Tegnapi lapszámunkban már beszámoltunk arról, hogy a kormánypárt csúcsvezetői szerint nincs rendjén az, hogy a fogyasztás – s azon belül a lakossági fogyasztás – viszonylag iramos bővülésével nem tartott, nem tart lépést a költségvetési bevételek alakulása. Első látásra van valami igazság ebben a feltételezésben, de a részletes elemzésből az derül ki, hogy az egyes adónemekből befolyt összegek esetenkénti zsugorodásának megvan a maga magyarázata. Az nem vitás, hogy a fogyasztás növekedése amolyan hajtóereje volt Románia gazdasági növekedésének, de annak megvoltak és a jövőben is meglesznek a maga hátulütői. Tágabb összefüggésben azok közé sorolható a külkereskedelmi mérleghiány hovatovábbi gyarapodása. Időzzünk el még egy pillanatig a költségvetés bevételeinek alakulásánál. A kormányfővel lezajlott múlt pénteki megbeszélését követően az adóügynökség elnöke, Bogdan Stan azt hangoztatta, hogy a maga részéről elégedett azok alakulásával. Ugyanakkor az esetenkénti visszaesést az időközben bekövetkezett jogszabályozási módosítások számlájára írta. Úgy összességében a félévi bevételek a pénzügyminisztérium gyorsjelentése szerint kedvezően alakultak. A költségvetési kiadások tekintetében viszont egyelőre nem hoztak nyilvánosságra semminemű számadatot. Öt hónap viszonylatában viszont tudni, hogy a költségvetési összkiadások a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva 9,4%-kal növekedtek, jobbára a személyzeti költségek gyarapodása okán. Ugyanakkor azonban aggasztó méretekben zsugorodott az állami költségvetésből és az uniós alapokból finanszírozott beruházások volumene, illetve értéke. Öt hónap viszonylatában a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva 54%-kal. Az állam által a beruházásokra fordított költségek értéke az esztendő első öt hónapja során 4,1 milliárd lej körül volt, ami nevetséges egy olyan ország esetében, amelynek GDP-je 170 milliárd euró körül van. A számadatokból az is kiderül, hogy az utóbbi tíz esztendő leggyengébb eredményével állunk szemben. Arra sem lehet hivatkozni, hogy ehhez a kedvezőtlen helyzethez hozzájárultak az uniós alapok is, illetve azok lehívásának megkésése. Azaz hozzájárulhattak, de a közalapokból eszközölt beruházások esetében is jelentős visszaesés következett be. Ilyen körülmények között a költségvetési hiány egyelőre nem minősíthető aggasztónak, mert az öt hónap viszonylatában GDP-arányosan 0,27%-os volt. De akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy ennek nemigen lehet örvendeni, egyrészt azért nem, mert a közberuházások az elmúlt öt hónap során csak pangtak, másrészt pedig ennek okán kisebbek voltak a költségvetési kiadások, s végeredményben ebből kifolyólag bizonyult kedvezőnek a költségvetési hiány. Kormányzói „intés” Lehet azzal kérkedni ugyan, hogy uniós viszonylatban is már jó ideje, hogy országunk jegyezte, jegyzi a legiramosabb gazdasági növekedést, de ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy az még önmagában nem minden. Azt már láttuk, hogy a fogyasztás, illetve a kiskereskedelmi szektor üzleti forgalmának növekedése nem feltétlenül hozza magával a költségvetési bevételek gyarapodását. Nem, mert amennyiben időközben módosulnak a jogszabályozások, akkor akár csökkenhetnek is az egyes adónemekből befolyt bevételek. (Ez történt az elmúlt öt hónap folyamán, például a jövedéki adóból származó bevételek esetében.) Ugyanakkor amennyiben a hazai fogyasztás nem a belső erőforrásokból „táplálkozik”, akkor másabb gondok is támadhatnak. Ez esetben a külkereskedelmi mérleg kedvezőtlen alakulására gondolunk. Igen, mert a belső fogyasztás nem fedezhető, legalábbis egyelőre nem, a belföldön gyártott termékekből, áruféleségekből, legyen szó akár élelmiszerekről vagy akár járművekről. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) tegnap hozta nyilvánosságra a külkereskedelmi tevékenységre vonatkozó öthavi számadatokat. Nos, ezek szerint a szóban forgó időszakban az export értéke 25 812 millió euró volt, az importé pedig közel 30 780 millió euró. Az előbbi esetében a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva 11,1%-os növekedés következett be, az utóbbi esetében pedig 12%-os. Ilyenképp a mérleghiány közel 4467 millió euró volt, ami 680 millió euróval több, mint a 2016 első hónapja során jegyzett érték. A dolgok ilyenszerű alakulása okán a jegybank kormányzója, Mugur Isărescu nemrégiben egy szakmai konferencián azt hangoztatta, hogy a gazdaság terén valamelyes egyensúlyzavar érződik, s hozzáfűzte azt is: „A fogyasztás túlzott ösztönzése révén tulajdonképpen a kinti munkahelyeket finanszírozzuk. Gyerünk, finanszírozzuk a helyieket, finanszírozzuk a beruházásokat és munkahelyteremtést.” A jegybank kormányzójának e szavait akár intésként, akár figyelmeztetésként is értelmezhetjük. Igen, mert egy adott pillanatban óhatatlanul mérsékelődni fog a fogyasztás, másrészt pedig a beruházások elmaradása okán veszélybe kerülhet az ország jövőbeni gazdasági fejlődése. Honnan jött a hiány? Amint már arra utaltunk, a mérleghiány Románia esetében nem egy új keletű jelenség. Hosszú évek óta országunk többet importál, mint exportál, arról nem is beszélve, hogy ez utóbbi szerkezete sem nevezhető ideálisnak. A múlt esztendőt is mintegy 10 milliárd eurós hiánnyal zárta országunk külkereskedelme. A Statisztikai Intézet adataira támaszkodva, nemrégiben a Ziarul Financiar napilap egy érdekes térképet készített, nevezetesen az ország területi-közigazgatási térképébe berajzolták a megyék külkereskedelmét. Nos, a szóban forgó térkép szerint 16 olyan megye van, amely mérleghiánnyal zárta a 2016-os esztendőt és 26 olyan, amely többet exportált, mint amennyit importált. A többlet tekintetében talán nem véletlenül a toplistát Argeș megye vezeti a maga több mint 1,5 milliárdos többletexportjával. Talán mondanunk sem kell, hogy ez mindenekelőtt az Argeș megyei Mioveni autógyárnak köszönhető. A második helyet Temes megye foglalta el több mint 832 milliós külkereskedelmi többlettel, azt követte némileg meglepő módon Szeben, Olt és Fehér megye. Bukarest, amint az ismeretes, számos gazdasági ismérv tekintetében vezető helyet foglal el, de a külkereskedelem esetében nem: annak ellenére, hogy az exportja, mint volumen számottevő, de azt túlnőtte az import, s ilyenképpen több mint 10 milliárd eurós mérleghiányt jegyzett 2016-ban. (Egyedül annyit, mint az országos szintű, ám az országos szintűt úgymond „kijavították” azok a megyék, amelyek többlettel zártak.) A régiókban érdekesen alakult a múlt esztendei külkereskedelmi tevékenység: Maros és Hargita megye esetében az import meghaladta az exportot, nem így viszont Kovászna és Brassó megye esetében. Ami Hargita megyét illeti, a mérleghiány közel 92 millió euró értékű volt. Hecser Zoltán