Hirdetés

A javításon kell javítani

Szakemberek is hangoztatták, hogy a digitális javítás hátrányosabb helyzetbe hozza a kisebbségi diákokat a román próbaérettségin. Úgy tűnik, valóban vannak hiányosságai a rendszer­nek, de a méltányosság te­kin­te­tében a „főpróba” után megoszlanak a vélemények. A gyenge eredmények mögött egyéb tényezők is lehetnek.

Asztalos Ágnes
Becsült olvasási idő: 9 perc
A javításon kell javítani
A próbaérettségin a Hargita megyei diákok harmada kapott átmenőt román nyelv és irodalomból. Hol a hiba? Fotó: Veres Nándor

Március elején zajlott a próbaérettségi, a dolgozatokat digitálisan javították, az országos rendszer március 15-én „adta ki” az eredményeket. Ligia Deca tanügyminiszter elismerte, hogy adódtak problémák a javításnál, sok volt az olyan dolgozat, ahol egy pontnál nagyobb volt a javítótanárok által adott jegyek különbsége. Az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy ez volt az első alkalom, amikor ilyen sok – majdnem háromszázezer – diák vizsgalapjait értékelték digitális platformon. Közölte még, lehetséges, hogy azok a tanárok, akiknél nyilvánvalóan téves volt a javítás, csak továbbképzés után vehetnek majd részt a nyári vizsgán. A digitális javítás marad. 


Hirdetés

Ez egy főpróba

A szaktárca nem adott ki részletesebb elemzést a pró­ba­é­rett­sé­gi­ről, a legutolsó közlemény ebben a témában március 15-i keltezésű.
– Készülnek elemzések a tanfelügyelőség és a szaktárca számára, de ezek azt szolgálják, hogy ahol és ahogy szükséges, támogassuk a felkészülési folyamatot a nyári vizsgára. Nincs szó a dolgozatok újrajavításáról, a próbaérettségi egy főpróba, ezt így is kell kezelni. Mi is tudjuk, hogy voltak eltérések a vizsgalapok értékelésénél, de a rendszer automatikusan újraosztotta javításra a dolgozatokat azokban az esetekben, ahol egy jegynél nagyobb volt az eltérés, azért javíthatták adott esetben többen. Méltányosabbnak látnánk, ha a magyar tannyelvű iskolában tanulók vizsgalapjai olyan tanárokhoz kerülnének, akik láttak már kisebbségi diákot, sokan jelezték is a problémát a szaktárcának, de egyelőre nem tudom, hogy ez idén mennyire megvalósítható – mondta el megkeresésünkre Demeter Levente főtanfelügyelő. Az elemzések próbák szintjén történnek, a tanfelügyelőség szerint a próbaérettségi esetében nem releváns, hogy összesen hány diáknak sikerült a vizsgája, nincs ilyen statisztika. 
Mint ismert, a kisebbségiek négy tantárgyból írásbeliztek. A román nyelv kivételével a többi tantárgyból (szaknak megfelelő kötelező és választott tantárgy, valamint anyanyelv) az eredmények nem térnek el jelentősen a korábbi pró­ba­vizs­gá­kon tapasztaltaktól. Románból viszont – mint korábban megírtuk – a 2091 Hargita megyei résztvevő közül 1512 fiatal ötös alatti eredményt ért el, az átmenőt kapott vizsgázók aránya 27,69 százalék. Az országos átlag 60,13 százalék.

Túlterhelt javítótanárok?

Problémaként jelezték országszerte a pedagógusok azt is, hogy rövid idő alatt nagyon sok vizsgalapot kellett kijavítani. Jakab Hanga, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium romántanára például 83 dolgozatot értékelt az egész ország területéről, mindezt munkaidőben, a szokásos napi program mellett kellett elvégezni. Elképzelhető a pedagógus szerint, hogy voltak javítótanárok, akik éppen ezért nem vették komolyan, és ez is befolyásolhatta a végeredményt. 
Ő három végzős osztályt tanít, és tanítványai között is előfordult, hogy jelentős különbségek voltak az ugyanarra a dolgozatra adott pontszámok között. 
– Lehet, hogy ez egy hátránya a digitális javításnak, viszont mivel négy különböző tanár értékel, a különbségek a végső jegyben kisimulnak. A végső jegy megállapításakor ugyanis a két szélső értéket nem veszik figyelembe, a másik kettőből számolnak átlagot – magyarázta Jakab Hanga. Valószínű, hogy a nyáron sem lesz ez másképp, tette hozzá. 
A pedagógus úgy látja, az, hogy valaki az anyanyelvén vizsgázik, nem jelenti feltétlenül azt, hogy sikeresebb, mint – ahogy fogalmazott – a mi magyar anyanyelvű gyermekeink. 
– Annak, aki tanul, ötösre meg lehet írni az érettségit. Évek óta gyakorlunk, ismerik a felhívó szövegeket, tudják, mire hány pontot kapnak majd, tudják, hogyan kell elkezdeni, milyen szófordulatokat kell használni, tehát aki készül, az legkevesebb az ötös jegyet el tudja érni. És bárcsak lenne egy varázstölcsérem, amivel bel tudnám tölteni a fejükbe az irodalmat, merthogy a tételsor harmadik fejezetéhez a román irodalom szükséges, amit nem igazán tanulnak meg, pedig ettől függ a jó jegy – jelentette ki. 

Balázs Árpád/archív
A diákok remélik, a valódi próbán jobban szerepelnek majd. Kódolt-e vagy sem a hátrány?

Tapasztalatlan javítótanárok?

Demeter Andrea szakközépiskolai romántanár szerint önmagában a digitális platform nem hozza méltánytalan helyzetbe sem a magyar, sem a román diákokat, ő is inkább a javítótanárok oldaláról közelítette meg az eredmények elemzését. Ő – mint közölte – a maga részéről nagy felelősséggel, odafigyeléssel és türelemmel javította a vizsgalapokat, és ahol 4,90 jött ki, nem adott mentési parancsot, hanem inkább visszatért a megoldásokhoz, megkeresni azt az egytizednyi pontot még, amivel kijön az ötös osztályzat. 
– Talán nem volt minden tanárban ennyi jóindulat, fontosabb volt, hogy haladjanak a javítással, hiszen gyakran több mint 80 vizsgalappal kellett dolgoznunk. Azt hiszem, adott esetben a nagy különbség az osztályozásnál a javítótanárok tapasztaltságának mértékétől is függött, sokan közülük először javítottak próbaérettségin, mások általános iskolában tanítanak, és első alkalommal értékeltek érettségi tételsort.

Elhanyagolt különbségek?

A székelyudvarhelyi Kós Károly Szakközépiskola romántanárának tanítványai rendre jól teljesítenek, a tavalyi érettségin például a 88 diákból 69 legkevesebb ötöst kapott dolgozatára. Demeter Andrea szerint a mostani gyenge eredmények leginkább a tételsor nehézségi fokának tudhatók be, főleg a magyar anyanyelvű tanulók esetében. 
– Nem szabad elfelejteni, hogy idén még ugyanazokat a tételeket kapták a tanulók – akár elméleti líceumba, akár szaklíceumba járnak –, mint a románul jól beszélő társaik, és országos szinten a próbaérettségizők mintegy 40 százalékának nem sikerült a román! – emelte ki. Behozott még egy szempontot: a szakközépiskolák diákjai utolsó évben is öt hetet szakmai gyakorlaton töltenek, ami indulásból 15 románóra kiesését vonja maga után, és még szakdolgozatot is kell írniuk, szemben az elméleti osztályokba járó diákokkal, akiknek nincs ilyen kötelezettségük. Az érettségi tételsor pedig ugyanaz. Demeter Andreának kimondottan a javításra nincs igazán panasza, végignézve tanítványai dolgozatát, nem lát nagy különbséget a kapott osztályzat és aközött, amit ő adott volna. 
– Bár a „mieink” vizsgalapjait majdnem teljesen román megyékbe is „eloszthatta” a rendszer, a javítókulcs világos és részletes volt, egy gyakorlott javítótanár számára nem engedett teret az értelmezéseknek, önmagában tehát ennek a ténynek nem kellene problémákhoz vezetnie – jelentette ki Demeter Andrea. 
 



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!