Ió-ció-áció...

Demeter Adél-Hajnalka
Becsült olvasási idő: 2 perc

Itt a nyár: táborozás! Június derekán mindig szívesen megidézem a gyermekkori emlékeimet, a nyári nagyvakációm sűrű programját. Hihetetlenül jó érzés visszagondolni azokra az utolsó tanítási hetekre, amikor már tűkön ülve vártuk mi, kisdiákok, hogy végre kiengedjenek a négy fal közül és szabadok legyünk. A tanító néni mérhetetlen hosszú háziolvasmány-listája sem tudott elriasztani a felszabadulás gondolatátótól, délután már mindenki úton volt valahová. A nyarak többnyire így teltek: egy hét a nagyszülőknél, egy hét a Hargitán, egy hét kirándulás Magyarországon, bibliahét, nyelvtáborok, s a fennmaradó időben irány az erdő, mező, szalonnasütés vagy strandolás. 
Így visszatekintve, nem kis fejtörés a szülőknek, miként is foglalják le három hónap erejéig az örökmozgó, kalandvágyó porontyaikat. Sok kaland, barátság fért bele ezekbe a hetekbe, felnőttszemmel nézve olyan gondtalannak és felszabadultnak tűnik a gyermekkor. Egy vakációzó gyerek legnagyobb gondja, hogy beossza az energiáját, s jókat aludjon, egyen, igyon, nevessen. Hiszen tény: mama és tata alig várják azt a néhány napot, amikor végre szülői felügyelet nélkül csak az övéik lehetnek a kicsik. Ha van két-három unokatesó, a nyár még izgalmasabb lehet. Végre van idő egymásra, nagymama előveheti a legfinomabb süteményrecepteket, szervezhet kirándulást, mert végre van, akiért bepattanni az autóba, erőt venni magunkon és elvezetni ide-oda, nézelődni, kürtőst és vattacukrot venni. 
Még most is elmosolyodok: mennyi szeretet van ebben a néhány hónapban. Az iskola jó dolog, szükség van rá. Bár az elsődleges célja nem a gyermekmegőrzés, tény, a dolgozó szülőnek az is nagy segítség, hogy pénzkeresés közben is biztonságban tudja a kicsinyét. Viszont az első napközis, óvodás naptól kezdve mindenki belép a mókuskerékbe, s mondhatni, a nyugdíjazás első napjáig megállíthatatlanul része a rendszernek, az állandó kötelezettségnek, amiben évről évre egyre szigorúbbak az elvárások. 
A nagyvakáció talán egy utolsó darabja a gyermekkori szabadságnak, önfeledt bolondozásnak. Jó alkalom arra, hogy nagybácsi, nagynéni, szomszéd, rokon, régi barát is szeretgetni tudja az év többi részében elfoglalt kisdiákot.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!