Versekkel színesített nőnapi túra a végtelen fehérségben

Már több mint tíz éve, hogy Solti Imre rendszeresen, minden évben március elején megszervezi a Csíkszéki EKE Nőnapi túráját. Ennek a szép gesztusnak idén sem szakadt meg a hagyománya, helyszíne most is a gyimesi Patakország volt, a vidék, amely szívemhez oly közel áll. Az útvonal valamelyest változott az évek folyamán, volt, amikor a Fügés-tetőről indult a gyalogtúra, az utóbbi években többnyire a lóvészi állomásnál kezdődött és Bodorvész fejének érintésével, az Antalok patakán keresztül ereszkedtünk be Gyimesközéplokra, de olyan is volt, amikor Csíkszentdomokos felé vettük az irányt, a Csíki-medencébe ereszkedve vissza a Határvadászok útján.

A korábbi években többször kétnapos túránk volt, ilyenkor több jutott a tájból, a kalibák csendjéből, az éjjeli égboltot beragyogó csillagokból, a petróleumlámpa fényéből, Kata néni szívélyes vendégszeretetéből, a mennyei túróspuliszkájából, amit jól megtűzdelt szalonnával és még sült kolbászkarikákkal is gazdagított, ropogott a tűz a kályhában és közben kortyolgattuk az aromás áfonyateát, amihez a kaliba körüli oldalakról gyűjtötték az alapanyagot.

Az idei túránk egynapos volt, március 6-án, szombaton szervezte a túravezetőnk. Az időjósok nem ígértek ragyogó időt erre a napra, a túra mégis lelket melengető volt. Jóleső érzéssel töltött el viszontlátni olyan régi CsEKE tagokat, akik már rég nem túráztak velünk, most mégis csatlakoztak.

Reggel hóesésben indultunk útnak és vonattal utaztunk Lóvészig, ennek a tömegközlekedési formának is megvan a maga romantikája. Vonatkozás közben egyik túratársunk felemlegette azokat a gyermekkori emlékeit, amikor ezen a vonalon még gőzmozdonyok jártak, kettő elől húzta, egy pedig hátulról tolta a szerelvényt az emelkedőn Ajnád határában, azon a vasútvonalon, amelyet még a monarchia idejében építettek ki, mindössze két év alatt egy 51 km-es szakaszon Csíkszereda–Gyimesbükk között. Túravezetőnk mesélt a vasútvonal építéséről, a Karakó-völgyhídról, a Ladók hídjáról, az alagútról, amelyeket érintettünk utunk során. Indulás előtt, a lóvészi állomás szomszédságában Takács László: A Nő című versével köszöntötte csapatunk hölgytagjait.

A már ismert útvonalon a korábbi túrák emlékei elevenedtek meg sorra, az, amikor először jártam ezen a szakaszon, amikor vándortábori túralejárásra jöttünk erre a vidékre, amikor már szinte tavasz volt és nyíltak az első virágok, amikor csak hótalpakkal lehetett közlekedni ugyanebben az időszakban. Megannyi élmény, amely életünket szebbé teszi.

Szép, nyugodt tempóban haladtunk felfelé utunk első emelkedő szakaszán, a friss, puha, fehér hótakarón. Elhaladtunk az itató mellett, amely nyáridőben jó szolgálatot tesz friss vizével, és kevéssel ezután a Lóvész-tető oldalába értünk. Az útról kis kitérővel lehet elérni az 1222 m-es tengerszint feletti magasságban található magaslatot. Folytattuk utunkat, elérkeztünk arra a részre, ahol a Lóvészról induló, kék kereszttel jelzett turistaút találkozik a piros sáv gerincjelzéssel és örömmel láttuk, hogy a bicikliutat is kijelölték a Csíki-havasok gerincének vonalán. Tovább már a piros sávval jelzett turistaúton haladtunk, az Egyeskő 60 túra nyomvonalán. Rövidebb egyenes szakaszok és kisebb emelkedők követték egymást a nagy fehérségben, közben szépen havazott. A szél munkája mindenütt látható volt, helyenként jól megborotválta az oldalakat, máshol pedig jókora dunyhákat hordott össze, ezeket kerülgetve bandukoltunk boldogan, hogy újra kint lehetünk a természetben.

Ebédünket Bodorvész fejében fogyasztottuk egy hegyi hajlék szélárnyékában, ahol az Egyeskő 60 túra idején a táborhelyet szokták kialakítani. Kicsit még a nap is kikandikált a felhők közül, mire ideértünk.

Ebéd után, újult erővel folytattuk az utat, amely takaros kalibák között vezetett, firnesedett hótakaró tetején, porhóval borított jeges úton, nagy kupacban feltornyosult hóban, hónyelvek között, folyamatosan változó terepen a szél munkájának köszönhetően.

Kis szakaszon érintettük a sárga kereszt turistajelzéssel ellátott Határvadászok útját, ezen keresztül először ereszkedtünk, majd emelkedtünk a Naskalat tömbje irányába. Mivel a szél nem tombolt annyira, amennyire szokott ezen a részen és az eső sem esett a Naskalaton, szépen elősétáltunk a hegygerincen az 1553 m-en található keresztig, majd vissza a télvíz idején üresen álló esztenák között a Kondra-keresztig.

A Naskalat tetején túravezetőnk újabb meglepetéssel kedveskedett, ezúttal Áprily Lajos: Március című versével.

A kereszteknél rövidebb pihenőket iktattunk be és a gerinc vonalát követve a Hármaskőig mentünk tovább, ahonnan tiszta időben jó messzire lehet ellátni, most „csak” a hópihék táncában gyönyörködtünk.

A Hármaskőtől elkezdtük az ereszkedést, egy rövid szakaszon még egy kis harántozás is fűszerezte a napot, majd mind lennebb és lennebb kerültünk, közelítve egy kis kalibához, amelynek udvarán keresztül vezet a kék kereszttel jelölt turistaút. Itt időztünk egy keveset, megcsodáltuk a pici ablakocska üvegén tükröződő természetet és rácsodálkoztunk a szegekkel teletűzdelt medvebiztos ajtóra.

Az alsóbb részeken szerencsére az út nem volt eljegesedve, vékony, friss hóréteg borította az egyébként sáros erdei utat, így könnyűszerrel jutottunk le a meredek lejtőkön Antalok-pataka házai közé. Amikor az aljba értünk túravezetőnk még kedveskedett egy kis figyelmességgel, a felolvasott verseket színes kártyácskákra kinyomtatva ajándékba adta nekünk.

Kerek 20 km-t gyalogoltunk a mai nap folyamán, mégsem fáradtunk, inkább töltődtünk, szellemileg-testileg-lelkileg.

Jó volt az időzítés, nem kellett túl sokat várnunk a délutáni vonat érkezéséig. A tarkői megállónál Kocsis György túratársunk Szalai Pál: Nőnapi köszöntő című versével örvendeztette meg párját és a jelenlévő hölgyeket és a rovásírásos naptárak is előkerültek ajándék gyanánt.

Közeledő mozdonyunk füttye már hallatszott, jólesett a meleg szerelvény ringatása, vonatozni mindig jó, ezen a szakaszon pedig még látványos is. Legközelebb tartsatok velünk! Köszönjük a köszöntést, a Nőnapi túra megszervezését túravezetőnknek.

Péterffy Ágnes-Katalinm

Csíkszereda

: an accessible web community