A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS ÉVE – 2020 Ki Mit Tud?
A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)
Céke, Felvidék Fotó: Charta XXI
Harangláb, Erdély Fotó: Lestyán F. / MEK
Mai településismertetőnk HARANGLÁB Falu Romániában, Maros megyében. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Dicsőszentmártoni járásához tartozott. Román neve Hărănglab, köigazgatásilag Mikefalva része. 1332-ben már plébániatemploma van. A katolikus lakosság a reformáció során református lesz, majd unitárius, később részben újra református. Jelenleg mindkét felekezet él, illetve görögkeleti egyházközség is létezik. A 19. század közepén 1006 lakosa volt, ebből 535 magyar, 401 román, cigány és egyéb 70. 1956-ban 1001-en lakták. 2002-ben 881 lakosa volt, ebből 592 magyar, 177 román, 110 cigány és 1 szerb nemzetiségű. Ekkor 185-en ortodox, 99-en unitárius 580-an református hitűek, illetve 9 fő római katolikus és 4 fő nazarénus. Becsült lakossága napjainkban 857 fő (2017). A korábbi ortodox templomot 1882-ben Beghi Sandor helyi ácsmester vezetésével építették. Ezt a templomot a 2000. évben a görögkeleti gyülekezet elbontatta és helyébe újat építtetett. Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) kiadásában 2008-ban megjelent egy dupla CD-album Bárdosi Ildikó, Molnár Miklós és Tőkés Lóránt munkája jóvoltából. Az emberi életet a bölcsőtől a koporsóig kísérő helyzetdalokat haranglábi énekesek adják elő. A lemezen megszólaló autentikus hangszeres zenét a híres szászcsávási népi zenekar játssza. (Charta XXI/Virt László, Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna, Suzana Guoth, Simó Márton – Wikipédia, Kronikaonline.ro, Odfie.ro) CÉKE Község a Felvidéken, a mai Szlovákiában, szlovákul Cejkov, a Kassai kerület, Tőketerebesi járásában. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1938 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott. A falu Céke várának szolgálófalujaként keletkezett, 1381-ben „Cheke” alakban említi először oklevél, majd 1396-ban „Ceyke” néven találjuk. Első, 13. századi várát 1404-ben Zsigmond király leromboltatta. 1438-ban „Czeke” néven tűnik fel a település az írott forrásokban. 1439-ben Cékei Márton visszaszerezte és helyreállította várát. 1473-ban az országgyűlés a lerombolását rendelte el. A várat valószínűleg 1673-ban, a kuruc harcokban rombolták le végleg. 1787-ben 17 házában 94 lakos élt. 1910-ben 1029-en, többségében magyarok (905 fő) lakták, jelentős szlovák (112 fő) kisebbséggel. 1930-ban már 1072 volt a szlovákok száma 25 magyarral szemben. 2001-ben 1239 lakosából 1200 szlovák volt. 2011-ben 1200 lakosából 1115 szlovák. A falu feletti Várhegyen ma is láthatók az egykori vár csekély maradványai. Görögkatolikus temploma 1805-ben épült. A falu területén ásványvízforrások találhatók. Itt került felszínre a vandálokhoz kötött híres cékei lelet. A Magyar Állami Népi Együttes a Kincses Felvidék című programjában többek között a cékei karikázó- és a karička-táncot újította fel (2016). (Charta XXI/Simó Márton – Wikipédia, Hagyomanyokhaza.hu) Mai feladványunkAranyosgerend, Erdély Fotó: Charta XXI
Egrestő, Erdély Fotó: Charta XXI