Hirdetés

A csökkenés jelentős és folyamatos

Egyre kevesebb kistermelő foglalkozik burgonyatermesztéssel Hargita megyében, így jelentősen visszaesett a burgonyaföldek területe, de hasonló csökkenés látható a cukorrépaföldeknél is. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság jelentést készített a mezőgazdasági termények állapotáról, melyet Romfeld Zsolt, az igazgatóság vezetője ismertetett a hétfői prefektusi kollégiumon.

Kovács Andrea
Becsült olvasási idő: 7 perc
A csökkenés jelentős és folyamatos
Egyre kevesebb kistermelő foglalkozik burgonyatermesztéssel Hargita megyében Fotó: Arhívum

A hétfő délelőtti prefektusi kollégiumi ülésen Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője elmondta: statisztikáik alapján egyre kevesebb kistermelő foglalkozik burgonyatermesztéssel Hargita megyében, így jelentősen visszaesett a burgonyaföldek területe.
Mint az igazgatóság jelentésében áll: a tavalyi ősz csapadékszegény volt, idén januárban és februárban pedig csak néhány olyan nap volt, amikor a hó részben eltakarta az őszi vetést. Az ősszel elvetett növények jól kihajtottak (különösen a búza és az árpa), kellőképpen kifejlődtek, bár volt néhány nap, amikor mínusz 15-20 Celsius-fokos hőmérséklet volt, és nem volt elegendő hótakaró, így a fagy a növényeket is érintette. A növények 97 százaléka megmaradt, és az áprilisi–májusi esőzések elegendőek voltak a gabonafélék számára, így azok jól fejlődtek. Az elmúlt időszakban egyes parcellákon a műtrágya hiánya és a vetésforgó be nem tartása volt megfigyelhető.
A Romfeld Zsolt által idézett jelentésben részletesen kitérnek az idén lehullott csapadék mennyiségére, a táblázat alapján megállapítható, hogy januárban és februárban többnyire eső formájában hullott csapadék, a sokéves átlag felett. Majd áprilisban és májusban az átlaghoz közelít a mennyiség, ezzel részben pótolva a vízhiányt. A januártól májusig tartó időszak csapadékmennyiségét elemezve megállapítható, hogy a csapadék mennyisége megközelíti a sokéves átlagot. 
Hőmérsékleti szempontból az idei tavasz meglehetősen hűvös volt, mert márciusban az adott időszakhoz képest normális hőmérsékletet mértek, áprilisban és május elején azonban a hőmérséklet a sokéves átlag alatt volt.
A bevetett, illetve elültetett földterületek méretét összevetve a tavalyi adatokkal, kiderül, hogy a búzával, rozzsal és őszi tritikáléval bevetett terület nem sokat változott a tavalyi évhez képest, csakúgy, mint az őszi árpa, illetve a búza és tavaszi tritikálé aránya sem. Nincs nagy eltérés a tavalyi és idei zab-, illetve szemeskukorica-vetést tekintve sem. Ugyanakkor a cukorrépa, az érlelésre szánt cirok és az energiafűz számai sem mutatnak nagy változást. Zöldséget viszont negyven hektárral nagyobb területen termesztenek idén, mint tavaly. 
Nagy különbség figyelhető meg a tavaszi árpát tekintve, ugyanis míg tavaly 3150, idén csupán 1800 hektárt vetettek be vele a megyében. Tavaly 40 hektáron termeltek napraforgót, idén ez a szám zéró, hasonlóan a szójához, amiből a tavaly még 10 hektárt tartottak nyilván. Repce tavaly egyáltalán nem volt, idén 22 hektáron fog teremni. Ugaron tavaly 271, idén pedig 320 hektár terület maradt a megyében.
A megye alapnövénye, a burgonya termőterülete a korábbi évekhez képest folyamatosan csökken. Tavaly 6950, idén pedig már csak 6500 hektárt ültettek be, ami 450 hektáros visszaesés, így már második éve csökken 7000 hektár alá a burgonyaföldek területe. Ha tíz évvel ezelőtti adatokkal hasonlítjuk össze, láthatjuk, hogy több mint a kétszerese, 14–15 ezer hektár volt, a csökkenés jelentős és folyamatos. 
A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság szerint ennek több oka is van. A csökkenő egy főre jutó fogyasztás, az egy hektárra jutó átlagos termelés növekedése, az EU-ból érkező jelentős import, a termelők gyenge szerveződése, a kistermelők számára nehéz a szupermarketekben értékesíteni a terméket, illetve az emelkedő ráfordítási árak, mint üzemanyag, műtrágya, növényvédő és permetszerek mind közrejátszanak.
A burgonya termőterületeinek csökkenése különösen a kistermelők körében szembetűnő, akik egyre inkább csökkentik a területüket, és csak saját felhasználásra és takarmányozásra termesztenek burgonyát. Az igazgató szerint a nagytermelőknél nem látni visszaesést, ugyanis nekik más lehetőségeik vannak a tárolásra, válogatásra, feldolgozásra és értékesítésre.
Az is elhangzott: hasonló csökkenés látható a cukorrépaföldeknél is, ahol a két évvel ezelőtti 160 hektár után idén már csak 82 hektárt tartanak nyilván. A megyében az 1990-es években még 350 hektáron, a rendszerváltás előtt ezer hektáron termesztették a növényt. Itt is az alacsony felvásárlói ár és az egyre nagyobb kiadások okozzák a visszaesést.
 



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!