borús égbolt
A jódozott só oldotta meg a problémánkat
Egész Romániára, így Hargita megyére is érvényes, hogy jódban szegény a talajvíz, de ez az állítás a Gyimesekben, illetve a Csíkszentmárton környékén élők számára fokozottan igaz. A hiánybetegség következményei ma is megmutatkoznak, de szerencsére korántsem annyira súlyosan, mint évtizedekkel vagy akár csak évekkel ezelőtt.
[caption id="attachment_17261" align="aligncenter" width="620"]
A jódban szegény víz általános vidékünkön, a jelenséget a jódozott só használata egyensúlyozza. Érdemes odafigyelni Fotó: Balázs Árpád[/caption]
Közismerten golyvás vidék ez, a jódhiányból adódó balkáni endémiás golyva az, ami itt megbetegedéseket okoz – magyarázta lapunknak
dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője, miután a hétfői prefektusi kollégiumi ülésen – egy más témához kapcsolódó kérdésre adott válaszában – felmerült a talajvíz jódszegénysége.
A kisbabákra fokozottan veszélyes
A jód hiánya folytán kialakuló pajzsmirigybetegség egyaránt sújtja a nőket és férfiakat, ám azért veszélyesebb az előbbieknél, mert ők, ha gyermeket vállalnak, a magzat akár súlyos fejlődési rendellenességet is szenvedhet.
– A múltban igencsak megmutatkozott az érintett csecsemők számában a vidékre jellemző jódhiány, ám egy pár éve Romániában már csak jódozott konyhasót lehet kapni a kereskedelemben, így a mi vidékünkön is mérséklődött ez a hiánybetegség – mondta az igazgató.
Ezt erősítette meg dr. Tankó Zsigmond Klára is, aki a megye egyik legérintettebb övezetében, a Gyimesekben családorvos.
– Régebb sok golyvás volt itt. Ma is vannak asszonyok, akik szenvednek ettől a pajzsmirigybetegségtől, viszont a jódozott konyhasónak köszönhetően már nem kerülnek annyira súlyos állapotba, mint régen. Újszülötteknél viszont egyáltalán nem is tapasztalok már jódhiány okozta elváltozásokat – mondta.
Arról is beszámolt, hogy a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat önkéntes orvosai az ősszel is szűrték az egyik gyimesi iskolában az összes gyermeket, két kislánynak javasolták is a pajzsmirigyhormon-vizsgálatot, de az eredmények mindkettő esetében megnyugtatóak voltak.
Súlyos következményekkel jár
A jódhiány a felnőtteknél pajzsmirigy-elégtelenséget okoz, ám a golyvás anyától született és nem kezelt gyermek esetében ennél súlyosabb következménnyel kellett számolni: a gyermek mind a fizikai, mind a szellemi fejlődésben elmarad, és kialakul az úgynevezett kreténizmus.
Ennek megelőzésére évekkel ezelőtt jódtablettákat adtak a gyermekeknek, voltak évek, amikor szűrték a golyvás nőket az endokrinológusok, de mivel a betegek aránya megcsappant, ezek a prevenciós beavatkozások elmaradtak. Ám betegek nemcsak voltak, vannak is, állítja
dr. Tar Gyöngyi. Az viszont, hogy a csecsemőket ez már korántsem érinti akkora mértékben, mint évekkel ezelőtt, annak is köszönhető, hogy 2010 végétől a Hargita megyei kórházak szülészeti osztályán világra jött gyermekek szűrővizsgálaton esnek át. Dr. Bokor Márton nyomására ugyanis akkor az egészségügyi minisztérium bevette Hargita megyét azon pár kórház közé, ahol gyorsteszttel minden újszülött esetében szűrik a hipotiroidiát. A vizsgálat egyszerű: a csecsemő sarkát megszúrják, a kiserkenő vércseppet egy tesztcsíkra kenik, azt pedig eleinte Bukarestbe, egy ideje viszont Kolozsvárra küldik kiértékelésre. A visszaérkezett eredmények alapján a közegészségügyi igazgatóság nyilvántartásában jelen pillanatban két gyanús eset van, egy udvarhelyszéki és egy csíkszeredai csecsemő.
– Fontos tudni, hogy ha egy golyvás nő esetében a betegség „kézben van tartva”, kezelve van, akkor szülhet egészséges gyermeket. És ha újszülött korban kiszűrik a csecsemőknél a betegséget és kezelik, nem alakul ki a kreténizmus, a gyermek mind fizikailag, mind szellemileg megfelelően fog fejlődni – magyarázta dr. Tar Gyöngyi.
Mióta Romániában csak jódozott sót lehet kapni az üzletekben, azok számítanak veszélyeztetettnek, akik valamilyen okból betartott diéta miatt nem fogyasztanak sót. A szakember szerint ezek az emberek mindenképpen jelezzék a családorvosnak, akinél pedig a golyvás megbetegedés gyanúja áll fenn, az endokrinológus szakorvosoktól kérhetnek segítséget.
Forró-Erős Gyöngyi
A jódban szegény víz általános vidékünkön, a jelenséget a jódozott só használata egyensúlyozza. Érdemes odafigyelni Fotó: Balázs Árpád[/caption]
Közismerten golyvás vidék ez, a jódhiányból adódó balkáni endémiás golyva az, ami itt megbetegedéseket okoz – magyarázta lapunknak
dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője, miután a hétfői prefektusi kollégiumi ülésen – egy más témához kapcsolódó kérdésre adott válaszában – felmerült a talajvíz jódszegénysége.
A kisbabákra fokozottan veszélyes
A jód hiánya folytán kialakuló pajzsmirigybetegség egyaránt sújtja a nőket és férfiakat, ám azért veszélyesebb az előbbieknél, mert ők, ha gyermeket vállalnak, a magzat akár súlyos fejlődési rendellenességet is szenvedhet.
– A múltban igencsak megmutatkozott az érintett csecsemők számában a vidékre jellemző jódhiány, ám egy pár éve Romániában már csak jódozott konyhasót lehet kapni a kereskedelemben, így a mi vidékünkön is mérséklődött ez a hiánybetegség – mondta az igazgató.
Ezt erősítette meg dr. Tankó Zsigmond Klára is, aki a megye egyik legérintettebb övezetében, a Gyimesekben családorvos.
– Régebb sok golyvás volt itt. Ma is vannak asszonyok, akik szenvednek ettől a pajzsmirigybetegségtől, viszont a jódozott konyhasónak köszönhetően már nem kerülnek annyira súlyos állapotba, mint régen. Újszülötteknél viszont egyáltalán nem is tapasztalok már jódhiány okozta elváltozásokat – mondta.
Arról is beszámolt, hogy a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat önkéntes orvosai az ősszel is szűrték az egyik gyimesi iskolában az összes gyermeket, két kislánynak javasolták is a pajzsmirigyhormon-vizsgálatot, de az eredmények mindkettő esetében megnyugtatóak voltak.
Súlyos következményekkel jár
A jódhiány a felnőtteknél pajzsmirigy-elégtelenséget okoz, ám a golyvás anyától született és nem kezelt gyermek esetében ennél súlyosabb következménnyel kellett számolni: a gyermek mind a fizikai, mind a szellemi fejlődésben elmarad, és kialakul az úgynevezett kreténizmus.
Ennek megelőzésére évekkel ezelőtt jódtablettákat adtak a gyermekeknek, voltak évek, amikor szűrték a golyvás nőket az endokrinológusok, de mivel a betegek aránya megcsappant, ezek a prevenciós beavatkozások elmaradtak. Ám betegek nemcsak voltak, vannak is, állítja
dr. Tar Gyöngyi. Az viszont, hogy a csecsemőket ez már korántsem érinti akkora mértékben, mint évekkel ezelőtt, annak is köszönhető, hogy 2010 végétől a Hargita megyei kórházak szülészeti osztályán világra jött gyermekek szűrővizsgálaton esnek át. Dr. Bokor Márton nyomására ugyanis akkor az egészségügyi minisztérium bevette Hargita megyét azon pár kórház közé, ahol gyorsteszttel minden újszülött esetében szűrik a hipotiroidiát. A vizsgálat egyszerű: a csecsemő sarkát megszúrják, a kiserkenő vércseppet egy tesztcsíkra kenik, azt pedig eleinte Bukarestbe, egy ideje viszont Kolozsvárra küldik kiértékelésre. A visszaérkezett eredmények alapján a közegészségügyi igazgatóság nyilvántartásában jelen pillanatban két gyanús eset van, egy udvarhelyszéki és egy csíkszeredai csecsemő.
– Fontos tudni, hogy ha egy golyvás nő esetében a betegség „kézben van tartva”, kezelve van, akkor szülhet egészséges gyermeket. És ha újszülött korban kiszűrik a csecsemőknél a betegséget és kezelik, nem alakul ki a kreténizmus, a gyermek mind fizikailag, mind szellemileg megfelelően fog fejlődni – magyarázta dr. Tar Gyöngyi.
Mióta Romániában csak jódozott sót lehet kapni az üzletekben, azok számítanak veszélyeztetettnek, akik valamilyen okból betartott diéta miatt nem fogyasztanak sót. A szakember szerint ezek az emberek mindenképpen jelezzék a családorvosnak, akinél pedig a golyvás megbetegedés gyanúja áll fenn, az endokrinológus szakorvosoktól kérhetnek segítséget.
Forró-Erős Gyöngyi
