„Az aratnivaló sok, de a munkás kevés: kérjétek tehát az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az aratásába!” (Mt 9,37–38)

[caption id="attachment_27029" align="alignright" width="1000"] Fotó: Lázár Hajnal / Archive[/caption] Jó kezdet – vetés előtt – a magok különféle módon történő áztatása. A csávázás a magok beburkolását jelenti egy gombaölő vegyszerbe, így a növény erős védőpajzzsal kezdi az életet, a magokra tapadt és a talajban lévő spórák a kikelő csíranövényt nem tudják megbetegíteni. A jó minőségű magok már gyárilag csávázva vannak (ezért színesek), de a zsebünk rákényszerít arra, hogy amennyiben csak lehet, termeljünk magunknak vetőmagot. A zöldségmagokat házilag rézgálicoldattal lehet csávázni. Készítsünk 0,5-0,6% -os rézgálicoldatot, és a ritka szövésű vászonzacskóba tett magokat ebben az oldatban áztassuk 10-15 percig. Ez hatékonyan védi a gyökérzöldségeket, tökféléket, uborkát, paprikát, paradicsomot, paszulyt, zöldborsót. Amennyiben nem szeretnénk vegyszert használni, lehetőségünk van gyógynövényeket alkalmazni. A mag csírázását elősegítő növekedésserkentő gyógynövényes fürdő lehetőséget ad a gyors kezdésre, egészséges, erőteljes növekedésre. Áztatás kamillateában: borsó, bab, lencse, lóbab vetés előtt egy órát áztatni, majd egy teáskanál szárított kamillavirág leforrázása egy csésze vízzel és 10-12 órát hagyni állni. Tisztítja, fertőtleníti a maghéjat. Csávázás másképp Torma-, fokhagymafürdő – gyökereken megtelepedő gombák ellen, főleg a palántadőléstől védik meg a csíranövényeket. Elkészítéséhez zúzzunk apróra 100-150 g tormát, a fokhagymát forrázzuk le felfőtt vízzel, 1-3 óra múlva pedig szűrjük le. A fokhagymafürdőt paradicsom, uborka, rézvirág, körömvirág kedveli, pillangósokra és káposztafélékre ne használjuk. A tormafürdő minden zöldségnek és dísznövénynek jót tesz, kivéve a káposztaféléket és más keresztesvirágúakat. Mezeizsurló-főzet – gazdag kovasavban. A kovasavban lévő szilícium beépül a csíranövények sejtfalába, ellenállóvá téve a gombák támadásával szemben. Gyógynövénykeverékből készült forrázat: cickafark, macskagyökér-virágzat, pongyolapitypang, csalán, tölgyfakéreg és kamilla. A kamilla, cickafark hatóanyagai gátolják a káros baktériumok és gombák növekedését. Más összetevői serkentően hatnak más mikroorganizmusok életműködésére, áteresztővé teszik a magok héját, jótékonyan hatnak a gyökérnövekedésre, és általánosan ellenállóbbá teszik a csíranövényt. Minden kerti virág és zöldség magjainak jót tesz, ha vetés előtt gyógynövénykeverék főzetben áztatjuk. Áztatással gyorsított fejlődés A gyógynövényforrázatban előáztatott magok nemcsak gyorsabban csíráznak, hanem erőteljesebben nőnek és egészségesebben fejlődnek. Áztatás során könnyen eltávolíthatjuk a felszínen úszó sérülteket és csíraképteleneket, míg az egészségesek az edény alján maradnak. Áztatás után a nedves magokat konyhai törlőpapíron vagy pamutruhán szárítsuk, egy napon belül vessük el, mert beindult a csírázás. Sokféle trükk van, ami megkönnyíti a csírázást, valamint elősegíti az egyszerre történő kelést. Áztatás vízben – nagy szemű, kemény héjú magok (borsó, bab) esetében. Áztatás átszűrt, kovászos lében – öreg, kiszáradt magok (ha még van bennük élet) esetében. A kovászban található mikroorganizmusok (tejsavbaktériumok, élesztőgombák) távol tartják a maghéjtól a betegséget okozó mikrobákat, előkészítik a tápanyagokat és védenek a káros talajgombáktól. Áztatás tejben vagy tejsavban – tökfélék, uborka, tök, dinnye esetében ajánlott. Áztatás marhatrágyás vízben – figyelem, érett marhatrágyáról van szó! Egy lapát jó minőségű trágyát egy vederben öntsünk fel vízzel, hagyjuk állni meleg helyen (20-25 Celsius-fok), időnként kevergessük. 3-6 nap után szűrjük át, majd a magfürdőhöz kevés oldatot készítsünk (egy egység oldatot kilenc egység esővízzel hígítsunk). Az így nyert oldatban a magokat nagyságuktól függően 3–24 órát áztassuk. Lényeges tudni a zöldségnövényeink optimális hőigényét, ennek tudatában végezzük a vetést. Fontosabb zöldségfajok hőigénye: 25°C – paprika, uborka, görögdinnye, sárgadinnye, spárgatök; 22°C – paradicsom, tojásgyümölcs, sütőtök, zöldbab, csemegekukorica; 19°C – zeller, cékla, vörös-, fok- és póréhagyma, spárga; 16°C – zöldborsó, sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, fejes saláta, spenót, sóska; 13°C – káposztafélék, retek, torma. Szabálynak tekinthető, hogy a vetésmélység annyi legyen, mint a vetőmag átmérőjének tízszerese. Például ha egy murokmag 1,5-2 mm, akkor az optimális vetésmélység 15-20 mm. A vetőmagot mindig olyan mélységbe vessük, ahol elegendő nedvesség áll rendelkezésre. A jó magágy aprómorzsás, de nem poros, ülepedett, de nem tömörödött, ezért jó ha egy-két nappal előtte készítjük el a magágyat, nyirkos, de nem vizes és gyommentes. A jól előkészített magágy alapja a sikeres kelésnek! Áldásos kertészkedést!

Ferencz Lehel kertészmérnök