A községben nyolc tájékoztató táblát helyeztek ki, amelyek három nyelven igazítják el a látogatót, ha kíváncsi a székelykapukra. Nem kell hozzá idegenvezető, bárki végigmehet az utcákon, ha követi az utasításokat, és azt is megtekintheti, hogy milyen sajátosságok, milyen formai jegyek jellegzetesek, és azok a kapuk a falu mely részein találhatók. Az újdonságokra Dimén Levente iskolaigazgató, földrajztanár és elkötelezett civil aktivista hívta fel a figyelmünket. – Nem elég, hogy ott vannak a székelykapuk, beszélni kell róluk, felhívni rájuk a figyelmet. Ha már ennyire erős községünkben az idegenforgalom, és azt szeretnénk, hogy ez az ágazat még inkább erősödjék, akkor hirdetni kell a meglévő értékeket, olyan módon népszerűsíteni, hogy a látogató már az ideutazási szándék előtt tisztában legyen a legfontosabb látnivalókkal – mondta. Mennyi az annyi? Zetelakán 298 székelykapu található. Községi szinten pedig 400-nál több. Ha csak a nagy, kötött kapukat számláljuk, akkor is jóval több van, mint Nyikómalomfalván vagy Máréfalván. Túl ezen azonban az is fontos tényező, hogy úgy a község vezetése, mind a helyben működő civil szervezetek sokat tesznek azért, hogy a székelykapuk mellett az épített örökség értékes elemei is megmaradjanak, sőt lehetőség szerint bővüljenek, mert egyáltalán nem mindegy, hogy túl az idegenforgalmon, milyen „kulisszák” közt élik mindennapjaikat a helyiek. A községben az is gyakori, hogy úgy adnak fel manapság egy-egy hirdetést, hogy „székelykapus telek eladó”. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi időszakban a székelykapuk olyannyira felértékelődtek, hogy minden szinten számon tartják őket, és megfelelően értékelik is. Büszke a kapukra a zetelaki ember. Mindenekelőtt a tulajdonos, hiszen az ő fejében dől el minden. Aztán az önkormányzat. A civilek. A vállalkozók. Az iskola. És az egyház. [caption id="attachment_151928" align="alignnone" width="2560"] Máréfalváról átmentett nagykapu Deságban[/caption] Útjára indítanak egy örökbefogadási programot, ami azt jelenti, hogy vannak olyan kapuk, amelyek az önkormányzat tulajdonában vannak, és amennyiben szeretné valaki ezeket felállítani, akkor választhat, a hivatal pedig támogatja ebben a munkálatban. Segítenek, tanácsot adnak abban is, amikor felújításokat végeznek a helyiek, figyel a vezetés arra is, hogy megfelelő legyen az anyag-, a forma- és a színhasználat is. Másik program, amely segíti a székelykapuk számának növekedését az új kapuk állításkor alkalmazható. A tulajdonos vállal egy bizonyos önrészt, emellett az önkormányzat pedig anyagilag is hozzájárul a költségek fedezéséhez. Megkötések vannak, a 19. század elejéről-közepéről való kapuk mintázatát kell követni. Kiindulásként biztosítanak 3-4 alapmodellt, amelyhez méretben, stílusban illeszkedni kell. Úgy tűnik, hogy évi rendszerességgel 2-3 családot tudnak így a kivitelezésében segíteni, akik ajánlást is kapnak arra vonatkozóan, hogy bent, a kapu mögött, a telken létrehozandó lakó- és gazdasági-épületek jellege mennyire és hogyan illeszkedjen a helyi stílushoz, milyen a hagyományost követő szín- és formahasználat, milyen a fedéshez használt cserép, van-e tornác, van-e zsalugáter, milyen színeket használnak a külső falak festéséhez… [caption id="attachment_151929" align="alignnone" width="994"] Díszletként hasznosított régi kapuk a központban[/caption] Miből és hogyan? Fellelhető a székelykapuk alapanyaga, a cserefa a községben, ha mégsem elegendő, akkor lehet cserélni, vásárolni a szomszédos településeken. – Ez történt akkor is, amikor az iskolaépületek elé állíttattuk a kapukat – mondja Dimén Levente, aki pár hónapja vállalta a helyi Dr. Boros Fortunát Elméleti Középiskola igazgatásával járó feladatokat. – Az önkormányzat pénzt ad, és szakmai tudást. Az oszlopdíszes székelykapu a lövetendő minta, hiszen amikor Huszka József 1893-ban itt járt, ő is ezeket említi, ezeket rajzolja elsősorban. Itt faragtak olyan kaput 1807-ben, amelyen először jelent meg magyar nyelvű felirat: „A bejövőnek szállás,/ a kilépőnek békesség.” A legrégebbi kapu a központban látható, 1829-es, 2009-ben állították fel ezen a helyszínen, minek előtte 32 évet „lebontva” hányódott. Az eredeti helyén állók közül a Szentegyházaspatak 13 szám alatti oszlopdíszes székelykapu, 1835-ből, amelyen a felirat már nem olvasható, de levéltári forrásokból sikerült azonosítani. Feltételezhető, hogy a kadicsfalvi Kovács Sándor munkája… [caption id="attachment_151930" align="aligncenter" width="373"] Dimén Levente iskolaigazgató, civil aktivista[/caption] – Tudni kell, hogy egy kötött nagykapu előállítási költsége 25-30 ezer lej manapság, ami nagyjából 6 ezer euró körüli, nem olcsó mulatság, és amennyiben így haladunk, akkor további áremelkedések várhatók, ám nemzedékeket szolgál a továbbiakban.” Útnak indítanak egy „örökbefogadási programot”, ami azt jelenti, hogy vannak olyan megmentett kapuk amelyek az önkormányzat tulajdonában vannak, és amennyiben szeretne valaki ezek közül egyet "hazavinni", akkor választhat; természetes, hogy vállalnia kell azt is, hogy állagát, állapotát is megőrzi. [caption id="attachment_151931" align="alignnone" width="2560"] A Tornai Dénesék kapuját népszerűsítő eligazító tábla[/caption] Vannak kaput faragni tudó mesterek, tíz szakembert tartanak számon, akik helyben élnek. Köztudott azonban, hogy csak kapufaragásból nem lehet megélni. Akik értenek a kapufaragáshoz, ha nincsen ilyen jellegű munkájuk, akkor ácsként, illetve asztalosként dolgoznak. Van olyan köztük, aki népi jellegű, hagyományos bútort is készít, ha van rá igény. Reklám, értéktár, tudatosítás A zetelaki székelykaput be kívánják vinni az erdélyi magyar értéktárba, illetve a Hungarikumok közé is. Ez ismételten nagy visszhangot keltő, rangot jelentő próbálkozás, amelynek meglesz az eredménye. Pillanatnyilag kinéztek három kaput felújításra, amelyet a civilek önkormányzati segítséggel fel kívánnak újítani. Dimén Levente arra büszke elsősorban, hogy ezt a folyamatot már 2008-ban – egy évvel a megye kapufelújítási programja előtt (!) – helyben már elindíthatták. Akkor ő maga és Nagy Attila, a jelenlegi polgármester is civilként, illetve a pálya kezdetén járó, tettvággyal és „szolgáló” lendülettel megáldott pedagógusként látott hozzá a dokumentálódáshoz és a felvilágosító munkához, amelynek megvan az eredménye. – Csak akkor működnek jól a dolgok egy adott községben, ha a helyi vezetés és az intézmények között megvan az összhang. Ha továbbra is kitartás mutatkozik. Ebben a civil szerveződések nagyon sokat segíthetnek. Úgy érzem, hogy a konszenzus példaértékű. Amióta én vagyok itt az iskolaigató, sikerült kilenc önjáró programot kidolgoznunk a kollégákkal, amelyek segíthetik a közösségi szellemet, amelyek az iskolapadban ülő generációt rávezetik a helyes és járható útra. Útnak indítunk egy örökbefogadási programot ami azt jelenti, hogy vannak olyan kapuk amelyek az önkormányzat tulajdonában vannak és amennyiben szeretné valaki ezeket felállítani, akkor választhat mi pedig támogatjuk, hogy a házát, annak kerítését, bejáratát felújító család, vagy fiatal házaspár abban is segítséget kap, hogy az illető kaput felállítsa és megőrizhesse – részletezte. [caption id="attachment_151933" align="alignnone" width="2560"] A zeteváraljai plébánia, a templom és a bejárat előtt álló székelykapu[/caption] Azt kérdeztük Dimén Leventétől, hogy van-e program a használaton kívüli csűrök, gabonások, sütőházak jövőbeni hasznosítására vonatkozóan. – Nincsen – mondotta az iskolaigazgató –, de LEADER-pályázatból épül egy látványcsűr Zeteváralján, és a megvásárolt helyi jellegű ház mellé egy hagyományos havasi csűrt szeretne beszerezni a község. Ennek a helyi múzeumnak az udvarán kívánják elhelyezni majd azokat a régi kapukat, amelyek nincsenek már használatban. Ezt az objektumot nem időnként látogatható létesítményként képzelik el, hanem meg kívánják tölteni élettel. Népi mesterségeket bemutató és -gyakorló programokat képzelnek el, illetve egy olyan csemetekertet, „génbankot”, ahol a helyi gyümölcsfajtákat őrzik és szaporítják, mindezt fiatalok és iskoláskorú gyermekek bevonásával. [caption id="attachment_151932" align="alignnone" width="730"] Zetelaka központi része a templommal[/caption] Annyi merész elképzelést felsorolt Dimén Levente, hogy nem tehettünk mást, megígértük, hogy szépen sorra vesszük majd a témákat és időnként vissza-vissza térünk ebbe havasalji nagyközségbe, ahol példaértékű és követhető kezdeményezésekről számolhatunk be. Az az érzésünk, hogy erre hamarosan sor fog kerülni. Az archív és a friss képeket a szerző készítette.

Simó Márton