Vérengzés volt, mégis a közösség megmaradásának szimbólumává lényegült át

HN-információ
A közösség megamaradása és a vészterhes időkön átsegítő összefogás fontosságát hangsúlyozták a szónokok a székelyek elleni 1764-es madéfalvi vérengzés 252. évfordulója alkalmából tegnap délelőtt a SICULICIDIUM emlékműnél tartott megemlékezésen. [caption id="attachment_20470" align="aligncenter" width="620"]A közösség megmaradásának parancsa változatlan a történelemben – több százan emlékeztek a madéfalvi veszedelemre és idézték annak érvényes tanulságait Fotó: Borbáth Áron A közösség megmaradásának parancsa változatlan a történelemben – több százan emlékeztek a madéfalvi veszedelemre és idézték annak érvényes tanulságait Fotó: Borbáth Áron[/caption] A madéfalvi veszedelem 252. évfordulóján, a megemlékezés kezdéseként méltóságteljes szentmisét celebrált Ft. Tamás József segédpüspök. Ezt követően a Zöld Péter Általános Iskola diákjai ismertették a madéfalvi vérengzés előzményeit és eseményeit: azt, hogy Mária Terézia császárnő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását, a székelyek viszont sérelmezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk, német nyelvű vezénylet alatt, és nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat katonai szolgálatuk fejében. Sokan közülük elbujdostak az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek Madéfalván és tiltakozó petíciót fogalmaztak. A császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban váratlanul támadtak Madéfalvára, a katonai büntetőlépés több száz férfi, nő és gyermek életébe került. A turulmadaras emlékműnél, amelyet tavaly a magyar kormány, Hargita Megye Tanácsa, a helyi önkormányzat és a Csopoly közbirtokosság támogatásával újítottak fel, Soltész Miklós, a magyar Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a keresztény alapú magyar–román összefogás fontosságáról beszélt. Szerinte nem a székelyektől kell féljenek az ország vezetői, hiszen nem ők csábítanak Nyugatra 2–5 millió fiatalt, és nem ők támadják azt a keresztény értékrendet, amelyet közösen élünk meg, hanem fel kell ismerniük, hogy kelet, délkelet felől sokkal nagyobb veszedelem jön. Az államtitkár ahhoz kért erőt, hogy a keresztény hitű Európában egymásra találjanak és egymást erősítsék a nemzetek, és ki-ki nemzetiségét és kereszténységét megőrizve erősítse a népét és azt az országot, amelyben él. A madéfalvi veszedelem emléknapja a székely büszkeség napja is, hiszen a vérengzés nem tudta elérni a célját, mint ahogy nem érheti el célját semmilyen közösségeinket bántó intézkedés sem – jelentette ki Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki szerint a történelem során az eszközök változtak, de a közösség megmaradásának parancsa változatlan. Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke a megosztottságot, az érdektelenséget, a megfélemlítettséget és a reménytelenséget látja a legnagyobb problémának. – Reményt meríthetünk a tör­ténelemből, abból, hogy a szé­kelység a legnehezebb pillanatokban is képes talpra állni – mondta a politikus. Szerinte a jogok érvényesítéséhez erőt kell felmutatni, amihez egymásba kell kapaszkodni, így érhető el a jólét, a nyugalom, az etnikai béke és autonómia. Háromszéki Eszter


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!