borús égbolt
Vitákkal tarkított közgyűlés Keresztúron
Feszült légkörben, éles szóváltásoktól, személyeskedő megjegyzésektől sem mentesen zajlott le szombaton Székelykeresztúron a Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet éves közgyűlése. Noha tavaly a szövetkezet vagyona 7,2-ről 8,5 millió lejre nőtt, a tulajdonában levő tejfeldolgozó szerény, 80 ezer lejes nyereség mellett eladósodási rátáját 83-ról 80 százalékra tudta csökkenteni, eladásait pedig 6,9-ről 9,8 millió lejre tudta gyarapítani – számos gazdának a tavaly megvont egyhavi tejpénz sorsa mégis a legfontosabb és legfájóbb téma maradt.
[caption id="attachment_27620" align="aligncenter" width="1000"]
A tagság mintegy harmada követte a székelykeresztúri tejüzem teljesítménymutatóiról szóló beszámolót. Kerek számok Fotó: Domján Levente[/caption]
A tavalyi esztendő pénzügyi, gazdasági eredményeinek bemutatására, illetve az idei tervek, célkitűzések ismertetésére közgyűlésre hívta és várta szombaton tagjait a székelykeresztúri tejfeldolgozót működtető Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet. A Berde Mózes Unitárius Gimnázium dísztermében tartott gyűlést azonban kvórum hiányában csak második nekifutásra, a közgyűlés aznapi ismételt összehívásával tudták érdemben is elkezdeni: a közgyűlés érvényességéhez és döntőképességének biztosításához ez esetben már a meghívott több mint kétszáz szövetkezeti tagból a találkozóra eljött hetven részvényes szavazata is elegendő volt.
Küzdelmes esztendő
A 2015-ös évhez kötődően a keresztúri tejüzemet és a helyi tejtermelő gazdákat érintő legfontosabb történéseket elsőként Bálint Sándor, a Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke foglalta össze, majd a részletesebb pénzügyi, gazdasági beszámolóval Tankó László, a tejüzemet 2013 őszétől 2015 végéig válságmenedzsereként irányító csapat vezetője számolt be. A mögöttük maradt esztendőt mindkét szakember küzdelmesnek nevezte. Egyrészt változás történt a vezetés terén: a feldolgozó irányítását Tankóéktól – a több mint fél évig tartó átadási-átvételi folyamat lezárásaként – idén január 1-től ügyvezető igazgatóként Kúthi Lázár vette át. Másrészt megszerezték az ovális bélyegzőt, illetve eredményesen sikerült lezárniuk azt az 1 millió lejes európai uniós társfinanszírozású fejlesztési projektet is, aminek köszönhetően a keresztúri tejüzemet új gépekkel, eszközökkel, technológiákkal, illetve egy kisteherautóval gyarapították. Bálint Sándor ugyancsak a tavalyi sikerek közzé sorolta a szépvízi Csengő Mezőgazdasági Szövetkezettel kötött együttműködési megállapodást is. Elmondta, az nemcsak a kereskedelmi kapcsolatokra, hanem a közös termelő tevékenységekre is kiterjed. Utóbbihoz kötődően elárulta, a szépvízi fél 30 ezer eurós beruházása nyomán a székelykeresztúri tejfeldolgozóban hamarosan a joghurttermelést segítő duplasoros, poharazó töltőgépet is üzembe állítanak. Leszögezte, a fejlesztéseket idén is folytatni kívánják: a keresztúri tejüzem modernizálására, illetve a termékportfólió bővítése érdekében újabb, 100 ezer eurós vissza nem térítendő támogatás megszerzését célzó pályázatot készítenek elő, de együttműködési megállapodásra törekednek a kézdivásárhelyi tejszövetkezettel is.
Nehezen emésztett tejpénzmegvonás
Bálint Sándor ugyanakkor a szövetkezetet és a tejüzemet próbára tevő gondokra is kitért: köztük a szövetkezeten belül komoly vitákat kiváltó, tavaly ősszel hat hónapra visszamenőlegesen alkalmazott literenkénti 20 banis tejárkorrekcióra. Kifejtette: a tejüzem számára a gyakorlatilag egyhavi tejpénz megspórolását jelentő döntésre azért volt szükség, mert az adósságszolgálat teljesítése mellett más módon nem tudták volna előteremteni az uniós pályázatban foglaltak megvalósításához hiányzó önrészt.
Az viszont, hogy a tavaly októberi tejpénzmegvonási intézkedést máig nem emésztették meg a termelők, a pénteki közgyűlésen is egyértelművé vált: az árkorrekcióval „eltüntetett” egyhavi tejpénz a közel ötórásra nyúlt közgyűlés ideje alatt is számos vita, hozzászólás, gyakran indulatos, személyeskedéstől sem mentes szóváltás kiváltója volt. A tejtermelők a közgyűlésen főként azt szerették volna elérni, hogy a gazdáktól a tejárkorrekció révén visszatartott összegek a szövetkezeten belül vagyonrészekké alakulva, az érintett tejtermelők tulajdonhányadát növeljék. Bár kezdeményezésük e formájában – főként könyveléstechnikai okokból, a tavalyi évre kimutatott 80 ezer lejes profit megőrzése érdekében – eredménytelen maradt, a szövetkezet vezetői ígéretet tettek: a tejpénzjárandóságból visszatartott összegekkel – akkor és ahogy a tejüzemet terhelő adósságállomány törlesztése a jövőben engedi – valamilyen formában kompenzálni fogják a gazdákat.
A gazdáknak ugyanakkor az sem tetszett, hogy a szövetkezet 13 fős vezetőtanácsa a nyári időszakot és az ez időre érvényes tejfelvásárlási árakat is a tejtermelőkkel való egyeztetés nélkül határozta meg. Különösen sérelmezték, hogy a nyári hat hónapos időszakot a tejüzem idéntől április 1-től kezdődően számította. A közgyűlésen ezt a gondot is orvosolták: az új nyári árkalkulációt a május 1. és október 31. között értékesített tejmennyiségre alkalmazzák. A nyári tejfelvásárlási ár továbbra is 1 lej marad azon farmok esetében, ahol a nyári tejmennyiség csak 20 százalékkal haladja meg a télen biztosított átlagos tejmennyiséget. Az e fölötti tejmennyiséget a gazdáktól a keresztúri üzem viszont csak literenként 50 banis áron hajlandó átvenni.
Tovább kell csökkenteni az adósságot
Tankó László amúgy a közgyűlésen számos tavalyi üzleti, gazdasági döntés hátterébe is beavatta a megjelenteket, átfogó helyzetképpel szolgálva egyúttal a keresztúri tejüzem számára beszállító tejtermelőknek a jelenlegi európai uniós és romániai tejpiaci állapotokról is. Kifejtette: ahhoz képest, hogy az EU-ban – a tejkvóta-korlátozások megszüntetésének hatására – naponta 700 ezer literrel nő a tejkínálat, az orosz embargó miatt olcsó tejjel és sajtokkal árasztják el a hazai piacot, annak ellenére, hogy szűk térségünkbe – információi szerint szállítási költséggel együtt 80-85 banis áron – immár Lengyelországból is vásárolnak tejet, a székelykeresztúri tejüzem idénre is megőrizte a 1 lejes tejfelvásárlási árait, stabilizálni tudta piacát, össz-eladásait pedig a 2014-es 6,9 millió lejhez képest tavaly 9,8 millió lejre tudta növelni. Megjegyezte, utóbbit döntően az elfekvő sajtkészletek csökkentésével és a friss termékek súlyának és értékesítésének erősítésével érték el. Leszögezte: kétéves tevékenységük ideje alatt a tejüzem eladósodottsága a vagyonállományhoz mérten 96 százalékról 80 százalékra csökkent, ám az éves adósságszolgálat a tavaly 4,45 millió liter tejet feldolgozó üzemet pénzügyileg minden liter, 1 lejes áron felvásárolt tejre kivetítve további 29 banival terheli. E „literenkénti 29 banis”, éves szinten 1,3 millió lejes adósságszolgálat csökkentését – az elindult fejlesztések folytatása és a termékek minőségi paramétereinek javítása mellett – Tankó a Kúthi Lázár irányította új menedzsment-csapat egyik elsődleges feladatának nevezte. Kúthi a sürgős tennivalók sorát a tejbegyűjtő hálózat engedélyeztetésével toldotta meg, lehetséges megoldásként említve a konténer jellegű tejcsarnokok alkalmazását is, ám a jelentős beruházási igény miatt ennek finanszírozására pályázati lehetőséget keresnek.
[box type="shadow" ]Átadták a Kolomp-díjakat
Három kategóriában díjazta a székelykeresztúri tejüzem számára termelő gazdákat a Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet. A „Kolomp-díjakat” – ami valójában is egy méretes tehénkolompot jelent – Bálint Sándor, a szövetkezet elnöke a szombati közgyűlés zárómozzanataként adta át a gazdáknak. A legkiválóbb minőségű tejet termelő gazdáknak járó elismerést ezúttal az andrásfalvi II-es számú tejcsarnok gazdaközössége kapta, a díjat a nevükben László Attila vette át. A stabil, kiegyenlített havi tejmennyiség biztosításáért járó Téli–Nyári Tejmennyiség Kategória díját Deák Dénes ifjú gazdának, a kobátfalvi Agrofruct vállalkozás vezetőjének ítélték, míg az ún. Többletvásárlás kategória díját ezúttal a Szentegyházi Gazdák Egyesülete kapta. Utóbbi díjjal azokat a tejtermelőket vagy a tejbegyűjtést irányító egyesületeket jutalmazzák, akik az üzemnek átadott nyers tej értékéből a feldolgozótól a havi 10-20 százalékos kompenzációt meghaladóan is a legtöbb tejtermékek vásárolják.[/box]
Domján Levente
A tagság mintegy harmada követte a székelykeresztúri tejüzem teljesítménymutatóiról szóló beszámolót. Kerek számok Fotó: Domján Levente[/caption]
A tavalyi esztendő pénzügyi, gazdasági eredményeinek bemutatására, illetve az idei tervek, célkitűzések ismertetésére közgyűlésre hívta és várta szombaton tagjait a székelykeresztúri tejfeldolgozót működtető Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet. A Berde Mózes Unitárius Gimnázium dísztermében tartott gyűlést azonban kvórum hiányában csak második nekifutásra, a közgyűlés aznapi ismételt összehívásával tudták érdemben is elkezdeni: a közgyűlés érvényességéhez és döntőképességének biztosításához ez esetben már a meghívott több mint kétszáz szövetkezeti tagból a találkozóra eljött hetven részvényes szavazata is elegendő volt.
Küzdelmes esztendő
A 2015-ös évhez kötődően a keresztúri tejüzemet és a helyi tejtermelő gazdákat érintő legfontosabb történéseket elsőként Bálint Sándor, a Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke foglalta össze, majd a részletesebb pénzügyi, gazdasági beszámolóval Tankó László, a tejüzemet 2013 őszétől 2015 végéig válságmenedzsereként irányító csapat vezetője számolt be. A mögöttük maradt esztendőt mindkét szakember küzdelmesnek nevezte. Egyrészt változás történt a vezetés terén: a feldolgozó irányítását Tankóéktól – a több mint fél évig tartó átadási-átvételi folyamat lezárásaként – idén január 1-től ügyvezető igazgatóként Kúthi Lázár vette át. Másrészt megszerezték az ovális bélyegzőt, illetve eredményesen sikerült lezárniuk azt az 1 millió lejes európai uniós társfinanszírozású fejlesztési projektet is, aminek köszönhetően a keresztúri tejüzemet új gépekkel, eszközökkel, technológiákkal, illetve egy kisteherautóval gyarapították. Bálint Sándor ugyancsak a tavalyi sikerek közzé sorolta a szépvízi Csengő Mezőgazdasági Szövetkezettel kötött együttműködési megállapodást is. Elmondta, az nemcsak a kereskedelmi kapcsolatokra, hanem a közös termelő tevékenységekre is kiterjed. Utóbbihoz kötődően elárulta, a szépvízi fél 30 ezer eurós beruházása nyomán a székelykeresztúri tejfeldolgozóban hamarosan a joghurttermelést segítő duplasoros, poharazó töltőgépet is üzembe állítanak. Leszögezte, a fejlesztéseket idén is folytatni kívánják: a keresztúri tejüzem modernizálására, illetve a termékportfólió bővítése érdekében újabb, 100 ezer eurós vissza nem térítendő támogatás megszerzését célzó pályázatot készítenek elő, de együttműködési megállapodásra törekednek a kézdivásárhelyi tejszövetkezettel is.
Nehezen emésztett tejpénzmegvonás
Bálint Sándor ugyanakkor a szövetkezetet és a tejüzemet próbára tevő gondokra is kitért: köztük a szövetkezeten belül komoly vitákat kiváltó, tavaly ősszel hat hónapra visszamenőlegesen alkalmazott literenkénti 20 banis tejárkorrekcióra. Kifejtette: a tejüzem számára a gyakorlatilag egyhavi tejpénz megspórolását jelentő döntésre azért volt szükség, mert az adósságszolgálat teljesítése mellett más módon nem tudták volna előteremteni az uniós pályázatban foglaltak megvalósításához hiányzó önrészt.
Az viszont, hogy a tavaly októberi tejpénzmegvonási intézkedést máig nem emésztették meg a termelők, a pénteki közgyűlésen is egyértelművé vált: az árkorrekcióval „eltüntetett” egyhavi tejpénz a közel ötórásra nyúlt közgyűlés ideje alatt is számos vita, hozzászólás, gyakran indulatos, személyeskedéstől sem mentes szóváltás kiváltója volt. A tejtermelők a közgyűlésen főként azt szerették volna elérni, hogy a gazdáktól a tejárkorrekció révén visszatartott összegek a szövetkezeten belül vagyonrészekké alakulva, az érintett tejtermelők tulajdonhányadát növeljék. Bár kezdeményezésük e formájában – főként könyveléstechnikai okokból, a tavalyi évre kimutatott 80 ezer lejes profit megőrzése érdekében – eredménytelen maradt, a szövetkezet vezetői ígéretet tettek: a tejpénzjárandóságból visszatartott összegekkel – akkor és ahogy a tejüzemet terhelő adósságállomány törlesztése a jövőben engedi – valamilyen formában kompenzálni fogják a gazdákat.
A gazdáknak ugyanakkor az sem tetszett, hogy a szövetkezet 13 fős vezetőtanácsa a nyári időszakot és az ez időre érvényes tejfelvásárlási árakat is a tejtermelőkkel való egyeztetés nélkül határozta meg. Különösen sérelmezték, hogy a nyári hat hónapos időszakot a tejüzem idéntől április 1-től kezdődően számította. A közgyűlésen ezt a gondot is orvosolták: az új nyári árkalkulációt a május 1. és október 31. között értékesített tejmennyiségre alkalmazzák. A nyári tejfelvásárlási ár továbbra is 1 lej marad azon farmok esetében, ahol a nyári tejmennyiség csak 20 százalékkal haladja meg a télen biztosított átlagos tejmennyiséget. Az e fölötti tejmennyiséget a gazdáktól a keresztúri üzem viszont csak literenként 50 banis áron hajlandó átvenni.
Tovább kell csökkenteni az adósságot
Tankó László amúgy a közgyűlésen számos tavalyi üzleti, gazdasági döntés hátterébe is beavatta a megjelenteket, átfogó helyzetképpel szolgálva egyúttal a keresztúri tejüzem számára beszállító tejtermelőknek a jelenlegi európai uniós és romániai tejpiaci állapotokról is. Kifejtette: ahhoz képest, hogy az EU-ban – a tejkvóta-korlátozások megszüntetésének hatására – naponta 700 ezer literrel nő a tejkínálat, az orosz embargó miatt olcsó tejjel és sajtokkal árasztják el a hazai piacot, annak ellenére, hogy szűk térségünkbe – információi szerint szállítási költséggel együtt 80-85 banis áron – immár Lengyelországból is vásárolnak tejet, a székelykeresztúri tejüzem idénre is megőrizte a 1 lejes tejfelvásárlási árait, stabilizálni tudta piacát, össz-eladásait pedig a 2014-es 6,9 millió lejhez képest tavaly 9,8 millió lejre tudta növelni. Megjegyezte, utóbbit döntően az elfekvő sajtkészletek csökkentésével és a friss termékek súlyának és értékesítésének erősítésével érték el. Leszögezte: kétéves tevékenységük ideje alatt a tejüzem eladósodottsága a vagyonállományhoz mérten 96 százalékról 80 százalékra csökkent, ám az éves adósságszolgálat a tavaly 4,45 millió liter tejet feldolgozó üzemet pénzügyileg minden liter, 1 lejes áron felvásárolt tejre kivetítve további 29 banival terheli. E „literenkénti 29 banis”, éves szinten 1,3 millió lejes adósságszolgálat csökkentését – az elindult fejlesztések folytatása és a termékek minőségi paramétereinek javítása mellett – Tankó a Kúthi Lázár irányította új menedzsment-csapat egyik elsődleges feladatának nevezte. Kúthi a sürgős tennivalók sorát a tejbegyűjtő hálózat engedélyeztetésével toldotta meg, lehetséges megoldásként említve a konténer jellegű tejcsarnokok alkalmazását is, ám a jelentős beruházási igény miatt ennek finanszírozására pályázati lehetőséget keresnek.
[box type="shadow" ]Átadták a Kolomp-díjakat
Három kategóriában díjazta a székelykeresztúri tejüzem számára termelő gazdákat a Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet. A „Kolomp-díjakat” – ami valójában is egy méretes tehénkolompot jelent – Bálint Sándor, a szövetkezet elnöke a szombati közgyűlés zárómozzanataként adta át a gazdáknak. A legkiválóbb minőségű tejet termelő gazdáknak járó elismerést ezúttal az andrásfalvi II-es számú tejcsarnok gazdaközössége kapta, a díjat a nevükben László Attila vette át. A stabil, kiegyenlített havi tejmennyiség biztosításáért járó Téli–Nyári Tejmennyiség Kategória díját Deák Dénes ifjú gazdának, a kobátfalvi Agrofruct vállalkozás vezetőjének ítélték, míg az ún. Többletvásárlás kategória díját ezúttal a Szentegyházi Gazdák Egyesülete kapta. Utóbbi díjjal azokat a tejtermelőket vagy a tejbegyűjtést irányító egyesületeket jutalmazzák, akik az üzemnek átadott nyers tej értékéből a feldolgozótól a havi 10-20 százalékos kompenzációt meghaladóan is a legtöbb tejtermékek vásárolják.[/box]
Domján Levente
