borús égbolt
A Csíkszeredai Kar előadásai és fotóversenye
Az idei Tusványos első napján a Sapientia-sátor programjait a Csíkszeredai Kar tanárai, Tánczos Levente, dr. Máthé István és dr. Prohászka Rád Boróka tartották.
Az előadásokon megtudhattuk, hogy mire figyeljünk, ha bitcoint akarunk vásárolni, hogyan jutott el a csíki Sapientián végzett tudományos kísérlet híre a New York Times-hoz, és milyen adottságok kellenek az egyénnek, ha tolmácsnak állna. Emellett dr. Bálint Gyöngyvér egyórás fotóversenyre invitálta az érdeklődőket, amelyen a fesztivál hangulatát bemutató pillanatképekkel vehettek részt.
Óvatosan a bitcoinnal!
Tánczos Levente A bitcoinon túl. Blockchain a bizalom új köntösben címmel tartotta meg előadását. Első felében olyan alkalmazásokról hallhattunk, amelyeknek az alapja a közösségi bizalom: az Uber, a Taskrabbit és az Airbnb. A felsoroltak közül az első a szállítási szolgáltatást, a második az otthoni szolgáltatást – például bútorösszeszerelést –, az utóbbi pedig szálláslehetőségeket biztosít a felhasználóknak. Amint megtudhattuk, ezek szolgáltatásait a felhasználók értékelik, aminek alapján a többi felhasználó el tudja dönteni, hogy alkalmazza-e őket. Az érdekessége abban rejlik, hogy a régi ősközösségek bizalma került biztos alapokra általuk, azzal ellentétben, hogy a bankok pénzkezelési módjai napjainkig bizalmatlanságot szültek.
A bitcoin 2009-ben jelent meg. Akkor még a közvélemény a geekek játékának gondolta, de évekkel azután felkeltette az emberek figyelmét. A kriptovaluta nagy értékváltozásokon megy keresztül, ennek ellenére az általa végrehajtott tranzakciók publikusak. Ebből kifolyólag az online felhasználók elhiszik, hogy az adott személy valóban végrehajtotta azokat a pénzmozgásokat. Így, ha valaki kétségbe vonná annak a megtörténtét, az online közösség annak adna igazat, aki a tranzakciókat végrehajtotta. Az előadó kiemelte, hogy ő hisz ennek a közösségi bizalmi állapotnak a jövőjében. Hiszen például egyre több autót vásárolnak az emberek, de csak a nap töredékében használjuk őket, és ebben az esetben hasznosabb lenne a járművek időszakos bérlése, aminek köszönhetően a tulajdonos és a felhasználó is jól járhatna. Arra a kérdésre, hogy érdemes-e bitcoinba fektetni, azt a választ kaptuk, hogy nem, hiszen már olyan nagy képességű szerverek vannak Japánban, amelyek sokkal gyorsabban bányásznak bitcoint, mint egy asztali számítógépet kezelő személy. Viszont ha szeretnénk belekóstolni, akkor kisebb értékben vegyünk mondjuk egy bitcoin-töredéket, amellyel nem hasalunk nagyot, ha elveszítjük a tőzsdén.
Tudomány a labortól a nemzetközi sajtóig
Dr. Máthé István Tudománynépszerűsítés az egyetemi honlaptól a New York Times-ig című előadását időutazással kezdtük, hiszen számba vettük azokat folyóiratokat, amelyek olvasásával szüleink, nagyszüleink, tanáraink fenntartották a biológia, természettudomány iránti érdeklődésüket. Köztük szerepelt az Élet és Tudomány, a Gyopár, a Nimród és még sok más. A televízióban a Delta műsorban lehetett követni ilyenfajta témákat, és manapság maga az internet sok forrással ad lehetőséget az efféle kutakodásokra.
Az előadásból megtudhattuk, hogy az egyetemen elvégzett Ehető-e a hó? mikrobiológiai kísérlet híre bejárta a nagyvilágot. De hogyan? A 2017. februárjában elvégzett kísérlet eredményeiről először maga az egyetem weboldala adott hírt, aminek következtében hamarosan az erdélyi magyar sajtóban is cikkek jelentek meg róla. Ennek következtében a tévében is hírt adtak az eseményről az M1 csatorna hírműsorában. Az Agerpres román hírügynökség is érdeklődött a kísérlet felől. Ennek következtében az angol nyelvű online híreket közzétevő weboldalak szerkesztői is kíváncsiak lettek a felfedezésre, így jutott el a New York Times hasábjaira a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Karának kutatása.
Emellett egy másik, határon túlra eljutott kutatásról is hallhattunk. Ezek alkalmával két új baktériumfajtát fedeztek fel, amelyeket a nemzetközi törzsgyűjteményben helyeztek el. A hír korábban a Sapientia weboldalán jelent meg, majd idén erről adtak hírt a helyi és az országos lapok, majd olyan hírportálok, mint az index.hu vagy az origo.hu.
Az ember felülmúlhatatlan
Ezután következett dr. Prohászka Rád Boróka A tolmácsolás kihívásai – amit a Google Translate nem tud című előadása. A tanárnő bevezetőjéből megtudhattuk azt, hogy a tolmácsolást sokan összetévesztik a fordítással. Emellett viszont a tolmácsolás alfajaival sincsenek tisztában, amikor tolmácsot szeretnének hívni egy eseményre. Az előadásból kiderült, hogy bár nagy fontossággal bír az ő szerepe konferencián vagy éppen csúcstalálkozón, ennek ellenére munkájának természetéhez tartozik, hogy láthatatlannak kell lennie. Ez abban nyilvánul meg, hogy csakis az elhangzó gondolatokat kell átadnia a közönségnek, más tartalmak nem kerülhetnek terítékre. Például ha közben rájön, hogy nem egyezik a véleménye az előadóval, akkor semmiképp nem jelenhet meg a mimikáján, a testbeszédében az, hogy ezzel nem ért egyet. Sőt annak sem szabad kiülnie az arcára, hogy éppen bajban van, hiszen néhány dologgal nincs tisztában az éppen elhangzó beszélgetés témáját illetően.
Ezek után bemutatta a két tolmácsolási típust. Ezek egyike a szinkrontolmácsolás, amelyben a tolmács az előadóval egy időben tolmácsol másik nyelvre. A másik típusa a konszekutív, vagyis szakaszos tolmácsolás. Ebben az esetben a tolmács hosszabb terjedelmű részletet hallgat meg az előadó által elmondottakból, és tolmácsolja másik nyelvre.
Az emberi memóriát és reakcióidőt is igénybe vevő munkának a tudományosan megszabott futamideje 20 perc – egy tolmácsnak ennyi ideig kell fordítania –, ezért jobb helyeken két tolmácsot bérelnek fel, akik 20 percenként váltják egymást a tolmácsolásban. Viszont megtudtuk, hogy ez csak ideális esetekben fordul elő, hiszen a megrendelő keretének köszönhetően a papíron megadott követelmények nem mindig érvényesülnek. Szó volt emellett arról is, hogy bár napról napra jelennek meg azok az applikációk vagy éppen technikai eszközök, amelyek jobbnál jobban fordítanak, de mégis vannak olyan emberi tulajdonságok, amik határt szabnak annak, hogy a gépek felülmúlják az embert. Például a memoQ fordító program mindössze egyetlen mondategyezést volt képes kimutatni Kós Károly magyarról románra történő fordításakor, úgy, hogy egy fordító-tolmács mindkét nyelven betáplálta a program memóriájába a szerző összes művét. Még mi, emberek sem fogalmazzuk meg ugyanúgy magyarul az idegen nyelvű gondolatokat. Ezt bizonyítja, hogy még mindig van piaca a tolmácsolás mesterségének.
Fotókon a fesztivál
Dr. Bálint Gyöngyvér Tusványosi életkép vizuális szociológiai fotóversenye azt a célt tűzte ki, hogy esemény vagy csendélet-fotókon keresztül mutassa be a Tusnádfürdőn rendezett diáktábor világát. A felvételek a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor területén készülhettek 2018. július 25-én 14.30 és 16 óra között. A fényképek készítése alatt a versenyzőknek kötelező módon viselniük kellett a nevezéskor ajándékba kapott pólót vagy karszalagot. Az alsó korhatár 14 év volt. A győzelemhez a versenyző fotójának a legtöbb lájkot kellett begyűjtenie a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Karának Facebook-oldalán. Az első díjat Bogyó Barbara nyerte (Samsung Galaxy táblagép és sapientiás ajándékcsomag), a második díj nyertese Hajdú Anna (könyvutalvány és sapientiás ajándékcsomag), a harmadik díjban pedig Szász Beáta részesült (adathordozó és sapientiás ajándékcsomag).
Jakacs Attila,
fordító tolmács mester szakos hallgató
Az előadásokon megtudhattuk, hogy mire figyeljünk, ha bitcoint akarunk vásárolni, hogyan jutott el a csíki Sapientián végzett tudományos kísérlet híre a New York Times-hoz, és milyen adottságok kellenek az egyénnek, ha tolmácsnak állna. Emellett dr. Bálint Gyöngyvér egyórás fotóversenyre invitálta az érdeklődőket, amelyen a fesztivál hangulatát bemutató pillanatképekkel vehettek részt.
Óvatosan a bitcoinnal!
Tánczos Levente A bitcoinon túl. Blockchain a bizalom új köntösben címmel tartotta meg előadását. Első felében olyan alkalmazásokról hallhattunk, amelyeknek az alapja a közösségi bizalom: az Uber, a Taskrabbit és az Airbnb. A felsoroltak közül az első a szállítási szolgáltatást, a második az otthoni szolgáltatást – például bútorösszeszerelést –, az utóbbi pedig szálláslehetőségeket biztosít a felhasználóknak. Amint megtudhattuk, ezek szolgáltatásait a felhasználók értékelik, aminek alapján a többi felhasználó el tudja dönteni, hogy alkalmazza-e őket. Az érdekessége abban rejlik, hogy a régi ősközösségek bizalma került biztos alapokra általuk, azzal ellentétben, hogy a bankok pénzkezelési módjai napjainkig bizalmatlanságot szültek.
A bitcoin 2009-ben jelent meg. Akkor még a közvélemény a geekek játékának gondolta, de évekkel azután felkeltette az emberek figyelmét. A kriptovaluta nagy értékváltozásokon megy keresztül, ennek ellenére az általa végrehajtott tranzakciók publikusak. Ebből kifolyólag az online felhasználók elhiszik, hogy az adott személy valóban végrehajtotta azokat a pénzmozgásokat. Így, ha valaki kétségbe vonná annak a megtörténtét, az online közösség annak adna igazat, aki a tranzakciókat végrehajtotta. Az előadó kiemelte, hogy ő hisz ennek a közösségi bizalmi állapotnak a jövőjében. Hiszen például egyre több autót vásárolnak az emberek, de csak a nap töredékében használjuk őket, és ebben az esetben hasznosabb lenne a járművek időszakos bérlése, aminek köszönhetően a tulajdonos és a felhasználó is jól járhatna. Arra a kérdésre, hogy érdemes-e bitcoinba fektetni, azt a választ kaptuk, hogy nem, hiszen már olyan nagy képességű szerverek vannak Japánban, amelyek sokkal gyorsabban bányásznak bitcoint, mint egy asztali számítógépet kezelő személy. Viszont ha szeretnénk belekóstolni, akkor kisebb értékben vegyünk mondjuk egy bitcoin-töredéket, amellyel nem hasalunk nagyot, ha elveszítjük a tőzsdén.
Tudomány a labortól a nemzetközi sajtóig
Dr. Máthé István Tudománynépszerűsítés az egyetemi honlaptól a New York Times-ig című előadását időutazással kezdtük, hiszen számba vettük azokat folyóiratokat, amelyek olvasásával szüleink, nagyszüleink, tanáraink fenntartották a biológia, természettudomány iránti érdeklődésüket. Köztük szerepelt az Élet és Tudomány, a Gyopár, a Nimród és még sok más. A televízióban a Delta műsorban lehetett követni ilyenfajta témákat, és manapság maga az internet sok forrással ad lehetőséget az efféle kutakodásokra.
Az előadásból megtudhattuk, hogy az egyetemen elvégzett Ehető-e a hó? mikrobiológiai kísérlet híre bejárta a nagyvilágot. De hogyan? A 2017. februárjában elvégzett kísérlet eredményeiről először maga az egyetem weboldala adott hírt, aminek következtében hamarosan az erdélyi magyar sajtóban is cikkek jelentek meg róla. Ennek következtében a tévében is hírt adtak az eseményről az M1 csatorna hírműsorában. Az Agerpres román hírügynökség is érdeklődött a kísérlet felől. Ennek következtében az angol nyelvű online híreket közzétevő weboldalak szerkesztői is kíváncsiak lettek a felfedezésre, így jutott el a New York Times hasábjaira a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Karának kutatása.
Emellett egy másik, határon túlra eljutott kutatásról is hallhattunk. Ezek alkalmával két új baktériumfajtát fedeztek fel, amelyeket a nemzetközi törzsgyűjteményben helyeztek el. A hír korábban a Sapientia weboldalán jelent meg, majd idén erről adtak hírt a helyi és az országos lapok, majd olyan hírportálok, mint az index.hu vagy az origo.hu.
Az ember felülmúlhatatlan
Ezután következett dr. Prohászka Rád Boróka A tolmácsolás kihívásai – amit a Google Translate nem tud című előadása. A tanárnő bevezetőjéből megtudhattuk azt, hogy a tolmácsolást sokan összetévesztik a fordítással. Emellett viszont a tolmácsolás alfajaival sincsenek tisztában, amikor tolmácsot szeretnének hívni egy eseményre. Az előadásból kiderült, hogy bár nagy fontossággal bír az ő szerepe konferencián vagy éppen csúcstalálkozón, ennek ellenére munkájának természetéhez tartozik, hogy láthatatlannak kell lennie. Ez abban nyilvánul meg, hogy csakis az elhangzó gondolatokat kell átadnia a közönségnek, más tartalmak nem kerülhetnek terítékre. Például ha közben rájön, hogy nem egyezik a véleménye az előadóval, akkor semmiképp nem jelenhet meg a mimikáján, a testbeszédében az, hogy ezzel nem ért egyet. Sőt annak sem szabad kiülnie az arcára, hogy éppen bajban van, hiszen néhány dologgal nincs tisztában az éppen elhangzó beszélgetés témáját illetően.
Ezek után bemutatta a két tolmácsolási típust. Ezek egyike a szinkrontolmácsolás, amelyben a tolmács az előadóval egy időben tolmácsol másik nyelvre. A másik típusa a konszekutív, vagyis szakaszos tolmácsolás. Ebben az esetben a tolmács hosszabb terjedelmű részletet hallgat meg az előadó által elmondottakból, és tolmácsolja másik nyelvre.
Az emberi memóriát és reakcióidőt is igénybe vevő munkának a tudományosan megszabott futamideje 20 perc – egy tolmácsnak ennyi ideig kell fordítania –, ezért jobb helyeken két tolmácsot bérelnek fel, akik 20 percenként váltják egymást a tolmácsolásban. Viszont megtudtuk, hogy ez csak ideális esetekben fordul elő, hiszen a megrendelő keretének köszönhetően a papíron megadott követelmények nem mindig érvényesülnek. Szó volt emellett arról is, hogy bár napról napra jelennek meg azok az applikációk vagy éppen technikai eszközök, amelyek jobbnál jobban fordítanak, de mégis vannak olyan emberi tulajdonságok, amik határt szabnak annak, hogy a gépek felülmúlják az embert. Például a memoQ fordító program mindössze egyetlen mondategyezést volt képes kimutatni Kós Károly magyarról románra történő fordításakor, úgy, hogy egy fordító-tolmács mindkét nyelven betáplálta a program memóriájába a szerző összes művét. Még mi, emberek sem fogalmazzuk meg ugyanúgy magyarul az idegen nyelvű gondolatokat. Ezt bizonyítja, hogy még mindig van piaca a tolmácsolás mesterségének.
Fotókon a fesztivál
Dr. Bálint Gyöngyvér Tusványosi életkép vizuális szociológiai fotóversenye azt a célt tűzte ki, hogy esemény vagy csendélet-fotókon keresztül mutassa be a Tusnádfürdőn rendezett diáktábor világát. A felvételek a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor területén készülhettek 2018. július 25-én 14.30 és 16 óra között. A fényképek készítése alatt a versenyzőknek kötelező módon viselniük kellett a nevezéskor ajándékba kapott pólót vagy karszalagot. Az alsó korhatár 14 év volt. A győzelemhez a versenyző fotójának a legtöbb lájkot kellett begyűjtenie a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Karának Facebook-oldalán. Az első díjat Bogyó Barbara nyerte (Samsung Galaxy táblagép és sapientiás ajándékcsomag), a második díj nyertese Hajdú Anna (könyvutalvány és sapientiás ajándékcsomag), a harmadik díjban pedig Szász Beáta részesült (adathordozó és sapientiás ajándékcsomag).
Jakacs Attila,
fordító tolmács mester szakos hallgató
.jpg)
