A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Kopács, Horvátország                                                                                                       Fotó: Charta XXI

Barsbese, Felvidék                                                                                                                Fotó: Charta XXI

Mai településismertetőnk KOPÁCS Falu a Baranyai-háromszögben. Szerbül Копачево/Kopačevo, horvátul Kopačevo) a mai Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Eszéktől 10 km-re északkeletre, a Drávaközben fekszik, közigazgatásilag Bellyéhez tartozik. A falu mellett található a Kopácsi-rét Természetvédelmi Park, ezáltal gazdag mocsárvilág, erdőség veszi körül. A falu a források szerint 1212-ben baranyai vagy bátai apáti terület volt. A mocsár első említése egy pécsi káptalani oklevélben volt 1299-ben Kopach alakban. A 13. században említést tesznek a falu Szent Zsigmondról elnevezett templomáról. A falu első református temploma 1606-ban épült, amely 1666-ban leégett, és mivel a reformáció volt a fő keresztény irányzat, ezért még ugyanabban az évben újjáépítették. A mai református templomot 1804-ben kezdték építeni, a tornyát 1807-ben. Kopács 1991 szeptemberétől 1995 novemberéig a Krajinai Szerb Köztársaság fennhatósága alatt állt. A délszláv háború kitörését követően a lakosság fele (400 magyar lakos) elmenekült a településről. Az 1991-es népszámlálás szerint Kopácson 805 fő élt, ebből 610 magyar, 118 horvát, 32 szerb, 10 német és 35 egyéb nemzetiségű. Ma mintegy 588 fő lakja. A falu régi házai a víz felé tájoltak voltak. Az első vályogházak az 1840-es években épültek, korábban faházakat építettek a helyiek. Az 1900-as évek elején megjelentek a kőházak cseréptetővel. Az udvaron található górét rendszerint az utca felé tájolták, ezzel mutatva az embereknek, hogy milyen sok takarmányuk van. Még az 1900-as évek elején jellemző volt a falura, hogy több generáció élt egymás mellett. (Charta XXI/Simó Márton – Wikipédia) BARSBESE Korábban (1899-ig) Besse, szlovákul Beša, község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Az egykori Bars vármegyében van a Ciano-vonalnak nevezett „vonal” ama oldalán, ami 1938-ban Magyarországhoz került. Bese községet 1292-ben említik először. Első temploma a pápai tizedjegyzék szerint már a 14. században állt. 1470-ben a Bessey család volt a birtokosa. 1573-ban a török feldúlta. 1634-ben bár a töröknek adózott és az esztergomi pasának szolgált, a török mégis felégette a falu nagy részét. A települést 1600 és 1800 között a Tajnay, Mór, Demeter, Lüley, Zavadszky, Kusztos, Pompos, Kálnay, Ágh, Szunyogh, Póka, Bercsényi, Hunyadi, Kelecsényi, Csányi, Varga és Dilles családok birtokolták. Lakói főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Első katolikus iskolája 1775-ben, az első kálvinista iskola 1792-ben épült fel. 1902-ben a falu közepén pinceásás közben mamutcsontvázat találtak, amely a Szlovák Nemzeti Múzeumba került. Az 1945-ben kihirdetett kassai kormányprogramot és az ezt érvényesítő Benes-dekrétumokat követően a faluból nagyon sok magyart kitelepítettek 1900-ban 518 lakosából 455 magyar és 52 szlovák anyanyelvű. 1930-ban 844 lakosából 424 magyar és 276 csehszlovák (!). 1941-ben 878 lakosából 809 magyar és 68 szlovák. 1991-ben 764 lakosából 414 szlovák, 308 magyar és 40 cigány volt. 2001-ben 669 lakosából 356 fő szlovák, 269 magyar és 37 cigány volt. 2011-ben 650 lakosából 252 magyar, 363 szlovák, 2-2 ukrán és cseh és 31 ismeretlen nemzetiségű. Ma 638-an lakják (2018). (Charta XXI/Virt László, Simó Márton – Wikipédia) Mai feladványunk

Csernakeresztúr, Erdély                                                                                Fotó: mariaradio,roPozsonycsákány, Felvidék                                                                                              Fotó: wikipédia