borús égbolt
Viszály helyett együttműködést!
Feszült hangulatban, népes részvétellel zajlott vasárnap a falugyűlés Gyergyószárhegyen. A község lakóit leginkább az érdekelte, miért oszlott fel a tanács, ki a felelős ezért, illetve miért kellett egyes lakóknak fizetni a csatornahálózatra csatlakozásért, míg másoknak ingyenes volt ugyanez a munkálat. De olyan is akadt, aki a szennyvízhálózat használati díjának kiszámítását, vagy a csatornaépítés műszaki paramétereit kérte számon. A gyűlésen részt vevő szakemberek, helyi és megyei elöljárók igyekeztek kimerítő válaszokat adni a felvetődött kérdésekre, illetve megbékélésre, viszály helyett együttműködésre szólították fel a község lakóit.
[caption id="attachment_24028" align="aligncenter" width="1000"]
Falugyűlés. Nagy érdeklődés övezte a beszámolókat[/caption]
Soha nem jelentek meg ilyen sokan Gyergyószárhegyen falugyűlésen, mint vasárnap délben, többek szerint a népes részvétel is azt jelzi, hogy a közösség megelégelte az immár több éve uralkodó rossz hangulatot, és megbékélésre vágyik.
Feszült hangulat
Feszült hangulat jellemezte a gyergyószárhegyi falugyűlést, ugyanis már az elején közbekiabáltak az eseményen meghívottként jelen lévő Kiss Izabella ismertetőjébe. A REDISZA Rt. vezetője miközben a cég felépítéséről és szolgáltatásairól beszélt, volt, akit a csatornaépítés műszaki paraméterei foglalkoztattak, illetve olyan is akadt, aki számlázási rendellenességre próbált rávilágítani. Előbbi kérdésben Gábor László polgármester tisztázta, hogy tervezési kérdésekben nem vonható felelősségre a szolgáltató, mi több, azt is megígérte az érdeklődőnek, hogy összehozza a csatornahálózat tervezőjével, aki illetékes válaszolni a felvetett kérdésére. A számlázási rendellenességre – miután a panaszos hozta a számláit – a szolgáltató vezetője adott választ, tisztázva a félreértést.
A REDISZA vezetője után Csavar Zsolt, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) gyergyói kirendeltségének munkatársa adott tájékoztatást a területalapú támogatásokról, illetve Bartis Jolán, a Prim Laz Com Kft. könyvelője számolt be a cég tevékenységéről és vagyoni helyzetéről. Mindkét szakember előadását témához kapcsolódó érdeklődő kérdések övezték.
Némelyek fizettek, mások nem
Csendben hallgatták végig a község két elöljárójának – Gábor László polgármesternek és Györffy Gábor alpolgármesternek – a beszámolóját, akik szóba hoztak minden lényeges, a közösséget érintő kérdést, a lakókat viszont leginkább az érdekelte: miért kellett a község némely lakójának 1200 lejes díjat fizetnie a szennyvízhálózatra csatlakozásért, míg másoknak ingyenes volt ugyanez a munkálat? Gábor László tisztázta, hogy Gyergyószárhegyen két lépcsőben két nyertes pályázatnak köszönhetően sikerült megépíteni az ivóvíz- és szennyvízhálózatot. A 2006–2007-ben zajló pályázatot a 7-es kormányrendelettel finanszírozták, ez a gerincvezeték kiépítésére vonatkozott, és a kiírás nem foglalta magában a lakossági hálózatra csatlakozások támogatását. A későbbi, még mindig zajló pályázatot a környezetvédelmi alap kiírásán nyerte a község, ez viszont 400 lakónak finanszírozta a hálózatra való csatlakozást. Előbbi esetben – mivel nem volt támogatás – a lakóknak kellett kifizetniük a munkálatok árát csatlakozási díjként, utóbbi esetben viszont nem kellett fizetniük, mivel ugyanezt a munkálatot pályázati pénzből térítették.
Miért oszlott fel a tanács?
A lakókat az is érdekelte: miért oszlott fel a tanács? Meglepő módon ezt az időközben megérkezett Borboly Csabától, Hargita Megye Tanácsának elnökétől kérte számon az egyik felszólaló, arra kérve, nevezze meg azt a személyt, aki „elrendelte”, hogy feloszlassák a testületet. Borboly a válaszadás lehetőségét Petres Sándor alprefektusnak adta át, azzal indokolva, hogy a témában ő a kompetens. Petres részletesen ismertette azt a három lehetőséget, ami alapján törvényesen feloszlik egy tanács, hangsúlyozva, hogy Gyergyószárhegyen a három lehetőségből kettő teljesült. Mint mondta, ezek közül az egyik az, hogy három egymást követő soros ülésen a testület nem hozott határozatot, a másik pedig az, hogy az EMNP–MPP koalíció lemondásával fele plusz egy alá csökkent a tanács létszáma. Ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a község jegyzője és polgármestere jogszerűen járt el, amikor a közigazgatási bíróságon jelezte az esetet, mint hangsúlyozta, ellenkező esetben hivatali mulasztást követtek volna el. Kolcsár András, a község korábbi jegyzője, az EMNP–MPP koalíció vezetője ugyanannak a törvénynek más értelmezési változatait is ismertette, Petres viszont rávilágított: „A törvényt nem értelmezni, hanem alkalmazni kell!”
Békességet és együttműködést
A gyűlésen jelen lévő Borboly Csaba tanácselnök, valamint Moldován József parlamenti képviselő egybehangzóan megbékélésre és együttműködésre szólította fel a közösséget. Borboly szerint, ha nem vetnek véget a község politikai szereplői az ellenségeskedésnek, és „a hogyan jutottunk ide” bűnbakkereséssel töltik az értékes időt, akkor Szárhegy község további EU-s pályázati pénzektől esik el, nem tudnak újabb beruházásokat kezdeni. Moldován pedig így vélekedett: mindenkinek tudnia kellett volna, hogy a cselekedetei mit vonnak maguk után, és ennek az ügynek a rendezése az önkormányzat, polgármesteri hivatal, valamint a prefektusi hivatal feladatköre, nem vitatéma.
A falugyűlésen egyébként jelen volt Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, valamit Bende Sándor, az RMDSZ Gyergyó területi szervezetének elnöke is.
Jánossy Alíz
Falugyűlés. Nagy érdeklődés övezte a beszámolókat[/caption]
Soha nem jelentek meg ilyen sokan Gyergyószárhegyen falugyűlésen, mint vasárnap délben, többek szerint a népes részvétel is azt jelzi, hogy a közösség megelégelte az immár több éve uralkodó rossz hangulatot, és megbékélésre vágyik.
Feszült hangulat
Feszült hangulat jellemezte a gyergyószárhegyi falugyűlést, ugyanis már az elején közbekiabáltak az eseményen meghívottként jelen lévő Kiss Izabella ismertetőjébe. A REDISZA Rt. vezetője miközben a cég felépítéséről és szolgáltatásairól beszélt, volt, akit a csatornaépítés műszaki paraméterei foglalkoztattak, illetve olyan is akadt, aki számlázási rendellenességre próbált rávilágítani. Előbbi kérdésben Gábor László polgármester tisztázta, hogy tervezési kérdésekben nem vonható felelősségre a szolgáltató, mi több, azt is megígérte az érdeklődőnek, hogy összehozza a csatornahálózat tervezőjével, aki illetékes válaszolni a felvetett kérdésére. A számlázási rendellenességre – miután a panaszos hozta a számláit – a szolgáltató vezetője adott választ, tisztázva a félreértést.
A REDISZA vezetője után Csavar Zsolt, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) gyergyói kirendeltségének munkatársa adott tájékoztatást a területalapú támogatásokról, illetve Bartis Jolán, a Prim Laz Com Kft. könyvelője számolt be a cég tevékenységéről és vagyoni helyzetéről. Mindkét szakember előadását témához kapcsolódó érdeklődő kérdések övezték.
Némelyek fizettek, mások nem
Csendben hallgatták végig a község két elöljárójának – Gábor László polgármesternek és Györffy Gábor alpolgármesternek – a beszámolóját, akik szóba hoztak minden lényeges, a közösséget érintő kérdést, a lakókat viszont leginkább az érdekelte: miért kellett a község némely lakójának 1200 lejes díjat fizetnie a szennyvízhálózatra csatlakozásért, míg másoknak ingyenes volt ugyanez a munkálat? Gábor László tisztázta, hogy Gyergyószárhegyen két lépcsőben két nyertes pályázatnak köszönhetően sikerült megépíteni az ivóvíz- és szennyvízhálózatot. A 2006–2007-ben zajló pályázatot a 7-es kormányrendelettel finanszírozták, ez a gerincvezeték kiépítésére vonatkozott, és a kiírás nem foglalta magában a lakossági hálózatra csatlakozások támogatását. A későbbi, még mindig zajló pályázatot a környezetvédelmi alap kiírásán nyerte a község, ez viszont 400 lakónak finanszírozta a hálózatra való csatlakozást. Előbbi esetben – mivel nem volt támogatás – a lakóknak kellett kifizetniük a munkálatok árát csatlakozási díjként, utóbbi esetben viszont nem kellett fizetniük, mivel ugyanezt a munkálatot pályázati pénzből térítették.
Miért oszlott fel a tanács?
A lakókat az is érdekelte: miért oszlott fel a tanács? Meglepő módon ezt az időközben megérkezett Borboly Csabától, Hargita Megye Tanácsának elnökétől kérte számon az egyik felszólaló, arra kérve, nevezze meg azt a személyt, aki „elrendelte”, hogy feloszlassák a testületet. Borboly a válaszadás lehetőségét Petres Sándor alprefektusnak adta át, azzal indokolva, hogy a témában ő a kompetens. Petres részletesen ismertette azt a három lehetőséget, ami alapján törvényesen feloszlik egy tanács, hangsúlyozva, hogy Gyergyószárhegyen a három lehetőségből kettő teljesült. Mint mondta, ezek közül az egyik az, hogy három egymást követő soros ülésen a testület nem hozott határozatot, a másik pedig az, hogy az EMNP–MPP koalíció lemondásával fele plusz egy alá csökkent a tanács létszáma. Ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a község jegyzője és polgármestere jogszerűen járt el, amikor a közigazgatási bíróságon jelezte az esetet, mint hangsúlyozta, ellenkező esetben hivatali mulasztást követtek volna el. Kolcsár András, a község korábbi jegyzője, az EMNP–MPP koalíció vezetője ugyanannak a törvénynek más értelmezési változatait is ismertette, Petres viszont rávilágított: „A törvényt nem értelmezni, hanem alkalmazni kell!”
Békességet és együttműködést
A gyűlésen jelen lévő Borboly Csaba tanácselnök, valamint Moldován József parlamenti képviselő egybehangzóan megbékélésre és együttműködésre szólította fel a közösséget. Borboly szerint, ha nem vetnek véget a község politikai szereplői az ellenségeskedésnek, és „a hogyan jutottunk ide” bűnbakkereséssel töltik az értékes időt, akkor Szárhegy község további EU-s pályázati pénzektől esik el, nem tudnak újabb beruházásokat kezdeni. Moldován pedig így vélekedett: mindenkinek tudnia kellett volna, hogy a cselekedetei mit vonnak maguk után, és ennek az ügynek a rendezése az önkormányzat, polgármesteri hivatal, valamint a prefektusi hivatal feladatköre, nem vitatéma.
A falugyűlésen egyébként jelen volt Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, valamit Bende Sándor, az RMDSZ Gyergyó területi szervezetének elnöke is.
Jánossy Alíz
