Nemzetközi történészkonferencia zajlik Gyergyószentmiklóson 1848 és 1918 Magyarország, Erdély és Székelyföld történetében címmel. Erdély több településéről, valamint Magyarországról is érkeztek előadók. [caption id="attachment_78893" align="aligncenter" width="1000"] Érdekes történelmi előadásokat hallgathatott a közönség Fotó: Lázár Hajnal[/caption] Az Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyószentmiklósi fiókegyesülete és a Gyergyói Népfőiskola idén is megszervezte a történészkonferenciát. Két nap alatt több mint tíz előadást hallgathattak az érdeklődők a városi könyvtárban. Tegnap a megnyitón Tóth Lász- ló főkonzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője elmondta, örömmel vesz részt a rendezvényen, ugyanis ő maga is történelem szakon tanult, így közel áll hozzá a téma. – A magyarság megmaradása ezen a vidéken nagyrészt köszönhető a gazdag múltnak, a múlt ismeretének, az ismeretek átadásának – fogalmazott a főkonzul, a rendezvény jelentőségére hívva fel a figyelmet. Köszönetet mondott dr. Garda Dezső gyergyószentmiklósi történésznek, aki évről évre megszervezi a konferenciát. Fórika Sebestyén, a művelődési központ igazgatója azt mondta, a történelem nagyon tanulságos a mai ember számára, ugyanis a pozitív történésekből és a hibákból is okulni kell. – Kívánom, hogy az eszmecsere által olyan tanulságokat, következtetéseket vonjanak le, amelyek jövőnket építik – fogalmazott. A konferencia első napján többek között olyan témákról volt szó, mint az 1848. június 15–16-i népgyűlés, gyergyói szabadságharcosok az 1848–1849-es forradalomban és szabadságharcban, vagy Petőfi eltűnése bajtársainak emlékezetében. Tegnap délután megkoszorúzták a római katolikus temetőben a Kiss Antal honvéd őrnagy tiszteletére állított kopjafát, majd könyveket mutattak be. Az előadások ma is folytatódnak. – Igyekszünk megemlékezni és reálisan szeretnénk bemutatni, mit jelentett 1848 és 1918 – mondta dr. Garda Dezső történész, a konferencia szervezője, aki előadóként is szerepet vállalt. Második előadásában a száz évvel ezelőtti Gyergyószentmiklós magyar forradalmi megmozdulásairól és a román katonai és politikai hatalomátvételhez vezető eseményekről beszélt. Mint elmondta, legújabb kutatásaiból kiderült, akkoriban Gyergyószentmiklóson nagyon sok törvénytelenség, visszaélés történt, nem volt a városnak költségvetése, nem ellenőrizték a pénzügyeket, nagy méreteket öltött a korrupció, a segélycsomagok nem a rászorulókhoz kerültek, a lakosság mindezek miatt elidegenedett vezetőitől. Az 1918 év végén hazatérő katonák nemzetőrségekbe szerveződtek, s követelték az elöljárók által elkövetett törvénytelenségek kivizsgálását, nagygyűléseket is tartottak, majd lázadás tört ki. A száz évvel ezelőtti eseményekről és sok más témáról is tudhattak meg érdekes részleteket a történelem iránt érdeklődők. Lázár Hajnal