegséget is kórismézünk, és minden szövet- vagy szervdarabot, amit egy orvosi beavatkozás során eltávolítanak, átküldenek hozzánk kórszövettani vizsgálatra, ez évente mintegy 15-16 ezer szövetmintát jelent. A szövettani lelet alapján a klinikus eldönti, hogy szükség van-e egyéb műtéti beavatkozásra vagy kezelésre.

– Marosvásárhelyről érkezett Csíkszeredába, miért esett a választása erre a kórházra?

– A rezidensképzésem során szereztem tudomást arról, hogy fiatal orvosokat, köztük patológusokat toboroz a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház, akkor eljöttem megnézni a kórházat és a várost, amely elsőre megtetszett, elbűvölt a táj szépsége, a fenyvesek látványa. Utólag tudtam meg, hogy az egyik nagytatám, akit sajnos nem ismertem, csíkcsicsói volt, valószínűleg ezért is éreztem már első perctől azt, hogy hazatértem.

– Beszéljünk a kórbonctanról is, arról, hogy mit fed pontosan ez a tevékenység – kérem dr. Straub Klaus-Dániel patológus szakorvost.  

– A patológus egyik fontos feladata megállapítani a halál közvetlen és közvetett kiváltó okait. Ez kórbonctani vizsgálatot igényel, melyet olyan, kórházban elhunyt betegeken végzünk, akiknél nem ismerjük a halál pontos okát, vagy olyan esetekben, amikor ki kell egészítenünk, netán igazolnunk a klinikus által felállított diagnózisokat. Ezen betegek természetes úton létrejött betegségekben hunytak el, tehát nem olyan esetek, amelyek törvényszéki orvostani boncolást igényelnének. Minden boncolás elvégzése egy jól strukturált rendszer szerint, a boncolási technika lépéseit követve zajlik. Ez magába foglalja a holttest külső, illetve belső vizsgálatát. A boncolás során fontos az egészséges és az elváltozást szenvedett, beteg szervek részletes vizsgálata és pontos leírása. Ezekből a szervekből reprezentatív mintákat veszünk, szövettani metszeteket készítünk, melyeket mikroszkóp alatt vizsgálunk meg. Manapság jóval kevesebb boncolást kell végezni, mint például 20-30 évvel ezelőtt, mert az utóbbi időben olyan sokat fejlődtek a vizsgálati módszerek, hogy az esetek nagy részében boncolás nélkül is meg lehet állapítani a halál okát. A kutatási célból elvégzett boncolások nagyban hozzájárulnak az újonnan felfedezett betegségek megismeréséhez, ezáltal segítve a diagnosztikai, illetve kezelési módszerek fejlődését.

– Székelyudvarhelyi születésű, hogyan érzi magát a csíkszeredai kórházban?     

– Székelyudvarhelyen születtem, ott végeztem az általános és középiskolát, majd Marosvásárhelyen az orvosi egyetemet és a rezidensképzést is. Most már bő másfél éve dolgozom szakorvosként a csíkszeredai kórházban, nagyszerű munkaközösséggel és kollégákkal.

– Dr. Deé Edith patológus szakorvostól egy, a kórházban nemrég elkezdett tevékenységről, az immunhisztokémiai vizsgálatokról érdeklődök. 

– 2020 márciusától végezzük napi rendszerességgel ezt a végleges diagnózis alapelemének számító vizsgálatot, melyet eddig Marosvásárhelyen végeztek el, és a kórház költségvetését terhelte. Az immunhisztokémia megnevezést elemezve, az „imuno” a folyamatban alkalmazott antitestekre vonatkozik, amelyeket szövetdarabokra (hiszto) helyezünk egy kémiai folyamat alkalmával. Célunk szelektíven azonosítani bizonyos antigéneket, azaz fehérjéket, amelyeket az illető minta tartalmaz, használva specifikus antitesteket. Az antigén-antitest reakció jelenlétét, bizonyos kromogének segítségével mikroszkópos elemzéssel kiértékeljük. 126 műtéti anyagnál végeztünk eddig ilyen vizsgálatot, ez összesen 440 vizsgált reakciót jelent. Ezen vizsgálatoknak elsődleges szerepük van a primér, illetve áttétes daganatok besorolásában és irányelvként alkalmazhatók az onkológiai kezelésben. Jelenleg kézi sorozat formájában történik a vizsgálatok elvégzése, de folyamatban van az automata immunhisztokémiai gép beszerzése is. Ez egy nagy értékű készülék, amellyel felzárkózunk az egyetemi központokhoz. A szövettani kép, illetve ezen kiegészítő vizsgálatok alapján részesül a beteg végleges kórszövettani diagnózisban, amely a kezelőorvosnak kezelési irányelveket szolgáltat.

– Ön sem csíkszeredai, családjával együtt költözött ide…

– Segesvári születésű vagyok, tavaly július elsejétől dolgozom a csíkszeredai kórházban. Három gyermekünkkel és az osztályunkon asszisztensként dolgozó férjemmel költöztünk Csíkszeredába. Picit bele kellett szokjunk, de most már úgy érzem, megtaláltuk itt a helyünket.    

– A patológusok folyton mikroszkóp előtt görnyednek? Mennyire segíti a technika a vizsgálatokat? – kérdezem dr. Kálmán Elek-Tamás patológus szakorvostól. 

– A munkánkhoz szükséges legfontosabb eszköz egyértelműen a mikroszkóp, és ez valószínűleg a közeljövőben is úgy marad, az elmúlt években viszont megjelent a digitális patológia, ami lehetővé teszi a szövettani metszetek elektronikus formában történő kiértékelését, így a távleletezést is például. A patológia eszközigényes szakterület, sok olyan összetett folyamatra támaszkodik, amelyek során az ide beérkező anyagból kiértékelésre alkalmas szövettani metszet készül. Természetesen a patológiát is gyökeresen érinti és formálja az orvostudományban bekövetkező technikai fejlődés, egyértelmű, hogy a jövőben a hangsúly lassan, de biztosan áttevődik a genetikai és molekuláris vizsgálatokra.

– A csapat legfiatalabb tagjaként hogyan érzi magát az osztályon?

– Szentegyházi vagyok, és az orvosi pálya elég egyértelmű döntés volt számomra, az egyetem első 2-3 évében pedig már a patológia világának vonzáskörébe kerültem. A Marosvásárhelyen eltöltött rezidensi éveim alatt már gondolkoztam, hogy merre tovább, végül a csíkszeredai kórházban tapasztalható szakmaiság és fejlődési potenciál volt az, ami eldöntötte a kérdést. Úgy érzem, hogy sikerült hamar beilleszkednem és megtalálnom a helyem.