Hirdetés

A látható beszéd művészete

HN-információ
Az euritmia egy előadóművészeti ág, amelyet a táncterápiában és az oktatásban is felhasználnak, különösen a Waldorf-iskolákban. Lajos Júlia Waldorf-pedagógus az euritmiáról tartott előadást, vele beszélgettünk. – Az euritmia Rudolf Steiner, az antropozófia megalapítójának nevéhez fűződik, aki már 1908-ban indítványozta egyfajta mozgásművészet gyakorlását és terjesztését. Eleinte színpadi művészetként jelent meg, majd a pedagógiában és különféle terápiákban is elkezdték használni. A látható beszéd művészetének is tartják. A belőlünk kiáramló levegő a hangképző szerveink segítségével (gége, hangszálak) továbbáramlik és a kinti levegővel találkozva geometriai formákat hoz létre. Az euritmia megpróbálja vizuálisan is megjeleníteni ezeket a formákat, a levegőáram ritmikus mozgásait. A görög szobrok és reliefek harmóniája és ritmusa elevenedik meg az euritmiában. Kapcsolódni kíván egy olyanfajta új élményhez, amely felszabadítja az embert, kitágítja egészen a kozmoszig, és megpróbálja az örök működő szellemiséget megjeleníteni a mozgásban. A Waldorf-pedagógia fontos része a mozgás, a gyerekek állandó mozgásban vannak. Az euritmia segít tudatosan belehelyezkedni a térbe, megformálni a teret, együtt mozgásban van valami békesség, életteltség. A lányok a mozdulatok szépségével, a fiúk a mozdulatok erejével tudnak azonosulni. Javítja a mozgáskoordinációkat, a beszédfigyelmet és közösségformáló ereje van. A gyógyeuritmia segít az öngyógyító erőinket mozgásba hozni, az egész test mozgásával a tér és idő világában teszi láthatóvá a hangzó beszédet vagy a zenét. Ha az ember az egész testével beszél és énekel, a szó, a zene újra tetté, teremtő erővé válik. – Több ágazata is van ennek a harmonikus mozgásnak… – Az euritmiának három fontos területe van: a pedagógiai, a művészeti és a gyógyeuritmiai. Talán aránytalanul kevesebb szó esik az euritmia gyógyító ágáról, és csak nagyon finoman érzékelhető, pedig már sokunknak segített és segít a mai napig. A gyógyeuritmia számos külföldi kórházban bevált terápiaként működik. Pszichiátriai, rehabilitációs, belgyógyászati, szemészeti stb. osztályokon dolgozó orvosok írják föl gyógyszer mellett és helyett is. Nagyon széles tehát a paletta, ahol segíthet a gyógyulni vágyóknak. A gyógyeuritmia azonban sok nehézség enyhítésében nyújthat segítséget, és tartósan orvosolhatja is azokat, mint például a számolás, olvasás, írás közben jelentkező problémákat, a szorongást vagy a magatartászavarokat… Nemcsak a tanulási folyamatokat erősíti azonban, tehát nemcsak a belső formaerőkre hat erősen, hanem a külsőket is képes ösztönözni, alakításra bírni, akár deformitásokat is képes kedvezően befolyásolni, illetve helyrehozni. Sok kellemetlenséget okoz például gyerekkorban a szabálytalan fogsor. Szinte minden második kiskorú páciensnek fölírja a fogorvosa a fogszabályzót, amely viselése igen fájdalmas. Nemcsak ennél a korosztálynál érdemes azonban fog-gyógyeuritmiát alkalmazni, hanem idősebb gyerekeknél is, akár még gimnáziumban is. – Milyen gyógyhatásai vannak még? – Élettani hatása: javítja az izomtónus-szabályozást; élénkíti az anyagcsere-folyamatokat (az anyagcsererendszerben van a legnagyobb szerepe a ritmusoknak), a mozgás által oldódnak a gátlások, a test átjárhatóvá válik a lélek számára, megteremtődik a kettő egyensúlya, elősegíti az én erősödését, az önkontroll kialakulását. A gyógyeuritmia minden életkorban alkalmazható majdnem minden konstitucionális krónikus és akut megbetegedés esetén, többek között akut és degeneratív ideg-, anyagcsere-, szív- és érrendszeri betegségek esetén, a pszichoszomatikában és a pszichiátriában, gyermekkori fejlődési zavarok, szempanaszok, fogszabályozási problémák, izombetegségek estén. A gyógyeuritmia rendszerint egyéni terápia orvosi rendelésre. Az individuális terápiás tervet a terapeuta állítja össze a páciens adott helyzetének megfelelően. Egy terápiás óra kb. 30-60 percig tart. A páciens megtanulja a terápián a mozgásokat és mozgásfolyamatokat, majd önállóan rendszeresen tudja őket gyakorolni és alkalmazni. Rendszerint nem dolgoznak érintéssel. Speciális esetekben támogatják vagy vezetik a mozgásban a pácienst. Nagyálmos Ildikó


Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!