erős felhőzet
A dízelbotrány „nem ártott” – továbbra is a toplista élén
Az elmúlt héten, pontosabban január 20-i lapszámunkban már ismertettünk jó néhány számadatot a 2015-ös esztendei autópiacra, illetve az európai eladásszámokra vonatkozóan. A szórásmező igen nagynak bizonyult: voltak olyan uniós tagállamok, ahol ugrásszerűen bővült a piac, de olyanok is, amelyek esetében igen szerény arányban; voltak olyan márkák, amelyek látványos növekedéssel dicsekedhetnek, olyanok is viszont, amelyek kevésbé. Az viszont vitathatatlan, hogy uniós szinten továbbra is kedvezően alakul az eladásszám, amit híven tükröz a 9,3 százalékos piacbővülés. Ebben a keretben utaltunk arra is, hogy Románia esetében jobbára kedvező tendenciáról tanúskodtak a múlt esztendei eredmények is.
[caption id="attachment_21775" align="aligncenter" width="620"]
Nyugat-Európában a legpiacosabbnak a Stepway bizonyult...[/caption]
A hazai piacra vonatkozó számadatokra vissza kell térnünk egy nem új keletű helyzet kapcsán: uniós szinten a hivatalos statisztikát az Európai Gépkocsigyártók Egyesülete (ACEA) által közölt statisztikai adatok jelentik, azok, amelyek a forgalomba beírt új személygépkocsik számára vonatkoznak. Ezek szerint országunkban a tavaly, amint már azt közöltük, 81 162 új személygépkocsit írattak be a forgalomba, azaz 15,7 százalékkal többet, mint a megelőző esztendőben. Időközben, pontosabban január 20-án közleményt hozott nyilvánosságra a hazai eladásszámokra vonatkozóan a Románia Autógyártók és Importőrök Egyesülete (APIA) is, s abban az szerepel, hogy 2015-ben országunkban több mint 96 000 új személygépkocsit értékesítettek, azaz 18,7 százalékkal többet, mint a megelőző esztendőben. Nos, a két számadat között viszonylag jelentős az eltérés, és ez nem először fordul elő. A forgalomba beírt új személygépkocsikra vonatkozó adatok nemigen vitathatók, azok a belügyminisztérium illetékes vezérigazgatóságának nyilvántartásában szerepelnek, arról nem is beszélve, hogy mindegyik új személygépkocsi mögött ott van az arra kibocsátott 2015-ös esztendei keltezésű forgalmi engedély. Arra ugyan lehet hivatkozni, hogy a decemberben megvásárolt új járgányok mindenikét nem íratták be még a hónapban a forgalomba, de ez érvényes lehetett 2014 decemberére vonatkozóan is, s akkor számolni kell a kompenzációs hatással. Amúgy ezt az eltérést sokan és sokféleképpen próbálják megmagyarázni például azzal is, hogy egyes országunkban értékesített új személygépkocsit reexportálnak vagy pedig valamelyik szomszédos országban íratják be a forgalomba. A tények azonban tények maradnak. Hivatalosnak az ACEA által közölt számadatok tekintendők, s azok használatosak az uniós elemzésekben, összehasonlításokban is.
Listavezető a VW
Szeptemberben egyes piaci elemzők még azt jósolgatták, hogy a Volkswagen eladásszámait már abban a hónapban hátrányosan fogja befolyásolni a nagy port felkavaró „dízelbotrány”. Ez a feltételezés nem igazolódott be egyébként októberben sem, amikor hasonló jellegű kedvezőtlen előrejelzések láttak napvilágot. Az év végi számadatok pedig azt bizonyítják, hogy uniós szinten, illetve európai viszonylatban a Volkswagen eladásszámát nem rengette meg különösebbképpen a dízelbotrány (az egy más ügy viszont, hogy az Amerikai Egyesült Államokban viszonylag jelentős mértékben visszaesett a Volkswagen eladásszáma). Ilyenképpen pedig európai szinten a toplista első helyét foglalta el a Volkswagen, összesen 1 657 195 VW márkájú új személygépkocsit jegyeztek be az Európai Unió tagállamaiban, azaz 6,3 százalékkal többet, mint a megelőző esztendőben. Egyébként az egymilliós bűvös küszöböt egyetlen márkának sem sikerült túllépnie, de annak érdekes és meglepő módon a közelébe került a Renault. Szám szerint az uniós tagállamokban összesen 957 391 Renault új személygépkocsit jegyeztettek be a forgalomba, 10,9 százalékkal többet, mint a megelőző esztendőben. Ilyenképpen helycserére került sor: míg 2014-ben a toplista második helyét 870 119 új személygépkocsival az Opel foglalta el, s a másodikat a Renault 863 369-cel, az idén, amint már arra utaltunk, a második helyre a Renault került, a harmadikra pedig az Opel 925 115 járgánnyal. Egyébként még négy olyan márka volt, amely eladásszáma meghaladta a 700 ezret, nevezetesen az Audi, a Peugeot, a BMW és a Mercedes. A Dacia, amint már arról múlt heti lapszámunkban is beszámoltunk, a növekedési arány tekintetében a középmezőny alsó felében foglalt helyet a maga 5 százalékos bővülésével, s ilyenképpen a forgalomba bejegyzett Dacia márkájú személygépkocsik száma európai szinten 377 165 volt. (Itt jegyeznénk meg, hogy a múlt heti írásunkban egy sajnálatos elírás okán 37 165 értékesített Dacia jelent meg.) A Dacia kapcsán utalnunk kell arra is, hogy az elmúlt esztendőben a külpiacokon a Sandero, s azon belül a Stepway variáns iránt fokozódott az érdeklődés. Így például a nyugat-európai piacokon eladott Dacia márkájú személygépkocsiknak mintegy 80 százalékát tette ki a Sandero modell. Egyébként ebből a modellből világviszonylatban a tavaly 185 584-et sikerült értékesíteni, a második helyre pedig a Duster került 165 275-tel.
Ha viszonyítási alapnak azt tekintjük, hogy uniós szinten 9,3 százalékkal bővült a piac, akkor azt is megállapíthatjuk, hogy abban a „felhajtóerőt” azok a márkák jelentették, jelenthették, amelyek esetében a növekedési arány ennél nagyobb volt, nevezetesen a Renault, a Porche, a BMW, a Fiat, a Mercedes, a Nissan, a Land Rover stb.
Többet régire…
Az országunkban forgalomba bejegyzett 81 162 új személygépkocsi hátterében a maguk nemében érdekes, de egyben meggondolkoztató tényadatok állnak. Azoknak több mint 71 százalékát a jogi személyiségű entitások (cégek, közintézmények) tették ki, a magánszemélyek esetében pedig jobbára a roncsprogram keretében megvásárolt járművekről van szó. Ha ez így igaz, márpedig így igaz, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy még mindig elég „vékony” a vásárlói réteg, amely képes készpénz ellenében új személygépkocsit megvásárolni (még akkor is, ha számolunk a részletvásárlás, valamint a banki hitelnyújtás lehetőségével). Amúgy a hazai autópiac üzleti forgalmára vonatkozóan pontos számadatok nem léteznek, de hozzávetőleges számítások igen. Egyes piaci elemzők számításai szerint tavaly például Romániában több mint 3,7 milliárd eurót fordítottak személygépkocsi-vásárlásra. Ebből 2,5 milliárd eurót tehetett ki a használt személygépkocsik vásárlására fordított összeg. Egy virtuális számítás szerint ez tízszerese annak, amit hazai gyártmányú Dacia és Ford személyautók megvásárlására fordítottak 2015-ben. Megjegyeznénk, hogy a piaci elemzők a szóban forgó számításokat azon az alapon végezték el, hogy egy új személygépkocsi esetében 15 000 euróval (áfástól) számoltak, egy használt jármű esetében pedig 10 000 euróval. Természetes, hogy jóval nagyobb értékről van szó a használt járművek esetében, hisz a tavaly több mint 250 000 ilyen importból származó járgányt adtak el, ami 14 százalékkal többet jelent, mint a 2014-es eladásszám. Egyébként az elmúlt nyolc esztendő során szerkezeti változás következett be a hazai autópiacon a használt autók javára: 2007-ben még több mint 312 000 új személygépkocsit írattak be a forgalomba és csak 124 000 használtat. A tavaly közel 81 200 újat és több mint 250 000 használtat.
A dolgok ilyenszerű alakulása nyomán változott a hazai személygépkocsipark „életkora” is. A hivatalos adatok szerint a múlt esztendő végén a forgalomba bejegyzett személygépkocsik száma 5,15 millió volt, ami a megelőző esztendőhöz viszonyítva 5,04 százalékos növekedést jelent. Ezek közül 2,56 millió 12 évnél „korosabb” volt, 1,76 millió járgány életkora 11–15 év között mozgott, s az újnak számítók (0-tól 2 évig terjedők) száma 302 054 volt. Egyes szakértők aggályosnak tartják azt, hogy 1,2 millióra tehető azon gépkocsik száma, amelyek több mint húsz éve, hogy „szaladgálnak” a közutakon. A statisztikák szerint a hazai gépkocsitulajdonosok is a dízel üzemelésű járgányokat kedvelik: a statisztikák szerint az elmúlt esztendő végén a személygépkocsi-állományból közel 3,5 millió volt dízel üzemelésű és közel 2,8 millió benzines.
Bukarest túlzsúfolt
A járműnyilvántartási statisztikából az is kiderül, hogy a Bukarestben bejegyzett gépjárművek száma az elmúlt esztendő végén 1,19 millió volt, s abból 956 664 személygépkocsi. Ezek szerint a főváros Európa azon tíz nagyvárosa közé tartozik, amelyek az ezer lakosra jutó gépkocsiszám alapján összeállított toplistát uralják. Tételesen: két lakos közül közel egynek van személygépkocsija, azaz ezer bukaresti lakosra mintegy 455 gépjármű jut, míg országos viszonylatban csak 201. Nézzünk meg néhány európai fővárost: Rómában ezer lakosra 649 bejegyzett gépjármű, Madridban 520, Varsóban 587, Párizsban 390, Budapesten 345, Amszterdamban pedig 377. Országos szinten Szerbiában ezer lakosra 207 jármű, Magyarországon 307, Bulgáriában 330, Németországban 547, Olaszországban pedig 609. Tehát országunk a sor végén kullog. De nem így a 100 ezer lakosra jutó közúti balesetek tekintetében: Bukarestben 100 ezer lakosra 255 baleset jutott, míg Madridban 204, Budapesten 148, Varsóban pedig alig 60.
Hecser Zoltán
Nyugat-Európában a legpiacosabbnak a Stepway bizonyult...[/caption]
A hazai piacra vonatkozó számadatokra vissza kell térnünk egy nem új keletű helyzet kapcsán: uniós szinten a hivatalos statisztikát az Európai Gépkocsigyártók Egyesülete (ACEA) által közölt statisztikai adatok jelentik, azok, amelyek a forgalomba beírt új személygépkocsik számára vonatkoznak. Ezek szerint országunkban a tavaly, amint már azt közöltük, 81 162 új személygépkocsit írattak be a forgalomba, azaz 15,7 százalékkal többet, mint a megelőző esztendőben. Időközben, pontosabban január 20-án közleményt hozott nyilvánosságra a hazai eladásszámokra vonatkozóan a Románia Autógyártók és Importőrök Egyesülete (APIA) is, s abban az szerepel, hogy 2015-ben országunkban több mint 96 000 új személygépkocsit értékesítettek, azaz 18,7 százalékkal többet, mint a megelőző esztendőben. Nos, a két számadat között viszonylag jelentős az eltérés, és ez nem először fordul elő. A forgalomba beírt új személygépkocsikra vonatkozó adatok nemigen vitathatók, azok a belügyminisztérium illetékes vezérigazgatóságának nyilvántartásában szerepelnek, arról nem is beszélve, hogy mindegyik új személygépkocsi mögött ott van az arra kibocsátott 2015-ös esztendei keltezésű forgalmi engedély. Arra ugyan lehet hivatkozni, hogy a decemberben megvásárolt új járgányok mindenikét nem íratták be még a hónapban a forgalomba, de ez érvényes lehetett 2014 decemberére vonatkozóan is, s akkor számolni kell a kompenzációs hatással. Amúgy ezt az eltérést sokan és sokféleképpen próbálják megmagyarázni például azzal is, hogy egyes országunkban értékesített új személygépkocsit reexportálnak vagy pedig valamelyik szomszédos országban íratják be a forgalomba. A tények azonban tények maradnak. Hivatalosnak az ACEA által közölt számadatok tekintendők, s azok használatosak az uniós elemzésekben, összehasonlításokban is.
Listavezető a VW
Szeptemberben egyes piaci elemzők még azt jósolgatták, hogy a Volkswagen eladásszámait már abban a hónapban hátrányosan fogja befolyásolni a nagy port felkavaró „dízelbotrány”. Ez a feltételezés nem igazolódott be egyébként októberben sem, amikor hasonló jellegű kedvezőtlen előrejelzések láttak napvilágot. Az év végi számadatok pedig azt bizonyítják, hogy uniós szinten, illetve európai viszonylatban a Volkswagen eladásszámát nem rengette meg különösebbképpen a dízelbotrány (az egy más ügy viszont, hogy az Amerikai Egyesült Államokban viszonylag jelentős mértékben visszaesett a Volkswagen eladásszáma). Ilyenképpen pedig európai szinten a toplista első helyét foglalta el a Volkswagen, összesen 1 657 195 VW márkájú új személygépkocsit jegyeztek be az Európai Unió tagállamaiban, azaz 6,3 százalékkal többet, mint a megelőző esztendőben. Egyébként az egymilliós bűvös küszöböt egyetlen márkának sem sikerült túllépnie, de annak érdekes és meglepő módon a közelébe került a Renault. Szám szerint az uniós tagállamokban összesen 957 391 Renault új személygépkocsit jegyeztettek be a forgalomba, 10,9 százalékkal többet, mint a megelőző esztendőben. Ilyenképpen helycserére került sor: míg 2014-ben a toplista második helyét 870 119 új személygépkocsival az Opel foglalta el, s a másodikat a Renault 863 369-cel, az idén, amint már arra utaltunk, a második helyre a Renault került, a harmadikra pedig az Opel 925 115 járgánnyal. Egyébként még négy olyan márka volt, amely eladásszáma meghaladta a 700 ezret, nevezetesen az Audi, a Peugeot, a BMW és a Mercedes. A Dacia, amint már arról múlt heti lapszámunkban is beszámoltunk, a növekedési arány tekintetében a középmezőny alsó felében foglalt helyet a maga 5 százalékos bővülésével, s ilyenképpen a forgalomba bejegyzett Dacia márkájú személygépkocsik száma európai szinten 377 165 volt. (Itt jegyeznénk meg, hogy a múlt heti írásunkban egy sajnálatos elírás okán 37 165 értékesített Dacia jelent meg.) A Dacia kapcsán utalnunk kell arra is, hogy az elmúlt esztendőben a külpiacokon a Sandero, s azon belül a Stepway variáns iránt fokozódott az érdeklődés. Így például a nyugat-európai piacokon eladott Dacia márkájú személygépkocsiknak mintegy 80 százalékát tette ki a Sandero modell. Egyébként ebből a modellből világviszonylatban a tavaly 185 584-et sikerült értékesíteni, a második helyre pedig a Duster került 165 275-tel.
Ha viszonyítási alapnak azt tekintjük, hogy uniós szinten 9,3 százalékkal bővült a piac, akkor azt is megállapíthatjuk, hogy abban a „felhajtóerőt” azok a márkák jelentették, jelenthették, amelyek esetében a növekedési arány ennél nagyobb volt, nevezetesen a Renault, a Porche, a BMW, a Fiat, a Mercedes, a Nissan, a Land Rover stb.
Többet régire…
Az országunkban forgalomba bejegyzett 81 162 új személygépkocsi hátterében a maguk nemében érdekes, de egyben meggondolkoztató tényadatok állnak. Azoknak több mint 71 százalékát a jogi személyiségű entitások (cégek, közintézmények) tették ki, a magánszemélyek esetében pedig jobbára a roncsprogram keretében megvásárolt járművekről van szó. Ha ez így igaz, márpedig így igaz, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy még mindig elég „vékony” a vásárlói réteg, amely képes készpénz ellenében új személygépkocsit megvásárolni (még akkor is, ha számolunk a részletvásárlás, valamint a banki hitelnyújtás lehetőségével). Amúgy a hazai autópiac üzleti forgalmára vonatkozóan pontos számadatok nem léteznek, de hozzávetőleges számítások igen. Egyes piaci elemzők számításai szerint tavaly például Romániában több mint 3,7 milliárd eurót fordítottak személygépkocsi-vásárlásra. Ebből 2,5 milliárd eurót tehetett ki a használt személygépkocsik vásárlására fordított összeg. Egy virtuális számítás szerint ez tízszerese annak, amit hazai gyártmányú Dacia és Ford személyautók megvásárlására fordítottak 2015-ben. Megjegyeznénk, hogy a piaci elemzők a szóban forgó számításokat azon az alapon végezték el, hogy egy új személygépkocsi esetében 15 000 euróval (áfástól) számoltak, egy használt jármű esetében pedig 10 000 euróval. Természetes, hogy jóval nagyobb értékről van szó a használt járművek esetében, hisz a tavaly több mint 250 000 ilyen importból származó járgányt adtak el, ami 14 százalékkal többet jelent, mint a 2014-es eladásszám. Egyébként az elmúlt nyolc esztendő során szerkezeti változás következett be a hazai autópiacon a használt autók javára: 2007-ben még több mint 312 000 új személygépkocsit írattak be a forgalomba és csak 124 000 használtat. A tavaly közel 81 200 újat és több mint 250 000 használtat.
A dolgok ilyenszerű alakulása nyomán változott a hazai személygépkocsipark „életkora” is. A hivatalos adatok szerint a múlt esztendő végén a forgalomba bejegyzett személygépkocsik száma 5,15 millió volt, ami a megelőző esztendőhöz viszonyítva 5,04 százalékos növekedést jelent. Ezek közül 2,56 millió 12 évnél „korosabb” volt, 1,76 millió járgány életkora 11–15 év között mozgott, s az újnak számítók (0-tól 2 évig terjedők) száma 302 054 volt. Egyes szakértők aggályosnak tartják azt, hogy 1,2 millióra tehető azon gépkocsik száma, amelyek több mint húsz éve, hogy „szaladgálnak” a közutakon. A statisztikák szerint a hazai gépkocsitulajdonosok is a dízel üzemelésű járgányokat kedvelik: a statisztikák szerint az elmúlt esztendő végén a személygépkocsi-állományból közel 3,5 millió volt dízel üzemelésű és közel 2,8 millió benzines.
Bukarest túlzsúfolt
A járműnyilvántartási statisztikából az is kiderül, hogy a Bukarestben bejegyzett gépjárművek száma az elmúlt esztendő végén 1,19 millió volt, s abból 956 664 személygépkocsi. Ezek szerint a főváros Európa azon tíz nagyvárosa közé tartozik, amelyek az ezer lakosra jutó gépkocsiszám alapján összeállított toplistát uralják. Tételesen: két lakos közül közel egynek van személygépkocsija, azaz ezer bukaresti lakosra mintegy 455 gépjármű jut, míg országos viszonylatban csak 201. Nézzünk meg néhány európai fővárost: Rómában ezer lakosra 649 bejegyzett gépjármű, Madridban 520, Varsóban 587, Párizsban 390, Budapesten 345, Amszterdamban pedig 377. Országos szinten Szerbiában ezer lakosra 207 jármű, Magyarországon 307, Bulgáriában 330, Németországban 547, Olaszországban pedig 609. Tehát országunk a sor végén kullog. De nem így a 100 ezer lakosra jutó közúti balesetek tekintetében: Bukarestben 100 ezer lakosra 255 baleset jutott, míg Madridban 204, Budapesten 148, Varsóban pedig alig 60.
Hecser Zoltán
.jpg)
.jpg)