A jövő hivatásai

HN-információ
Könnyű neked, te csak írsz! – többször, többféle helyzetben értelmezték ennyire sajátos módon a munkámat, s gyanítom, nem vagyok ezzel egyedül. A közvélekedés szerint egy sor munka nem is munka valójában, hanem csak időtöltés, foglalkozás valamivel, aminek nincs túl sok értelme stb. Miközben a hétköznapok egyre pörgősebb rutinjában azzal szembesülünk, hogy régi mesterségek helyett újak jönnek, a munkaerőpiac szédítő sebességgel változik, és kéri az új szakembereket, tudással és lehetőleg tapasztalattal is rendelkezőket. Idén 69 új mesterség került be a hazai foglalkozások jegyzékébe, többségük a számítástechnika területéről, de egészen rendhagyóak is vannak, mint például a kávékóstoló, a viselkedéselemző, a szempilla-hosszabbító stylist vagy a dzsesszzenész. A jegyzékbe felvett új szakmák már régóta léteznek, a frissítés során kikerültek a már nem művelt foglalkozások, például a cserzővarga és még sok más. A változás elgondolkodtat szülőként és munkavállalóként egyaránt, hiszen aktuális a kérdés: milyen készségek lesznek kelendőek a jövő munkaerőpiacán, mit kell tanulni, mire kell ráerősíteni, és egyáltalán, merre érdemes továbbindulni. Bár azt gondolhatnánk, a világ eme aprócska szegletébe sokkal később érkeznek meg az újdonságok, lehet, hogy tévedünk, hiszen ennyi termékértékesítőt és süteménykészítőt sohasem bírt meg a piac, mint most. Az átalakulóban lévő kereslet, a robotika és a mesterséges intelligencia térnyerésével sok szakma fog megszűnni, bármilyen meglepő, egyre kisebb lesz az igény irodai asszisztensekre, biztosítási ügynökökre, taxisofőrökre. Az előrejelzések szerint a bűvös SEL mozaikszó – közösségi és érzelmi képességek – lesz a jövő munkahelyeinek kulcsa, amely valójában egy tulajdonsághalmazt takar, élén a tudományos, pénzügyi és kulturális ismeretekkel, mellettük kreatív gondolkodással, kíváncsisággal, alkalmazkodó- és problémamegoldó képességgel. Jól hangzik, ugye? Már csak annyi a dolgunk, hogy e készségek kialakításában segítsük a jövő nemzedékét, tanárként, szülőként, barátként. Ismerethalmazokat hiába próbálunk a fejükbe tömni, mert ők már most is ezerféle dolgot művelnek egyidejűleg, s a tudásanyagok megabájtjai pillanatok alatt letölthetők a kezükhöz nőtt kütyüre. Mentorokra van szükségük, akik elültetik bennük a kíváncsiság magját, a segítőkészség csodáját, az alkalmazkodás ritka képességét; akik megtanítják, hogyan éljék meg az állandóan változót, a kiszámíthatatlant. Ilyen és hasonló mentorok kerestetnek, rugalmas munkaidőben, a türelem készségével, erős egyéniséggel, hosszú távú szerződéssel…

Boncina-Székely Szidónia





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!