Tavalyhoz képest két hektárral növelve, öt hektárra bővítették idén a mustármagnak szánt vetésterületet Török Jenőék csíkborzsovai családi gazdaságában. Arról a gazdaságról van szó, ahol az olajos növény termesztésével négy esztendeje és Hargita megyében azóta is egyedüliként kísérleteznek, s a búza–pityóka vetésforgójába illesztve szép eredményeket is elérnek. [caption id="attachment_51387" align="aligncenter" width="1000"] Virágzó mustármező a borzsovai határban. A négy éve meghonosított növény már nem idegen látvány Fotó: Domján Levente[/caption] A Szépvíz községi családi vállalkozás – a burgonya és a búza hároméves vetésforgójába illő alternatívát keresve – négy évvel ezelőtt döntött a mustármag termesztése mellett. A sárga virágú, repcére hasonlító kultúrnövénnyel szerzett tapasztalatok pedig – akárcsak a hektárhozamok – azóta is évről évre gyarapodnak – tudtuk meg hétfői helyszíni terepszemlénken Török Jenőtől, a csíkborzsovai családi vállalkozás képviselőjétől, aki nem mellesleg a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője is. Másodvetésnek értékesítették a magot – A mustártermesztést négy éve kezdtük. Először négy hektáron, aztán három hektáron. S mivel tavaly a zöldítési követelményekhez és a másodvetésű zöldtrágyás csomagokhoz kötődően könnyű volt a mustármag értékesítése, a növényt most újra öt hektáron termesztjük – fejtette ki a mustárnak szánt parcellák kéthektáros bővítésének okait Török. Azok a gazdák ugyanis, akik a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségtől (APIA) az agrár-környezetgazdálkodás hektáronként 130 euró támogatást eredményező 4-es csomagját is igényelték, a kalászosok aratását követően a mustárt – mint másodvetésű, nagy tömegű zöldtrágyaként elfogadott növényt – akár már a tarló feltárcsázásával is eredményesen vethették. Ez pedig igencsak költséghatékony eljárásnak számít. – Kevés mag kell belőle, mindössze 8-10 kilogramm egy hektárra, és ezzel teljesíthető is a P4-es csomagra vonatkozó APIA-s követelmény – jegyezte meg. A borzsovai mustármag iránt az érdeklődés akkora volt, hogy a tavalyi három hektárról betakarított termés teljes hányadát zöldtrágyának valóként értékesítették, így az élelmiszer-feldolgozói, mustár-gyártási célokra a tavalyi termésből még mutatóba sem jutott. – A kereslet miatt idén két hektárral többet vetettünk, ráadásul úgy néz ki, a termés is nagyobb lesz a tavalyinál, így valószínűleg az idei aratásból egyaránt jut zöldítésre és mustárgyártásra is – tette hozzá az agrárszakember. A borzsovai családi vállalkozás amúgy a termést rendszerint megyén belül, a küküllőkeményfalvi mustárgyártó számára értékesíti. Ezer kilós hozamnál már profitábilis A mustár mellesleg – például a búzához hasonlítva – nemcsak a termés könnyű értékesítése, hanem az alacsonyabb termelési költségek miatt is kifizetődő, pénzügyileg jövedelmező kultúrának számít. – A búzához képest eleve kevesebb mag kell a vetéshez, főkultúraként a másodvetéshez ajánlott hektáronkénti 8-10 kilogrammnál is kevesebb, akár 5-6 kiló is elégséges, annak érdekében, hogy a sorok szellősek, a növény pedig megfelelően elágazó szárú legyen. A gyérebb vetés főkultúraként nagyobb, sikeresebb termést jelent. Ráadásul tavaszi vetésűként, az őszi búzával szemben, elhanyagolható a fagykár kockázata is – sorolta a kultúra előnyeit Török. Nem titkolta, a mustár termesztésének legnagyobb költségeit a növényvédelmi kezelések generálják: gyomirtó szereket két ízben – parcellától függően külön az egy-, valamint a kétszikű gyomok ellen – is alkalmazni kell, de a mustár-ültetvényt kétféle kártevő – tavasszal a bolhák, később a fénybogár – ellen is szükséges védeni. Az elvárható hektárhozam ugyan jócskán elmarad a búzáétól, ám a kalászostól három-négyszer magasabb – kilónként 3,5 lej körüli – értékesítési ár bőven kompenzálja a termelőt, ennek eredményeként a hektáronként betakarított ezer kilónyi mustármag már nyereséget jelent a gazdának. Illeszkedik a vetésforgóba Török Jenő azonban a mustárt a vetésforgóba illeszthetősége miatt is fontos kultúrának tartja: Csík és Gyergyó hidegebb klímája márpedig e téren igencsak behatárolja a térségben termeszthető növények skáláját, ezen keresztül pedig a gazdák választási lehetőségeit. – Továbbra sem tudunk akármilyen növényt vetni, mert nem bírja a telet, vagy pedig nem érik be. Emiatt a burgonya és a búza hároméves vetésforgójához társítva kevés növényi kultúra jöhet számításba. Márpedig az, hogy a pityóka tíz év alatt megyeszinten 45 százalékkal csökkent, 14 ezer hektár helyett már csak 8 ezer hektár van, nem jó. Nem lehet gabonát gabona után sem ültetni, mindenképpen szükség van valamilyen más növényre is. Ha nem jó a vetésforgó, bizonyos gyomok elszabadulnak. A mustár ilyen szempontból nagyon jó előveteménye a pityókának, másodvetésként is pihenteti, lazítja és fertőtleníti a talajt, illetve nagyobb gazdaságok esetén a kötelező 5 százalékos zöldítést is megoldja – fejtette ki az agrárszakember. Egyelőre nem követték példájukat Bár a borzsovai családi gazdaság parcelláin a mustár immár sorrendben negyedik esztendeje figyelemreméltóan teljesít, az olajos növény termesztésétől más Hargita megyei gazdák mégis húzódoznak. Hogy miért, az a szakember előtt is rejtély, a mustár termesztési technológiáját ugyanis nem tartja bonyolultnak, ráadásul a betakarításához sem szükséges különleges szerkezet: egy pontosan, jól beállított gabonakombájnnal, lassabban haladva a mustárt is szemveszteség nélkül le lehet aratni. – Mi nem bántuk meg, hogy belevágtunk. Ha az elmúlt években rosszul jöttünk volna ki belőle, már rég abbahagytuk volna. Volt már olyan parcellánk, ahol hektáronként 1200-1300 kilót arattunk, de olyan is, ahol csak 700 kilót. Az átlagosan 1000 kilós termés viszont már jónak mondható, és ez a hozam már bőven fedezi a ráfordításokat – hangsúlyozta Török Jenő. Domján Levente