Hirdetés

Vona székely autonómiát, Diaconu újabb Trianont szeretne

HN-információ
Borzolja a kedélyeket a hazai sajtóban a Digi24 hírtelevízió által Vona Gáborral közölt interjú, amelyben a Jobbik elnöke a magyar–román viszonyt elemezve úgy fogalmazott: az erdélyi, kiemelten a székelyföldi magyarságnak biztosítani kellene az önrendelkezéshez való jogot, mert ez előfeltétele a történelmi megegyezésnek, amely nélkül a nagyhatalmak – Amerika és Oroszország – ki tudják játszani a magyarokat és a románokat egymás ellen. A legélesebb reakció eddig Bogdan Diaconutól, az Egyesült Románia Párt (PRU) elnökétől jött: szerinte Magyarország túl nagy országnak képzeli magát, s talán ismét csökkenteni kellene a területét. [caption id="attachment_23457" align="aligncenter" width="620"]Vona Gábor Jobbik- és Bogdan Diaconu PRU-pártelnök Vona Gábor Jobbik- és Bogdan Diaconu PRU-pártelnök[/caption] „Ha Vona Gábor módosítaná Románia alkotmányát, akkor mi is kívánhatjuk, hogy Magyarország zsugorodjon össze” – így kezdődik az a PRU honlapján közzétett állásfoglalás, amelyben Bogdan Diaconu, a párt elnöke reagál egy Vona Gábor Jobbik-elnökkel készült televíziós interjúban elhangzottakra. Vona a Digi24 hírtelevízió előtt a magyar–román viszonyt kommentálta az elmúlt szombaton bejátszott beszélgetésben, és többek között azt mondta: pártja támogatja Székelyföld területi autonómiáját. Diaconu: Magyarország már ismét beavatkozik A reakcióként született közleményben Bogdan Diaconu úgy fogalmaz: a magyarországi politikusok egyre szemtelenebbek, amikor Románia belügyeiről beszélnek, és amikor a Jobbik elnöke javaslatokat fogalmaz meg a román alkotmány módosításáról, hogy az lehetővé tegye az etnikai alapú területi autonómiát, azzal azt fejezi ki, hogy Magyarország beleavatkozik a román belpolitikába. „Magyarország valószínűleg túl nagy országnak gondolja magát, és szükséges a kisebbé tétele” – írja a pártelnök, kifejtve, hogy ha Magyarország idegen területekre pályázik, akkor egy újabb olyan leckére van szüksége, mint 1918-ban. „Magyarország mindig is túl nagy és túl agresszív volt, és Trianon leckéje nem volt elég neki. Újabb Trianonra van szüksége, rá kell koppintani az orrára, és le kell csökkenteni a területét, hogy ne avatkozzon bele más országok dolgaiba” – fogalmaz továbbá, megjegyezve, hogy ha a szomszédos országok visszakövetelnék történelmi területeiket, akkor a jelenlegi Magyarországból mindössze Budapest maradna. A szélsőséges román politikus mindezzel a Vona-interjú egyik részletére kívánt reagálni. A Digi24 televízió Diplomata-útlevél című külpolitikai műsorában a Jobbik elnöke ugyanis úgy fogalmazott: az erdélyi magyarok sokszor a hullámzó magyar–román viszony áldozatai, ő és pártja úgy gondolja, hogy meg kellene adni az autonómiát az erdélyi, elsősorban a székelyföldi magyarságnak, mert e nélkül tovább él az a helyzet, amely egyedül a nagyhatalmaknak kedvez, és csak arra jó, hogy a két etnikumot ki tudják játszani egymás ellen. Vona: mindkét fél nagyon észnél kell legyen Bár Bogdan Diaconu csak ezt a gondolatot kívánta kiemelni, Vona Gábor ezt adott kontextusban mondta, a jelenlegi magyar–román viszonyról értekezve. Úgy vélte, sok jele van annak, hogy a nagyhatalmak elmélyítik, élesítik a magyarok és románok közötti konfliktusokat, ezért „nagyon észnél kell lennie” mind a magyar, mind a román külpolitikának, hogy ne legyenek nagyobb konfliktusok. Elmondta: a Jobbik azért szorgalmazta a budapesti román nagykövet meghallgatását az Országgyűlés külügyi bizottságában, mert „ijesztőek” azok a megfélemlítő hatósági intézkedések, amelyek Székelyföldön történtek a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tisztségviselői vagy magyar zenekarok koncertjei ellen. Arra a kérdésre, hogy szerinte a hatóságok amerikai „megrendelést” hajtanak-e végre ezekkel az akciókkal, Vona azt mondta, ezt bizonyítékok híján nem állíthatja, de kizárni sem lehet egy ilyen forgatókönyvet. „Nem akarok találgatni, de van bennem egy félelem, hogy már ez is az orosz–amerikai háború valamiféle előjátéka. Nekem úgy tűnik, hogy különféle nagyhatalmi érdekek elkezdték azt az előzetes küzdelmet, amitől én nagyon tartok. Nagyon tartok attól, hogy Amerika és Oroszország nem lesz képes konfliktusát kezelni (...) Úgy érzem, hogy ami Erdélyben történik, az nem a magyarokról és a románokról szól elsősorban, (...) hanem az amerikai–orosz nagyhatalmi küzdelemről” – jelentette ki a Jobbik elnöke. A riporter azzal a korábbi kijelentésével is szembesítette a pártelnököt, miszerint „nem fogunk lemondani arról a célunkról, hogy egyszer minden magyar egy hazában éljen: ha a magyar érdek csak konfliktusok vállalásával érvényesíthető, akkor a konfliktust is vállalni kell”. A kérdésre, hogy a Jobbik háborúban gondolkodik-e Erdély Magyarországhoz való visszacsatolása érdekében, Vona azt mondta: a két kijelentés nem így és nem együtt hangzott el, mégis akkora nemzetközi botrány lett belőle, hogy majdnem kitiltották emiatt Romániából. Kifejtette: annak nincs realitása, sem aktualitása, hogy Magyarország visszacsatolja Erdélyt, de azt, hogy „minden magyar egy hazában éljen”, olyan érzelmi kérdésnek tekinti, amiről, ha „egyszer ezt a történelem lehetővé teszi”, nem tud lemondani. A politika azonban egy racionális világ, és közös érdeke Magyarországnak és Romániának az etnikai ellentétek feloldása. „Semmiféle háborúra nem gondoltam, de ha viták vannak, akkor azt kulturált keretek között folytassuk le” – jelentette ki. HN-összefoglaló


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!