A magyar nyelv napját ünnepli holnap a romániai magyar közösség is. Hargita megyében több helyszínen rendeznek közintézmények és civilek közreműködésével megemlékező ünnepségeket. Pál Bíborka eseményajánlója. A Kárpát-medencében november 13-án ünnepli a közösség a magyar nyelv napját, ezt az időpontot választotta a romániai magyar kisebbség is a tisztelgő ünnepségek szervezésére, miután idén októberben a román képviselőház elfogadta az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciója által közösen kezdeményezett, erre vonatkozó jogszabályát. – A törvény lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak arra, hogy költségvetésükből pénzt fordítsanak az ünnepségek szervezésére és lebonyolítására, illetve a magyar tannyelvű iskolák is megemlékezhetnek a jeles napról. A magyar nyelv napja jó alkalom arra, hogy a magyar közösségek szimbólumaikat használva nemzeti identitásukban megerősödjenek, 1844. november 13. pedig a történelmünkben is jelentős nap – mondta lapunknak Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője, utalva arra, hogy az Országgyűlés1844-ben mondta ki, hogy a II. törvénycikk értelmében a latin helyett a magyar nyelv lett a hivatalos államnyelv Magyarországon. Csíkszeredában a magyar nyelv napján a Kájoni János Megyei Könyvtár egész napos rendezvénysorozattal készült: holnap délelőtt 10 órától tíz oktatási intézmény diákjai helyesírási és fogalmazási versenyen mérik össze tudásukat. A VII–VIII. osztályosok a Kincsünk a nyelvünk című vetélkedő feladatai közt rövid tollbamondásra, fogalmazási feladatra és játékos helyesírási tesztre számíthatnak. A könyvtár előadótermében délután 5-kor a magyar nyelv napjára összeállított rendezvények hivatalos megnyitóját követően bemutatják a Székelyföld folyóirat novemberi számát, majd Oláh-Gál Róbert matematikatörténész előadását hallgathatják meg az érdeklődők a magyar matematikai szaknyelv kialakulásáról és megújításáról, végül pedig Kozma Mária íróval, szerkesztővel, a Hargita Népe napilap külső munkatársával beszélget az írott nyelvről Sarány István. A megyeközpont kávéházi közönségét kívánja megszólítani a Csíki Játékszín társulata pénteken este 7 órától a Kosztolányi Dezső és Nádasdy Ádám műveiből összeállított felolvasóesten. A Nyelvünkről beszélünk címen meghirdetett rendezvényen Kosztolányi Dezső A magyar nyelv helye a földgolyón című esszéjét hallja a közönség, illetve Nádasdy Ádám Rovarirtó a szavak erdejében írását, befejezésként pedig szintén Kosztolányi A színésznő százéves és a Ha más nyelven című műveit. A Petőfi Kávéházban tartott felolvasóesten a könyveket Budaházi Attila, Fülöp Zoltán, Kosztándi Zsolt, Márdirosz Ágnes, Puskás László és Szabó Enikő lapozza fel. Szintén izgalmas produkcióval készül a magyar nyelv napjának megünneplésére a megyei önkormányzat munkaközössége is, ők a Szabadság téren 13 órakor nyelvtörőket olvasnak fel hangosan a járókelők közé vegyülve – a rendezvényhez bárki csatlakozhat. Gyergyószárhegyen Képről szóra, szóról képre, avagy a művészetek nyelve címmel szerveznek kiállítást és felolvasást a Magyar Nyelv Napja alkalmából a Kulturális és Művészeti Központban holnap este 6 órától. A rendezvény kísérlet a két művészeti ág – az irodalom és a képzőművészet – párbeszédére, egymásra fordíthatóságára vagy egymásból táplálkozására, ihletődésére. Célja továbbá, hogy e két alkotási módot emberközelbe hozza, a művek értelmezési kereteit tágítsa. A projektben irodalmárok és képzőművészek vesznek részt. A központ vezetősége a gyűjteményéből kiválasztott 7 különböző technikájú alkotást, és felkérte a gyergyó­szent­miklósi Kercsó Attila Irodalmi Kör tagjait – Bajna György, Burján Gál Emil, Gál Éva Emese, Burján Gál Enikő, Bíró László, Balázs Gáspár és Ferenczi Attila –, fordítsák szóra azokat, azaz fogalmazzák meg bármilyen irodalmi szövegben ezekhez fűződő impresszióikat, gondolataikat. Az elkészült szövegekkel ezután képzőművészeket hoznak helyzetbe – Siklódy Ferenc, Ferencz Zoltán, Kristó Róbert, Csillag István, Léstyán Csaba, Mezey Ildikó és Váncsa Mónika –: felkérik őket, hogy fordítsák képre azokat, azaz készítsenek hozzá illusztrációkat. Az eseményen jelen lévők ott és akkor megtekinthetik, hallhatják mind az eredeti alkotásokat, mindpedig az újonnan létrejött reflexiókat, és remélhetőleg érdekes tapasztalatot szerezhetnek a művészet(ek), a nyelv(ek) működéséről, az értelmezések és beszédmódok sokszínűségéről. Farkaslakán, Tamási Áron szü­lőfalujában is megemlékeznek az eseményről: a rendezvény 12 órakor koszorúzással kezdődik Tamási Áron sírjánál, ahol köszöntőbeszédet mond Szarka Gábor konzul, Magyarország Csíkszeredai Fő­kon­zulátusának munkatársa. Ezt követően a résztvevők meglátogatják Tamási Áron szülőházát, Tamási Erzsébet fia, Sipos Mátyás kalauzolásával. A Tamási Áron Alkotóházban Hadnagy Jolán, a Tamási Áron Művelődési Egyesület vezetője kalauzolja a vendégeket, majd déli 1 órától irodalmi művekből olvasnak fel részleteket a helyi művelődési házban.