Ha van olyan kórházi osztály, amely a sürgősség mellett mindenkinek szinte teljesen biztosan eszébe jut, amikor kórházakról beszélnek, akkor az a sebészet. És nem is véletlenül van ez így, hiszen a sebészek munkája nagyon sok mindenre kiterjed, ezért az emberek nagy hányada találkozik velük élete során. A sebészeti osztály az egyik legnagyobb a csíkszeredai megyei kórházban mind az ágyak, mind pedig az ott dolgozók számát tekintve. Az e heti Életmódban dr. László Imre sebész főorvos avat be az osztályon folyó munkába. [caption id="attachment_47634" align="aligncenter" width="1000"] A sebészeti osztály folyosója. Az alapító emlékét őrzik Fotó: László F. Csaba[/caption] Dr. László Imre főorvos 1978 óta dolgozik a Csíkszeredai Megyei Sür­gős­ségi Kór­házban. Amikor a munkát kezdte, még az osztályalapító dr. Dénes László főorvossal dolgozott együtt. Mint mondja, átlátja folyamatában az osztály fejlődését, és tudja, hogy mi jelent most a sebészet és milyen volt akkor az osztály. Hosszú út vezetett a mába – Annak idején ez az egész folyosó sebészet volt, és minden átalakulásnak tanúja voltam. Eleinte még nem működött külön urológia és ortopédia, egyetlen osztály voltunk 120 ággyal. A medicina fejlődésével ezek a részlegek különálló osztályokká alakultak, így jött létre először az ortopédia dr. Kraft Zsolt vezetésével, majd az urológia dr. Dorin Sângeorzan irányításával. A dr. Dénes László vezette sebészeten minden téren igényes, rendet és nagyon komoly munkát követeltek meg. A főorvos elvárta ezt mind a kollégáitól, mind pedig a közép- és segédkáderektől – emlékezett vissza az osztályalapítóra és a kezdeti munkára a jelenlegi főorvos, aki hozzátette, hogy az összes elődjére szeretettel gondol vissza. A megyei kórház általános sebészeti osztálya 60 ággyal működik, még két részleg kapcsolódik hozzá: itt létesült a mellkassebészet, valamint az idegsebészeti részleg is. Dr. László Imre elmondása szerint nagy előrelépés a két részleg létrejötte, mivel a hozzájuk kerülő betegek így magas szintű és átfogó ellátásban részesülnek. A teljes sebészeti osztályon tehát hét általános sebész, egy mellkassebész és két idegsebész dolgozik. Két általános sebész kollégájuk részmunkaidőben dolgozik az osztályon. Nagy a mozgás A sebészeti osztály forgalma az egyik legnagyobb a megyei kórházban, hiszen ez „alaposztály” – ahogy a főorvos fogalmazott. – Rengeteg problémával kerülnek hozzánk a páciensek, különböző természetű balesetekkel – közlekedési, háztartási, mezőgazdasági stb. –, sok sürgősségi eset is megfordul nálunk. Márciusban például 275 beteget láttunk el, közülük 221-et rendes bennfekvéssel és 54-et egynapos bennfekvéssel. De utóbbiak is mindannyian különböző típusú, kisebb sebészeti beavatkozásokon estek át. Tehát nagyon elfoglaltak vagyunk, de a mutatóink is elég jók, hiszen a kórház egyik húzóosztálya vagyunk. Természetesen költségigényesség szempontjából is élen járunk. Más osztályokhoz hasonlóan a műtőben végzett munka a legköltségesebb része a tevékenységünknek. A műszerek, a felszerelések és a munkatársak képzése is eléggé sokba kerül – részletezte az adatokat dr. László Imre. A fejlődés a jó orvoslás kulcsa Nagyon sok kivizsgálási módszer és segédeszköz áll a sebészek rendelkezésére, amelyekkel sokkal könnyebben, hamarabb és biztosabban felállítják a diagnózist. Mindezek mellett a főorvos szerint még most is – akárcsak régebb – a leglényegesebb, hogy alaposan kikérdezzék a beteget. Meg kell ismerniük a kórtörténetét, a tüneteket, majd azok tudatában megvizsgálják a beteget. – A szakkönyvek szerint az alapos kórtörténet-vizsgálatnak – vagyis a klinikai vizsgálatnak – nagyon előrehaladott állapotba kell vinnie az orvost a megfelelő diagnózis irányába. Ezek után vesszük igénybe a kivizsgálási módszereket: laborvizsgálatokat, képalkotó vizsgálatokat, azért hogy feltevéseinket igazoljuk, illetve a különböző differenciáldiagnózisos problémákat megoldjuk. Ezelőtt bizony, amikor valamilyen traumával behoztak egy beteget és nem állt rendelkezésünkre a komputertomográfia (CT) vagy a mágneses rezonancia (MRI), akkor klinikailag kellett folyamatosan követnünk a beteg állapotának a változását. Most a CT segítségével néhány perc alatt biztosan megmondható például, hogy belső vérzése van a betegnek – ismertette a technikai vívmányok sebészetben tapasztalható előnyeit dr. László Imre. A különböző kivizsgálások és terápiás eljárások fejlődése mellett az elektrosebészet is nagy előrelépést jelent. – Ha csak belegondolok, hogy régebb hányszor kellett egy-egy műtétnél lefogni a vérzést és lekötni, most pedig az elektrokauterrel egyszerűen és sokkal rövidebb idő alatt el lehet állítani azt – emlékezett vissza a régi időkre. – Gyorsabb lett a felépülés ideje is. A laparoszkópos sebészet, a képalkotás vagy a komplex laboratóriumi kivizsgálások mind-mind nagy előrelépést jelentenek. A főorvostól megtudtuk, hogy a csíkszeredai általános sebészeten a laparoszkópos műtétek jelentik a jövőt. Ez főként azzal jár, hogy az eddigi lehetőségeket bővítenék, hiszen a laparoszkópot már rutinszerűen használják. A mechanikus varratok szélesebb körben való alkalmazására is lehetőség nyílik, valamint újabb szakorvosok érkezésére is számítanak, akik egy-egy terület specialistái lesznek majd. A csíkszeredai kórházba érsebész, valamint gyermeksebész rezidens orvos is bejelentkezett, akik érkezésükkel egy újabb fejlődési szintlépés lehetőségét hozzák magukkal. Márk Boglárka