borús égbolt
A módozat is számít
Az magától értetődő, hogy bárminemű fizetési kötelezettségnek eleget kell tenni. Rend szerint annak határideje is van, s azt ugyancsak kötelező módon be kell tartani. Amennyiben az nem így történik, akkor az a személy (legyen jogi vagy magánszemély) adósként jeleníthetődik meg. A hitelező pedig nem tehet egyebet, mint – élve a rendelkezésére álló törvényes eszközökkel – megpróbálja behajtani az adósságot. Ez mind rendjén is lenne és nem is vitatható, de a gyakorlatban a dolgok néha másként történnek, s bekövetkezhet az, hogy az ügyfél akaratlanul is kínos helyzetbe kerül/kerülhet. Mostanság például többször hallottunk arról, hogy felszólító jellegű jegyzéket továbbítottak az Eco Csík Kft. részéről az általuk elvégzett szolgáltatásokért ki nem fizetett számlák, illetve összegek okán. Abban a jegyzékben az is olvasható, hogy a kibocsátott és ki nem fizetett számlák ellenértékéről van szó, valamint az ezen számla kibocsátásának időpontjáig számított késedelmi kamatokról. Az ügyfél számára azonban az nem világos, hogy milyen számláról is van szó, mert közülük sokan azt állítják, hogy meg sem kapták azt a bizonyos számlát (amelynek száma és kibocsátási dátuma nem is szerepel abban a felszólítás jellegű jegyzékben). Ilyenképpen pedig kínos helyzetbe kerültek (mert ők azt a bizonyos számlát nem kapták meg). Tehát valami gond lehet a számláknak a kézbesítésével, és minden jel arra mutat, hogy azoknak akár út közben is nyoma veszhet(ett). Továbbá abban a jegyzékben van egy igen nehezen értelmezhető és bizonyítható „figyelmeztetés”: amennyiben nem fizetik be az esedékes fizetséget (a román nyelvű felszólításban a „remunerație” kifejezés szerepel, amelynek magyar fordítása egyébként javadalmazás, fizetség vagy jutalom) a jegyzék átvételétől számított tíz napon belül, akkor kezdeményezik a törvényszéki eljárást. A nagy kérdés az, hogy ki és miként állapítja meg az átvétel időpontját és egyáltalában a kézhezvétel tényét. Már pedig az fontos, mert, ahogy a jegyzék „feladója” utal a Polgári Törvénykönyv egyik cikkelyére, úgy mi is megemlíthetjük, hogy a fizetésbeli megkésést a hitelezőnek kell bizonyítania. Távol áll tőlünk a szőrszálhasogatás szándéka (bár úgy tűnne), de a lényeg nem ez, hanem az, hogy az a számla érdemben és bizonyítható módon kerüljön kikézbesítésre.
Hecser Zoltán
