Az elmúlt hetek során úgymond ismét előtérbe került a fogyasztói árak, illetve az infláció idei és jövő esztendei várható alakulása. Ez annak okán, hogy egyes szakelemzők, érdekképviseletek szerint a minimálbér kilátásba helyezett viszonylag jelentős megemelésének „árgerjesztő” hatása (is) lehet, meg annak okán, hogy egyes áruféleségek esetében sokan úgy érzékelik, hogy azok hovatovább drágulnak. Az elmúlt héten a jegybank nyilvánosságra hozta az év végi inflációra vonatkozó aktualizált előrejelzését, tegnap pedig az Országos Statisztikai Intézet (INS) a fogyasztói árakra vonatkozó szokásos havi sajtóközleményét.   Kezdenénk a legfrissebbel, a statisztikai jelentéssel. Az abban szereplő számadatokat felületesen áttekintve úgy tűnik, hogy úgy általában nem lehet jelentősebb áremelkedésről beszélni, azaz egyelőre az infláció nem ugrott meg. Vannak azonban olyan áruféleségek, amelyek esetében a megelőző hónaphoz, illetve 2017 decemberéhez viszonyítva akár erőteljesnek is bizonyuló drágulások következtek be. Induljunk ki abból, hogy október folyamán a megelőző esztendő azonos hónapjához viszonyítva a fogyasztói árak 4,3%-kal emelkedtek. Ugyanakkor szeptemberhez viszonyítva 0,52%-os drágulásról beszélhetünk 2017 decemberéhez viszonyítva pedig 3,23%-osról. A közleményben feltüntetett áruféleségek egyike-másika esetében kedvező tendenciáról beszélhetünk, azaz az árak csökkenéséről, de vannak olyanok is, amelyek esetében valóban szenvedő alanyai vagyunk a hovatovábbi drágulásnak. Maradjunk ez utóbbiaknál. Az INS hivatalos adatai szerint a burgonya októberben 6,87%-kal került többe, mint szeptemberben és 29,11%-kal többe, mint 2017 decemberében. A különböző zöldségfélék (mindenekelőtt a gyökeresek esetében) 6,87%-os drágulásról „tudósít” a statisztika, mármint szeptemberhez képest és 21,48%-osról 2017 decemberéhez képest. A tojás esetében is a múlt hónaphoz viszonyítva 2,7%-os drágulással szembesülhetünk, de még mindig 24%-kal olcsóbb ez a termék, mint 2017 decemberében. Tíz hónap távlatában Amúgy az élelmiszerek vonalán másabb kedvezőtlen irányú kilengés nem következett be, legalábbis nem szeptemberhez képest, de igen 2017 decemberéhez viszonyítva. Például a kenyér esetében 3,61%-os, a déligyümölcsök esetében 6,19%-os, a marhahús esetében 4,96%-os, a friss hal esetében 2,71%-os, a tehéntej esetében 2,48%-os. Tehát az élelmiszerek esetében hosszabb távon valóban kimutatható – legalábbis egyes áruféleségek esetében – egy drágulási tendencia, és ebben valóban meglehet a maga szerepe a minimálbér, illetve az országos átlagos bruttó bér megemelkedésének. Ám lévén, hogy jobbára mezőgazdasági eredetű terményekről, termékekről van szó, nem lehet figyelmen kívül hagyni az időjárást, mint terméseredményt befolyásoló – s következésképpen árképzésben szerepet játszó – tényezőt. Főleg akkor nem, ha szem előtt tartjuk, hogy a hazai lakossági fogyasztásban egy termény (például a burgonya) milyen arányt képvisel, illetve milyen „szorzót” jelent az infláció viszonylag bonyolult kiszámítási eljárásában. Vessünk egy pillantást az ipari árucikkek fogyasztói árainak alakulására. Azok esetében némileg meglepő adatokkal szembesülhettünk: szeptemberhez viszonyítva összességükben csak 0,52%-kal drágultak az ipari árucikkek, de 4,8%-kal 2017 decemberéhez viszonyítva. Nem kell sokat kutakodnunk ahhoz, hogy megtaláljuk a választ ez utóbbi jelentősnek tűnő növekedésnek: 2017 decemberéhez képest a lakossági földgázfogyasztás 16,61%-kal (!) drágult meg, s annak „árnyékában” 3,94%-kal a hőenergia. Nagyon tévedne, aki azt hinné, hogy egy helyben topogtak az üzemanyagok fogyasztói árai, s ezt annak okán mondjuk, hogy 2017 decemberéhez képest úgy átlagosan azokért az autótulajdonosoknak 8,58%-kal többet kellett fizetniük, szeptemberhez képest pedig 1,71%-kal többet. Amúgy a többi ipari árucikkek esetében csak jelentéktelen elmozdulás következett be, mármint a drágulás tekintetében. A szolgáltatások tekintetében a postai tevékenységre kell utalnunk, amely esetében 2017 decemberéhez képest 21,54%-os drágulás következett be. A burgonya „számlájára”… A Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke, Mugur Isărescu (a felvételen) csütörtökön ismertette az inflációra vonatkozó évnegyedes jelentést. Abból többek között az derül ki, hogy a jegybank továbbra is fenntartja az idei esztendei 3,5%-os inflációra vonatkozó előrejelzését, de felülvizsgálta a jövő esztendőre vonatkozót, azt 2,7%-ról kedvezőtlen irányba mozdítva el, azaz megemelte 2,9%-ra. A jelentésből az is kitűnik, hogy a fogyasztói árak alapján számított éves inflációs ráta a harmadik évnegyed folyamán mérséklődött, s ez annak is tulajdonítható, hogy a hatóságilag szabályozott árak a szóban forgó időszakban nem módosultak. Az árak dinamikája tekintetében a jegybank elnöki jelentés is azt emelte ki, hogy a zöldségfélék igen erőteljesen és gyorsan emelkedtek meg, mindenekelőtt a gyenge burgonyatermés okán. Ez tény és vitathatatlan, mert az idei szeszélyes időjárás nem kedvezett a burgonyának. Ugyanakkor azonban másabb zöldségfélék is megsínylették az idei szeszélyes időjárást, például az anyaországban a murok, a petrezselyem és más zöldségfélék, amelyek árai igen iramosan megemelkednek, s piaci elemzők szerint ez a tendencia az elkövetkező időszakokban is éreztetni fogja hatását. (Amúgy az anyaországi illetékesek szerint a jövőre nézve el kell érni például azt, hogy a muroktermesztés legalább 2000 hektárnyi területet foglaljon el, s így biztosítható lesz a megfelelő termés.) A zöldség, s azon belül a burgonyatermesztés szempontjából nemcsak Romániában volt kedvezőtlen az időjárás. Tehát nem lehet helyi jelenségről beszélni, s ugyanakkor a fogyasztói árak alakulásában – tetszik, nem tetszik – közrejátszik az is, hogy az importálható mennyiségek is „zsugorodtak”. Továbbá a tisztánlátás érdekében nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, amire már utaltunk, nevezetesen az infláció kiszámítására vonatkozó eljárást. Van még egy dolog a jegybanki előrejelzés tekintetében: talán túlontúl biztos a jelentés az infláció mérséklődését illetően. Mondjuk ezt annak okán, hogy azon terményféleségek, amelyek „számlájára írja” a jegybank a fogyasztói árak, az infláció viszonylag kedvezőtlen alakulását, bizonyára nem fognak befagyni. Ugyanakkor az sem biztos, hogy az Irán elleni nemzetközi szankciók „kiteljesedése” nyomán nem éri egy újabb csapás a kőolaj világpiaci árát az elkövetkező napok, hetek során. Egyébként is: egyes hazai pénzpiaci elemzők szerint a novemberi és a decemberi fogyasztói árak semmiképp sem „fordulhatnak jobbra”… Hecser Zoltán