A múlt év a nemzeti összetartozásé volt, az idei pedig a nemzeti újrakezdésé – mondta a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten, az „Egy vérből vagyunk” jótékonysági futás rajtjával egybekötött sajtótájékoztatón.

A futáson részt vevő Potápi Árpád János hangsúlyozta: a véradással és a jótékonysági futással „ráirányítjuk a figyelmet a nemzeti összetartozásra”. Nincs is szebb nemzeti újrakezdés annál, mint hogy újra együtt lehetnek, és a futással is ehhez járulnak hozzá – jegyezte meg a politikus. Közölte: az idén a 600 kilométeres, hat napon át tartó versennyel a Maros megyében található magyarfülpösi református diákotthon lakóit segítik. Reményét fejezte ki, hogy minél többen csatlakoznak hozzájuk. Fontosnak nevezte a vérellátás biztonságosságát és azt is, hogy évről évre felhívják a figyelmet a Magyarországon és a Kárpát-medencében élő nehéz sorsú emberekre.

Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége – aki vért adott az eseményen – azt hangsúlyozta: aki kész másoknak, ismeretleneknek vért adni, az mások életét, egészségét tudja megmenteni ezzel. A véradás kifejezi „az összetartozásunkat, egymásrautaltságunkat, de kifejezi az egymás iránti felelősségvállalásunkat” is – fűzte hozzá. Mint mondta, ő maga is vallja Kiplingnek A dzsungel könyvében szereplő mondatát, hogy „egy vérből valók vagyunk”, ezért ad rendszeresen vért. Arról is beszélt, a magyarok az elmúlt százegy évben megszenvedték azt, hogy „határok választanak el minket egymástól”, ezért vált fontossá, hogy „megerősítsük a közösségeink közti kapcsolatokat, és kifejezzük összetartozásunkat”. Ennek egy eleme a hagyományos önkéntes véradással egybekötött jótékonysági futás – tette hozzá. Katasztrófák, válsághelyzetek idején, mint amit a járvány is magával hozott, megszaporodnak a rossz hírek – mondta Herczegh Anita, majd úgy folytatta: a veszélyhelyzettel kapcsolatos hírekre ösztönösen jobban odafigyelnek az emberek, mert az óvatosság, az elővigyázatosság életmentő lehet. Úgy vélte: a vírushelyzet azt is megmutatta, mennyi jó szándékú, önzetlen ember él közöttünk. Tudományos kutatások igazolják, hogy katasztrófák után csökken a bűncselekmények száma, az altruizmus viszont nő, ami azt jelenti, hogy a katasztrófák túlélői készebbek az összefogásra, az önzetlen segítségnyújtásra – hangoztatta.

Gui Angéla, az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány alapítója elmondta: az eseményük mottója, hogy „állandó siránkozás helyett segítsünk másokon”. Hozzátette: a pandémia miatti lezárások alatt sokan éltek át nehéz pillanatokat, de akik másokon segítettek, átélhették a segítségnyújtás örömét. Mint mondta, abban hisz, hogy másokon segíteni a legjobb dolog a világon. Jelezte: az elmúlt öt évben már 5000 kilométert futottak, idén hat nap alatt 600 kilométert tesznek meg, hogy felhívják a figyelmet a véradás fontosságára és a határon túli magyarokkal való összetartozásra. Magyarnak lenni olyan sorsközösség, amit a határok sem tudnak szétszakítani – fogalmazott. A futók péntek este érkeznek hazánkba, a következő állomásuk a Partiumi Keresztény Egyetem, ahová adományként sporteszközöket visznek. A tervek szerint vasárnap délután érkeznek Kolozsvárra, az idén húszéves Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemhez, ahol Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettessel és Novák Eduárd sportminiszterrel találkoznak. Hétfőn érkeznek Székelyföldre, a magyarfülpösi szórványkollégiumba, ahová adományokat is visznek. A kollégium 45 lakójának sporttábort is szerveznek.

Nagy Sándor, a magyarországi Országos Vérellátó Szolgálat főigazgató-helyettese elmondta: a biztonságos vérellátáshoz napi 1800 önkéntes véradóra van szükség, hogy úgynevezett zöld zónában maradjon a vérkészlet; ez nehéz, mindennapos kihívást jelent. Hozzátette: az egészségügyi intézmények több vért használnak fel ezen a nyáron, az újrainduló egészségügyben a járvány miatti lemaradásokat megpróbálják a kórházak ledolgozni.

Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKVI) főigazgatója hangsúlyozta, a vérrel nemcsak lehet, de kell is spórolni. Mint mondta, az általa vezetett intézet az egyik legnagyobb magyar vérfelhasználó, a szív- és érsebészet hagyományosan nagy vérigényű. Hozzáfűzte: mindent el kell követni azért, hogy spóroljanak a vérkészlettel, ezt leginkább műtéti technikával tudják megtenni, illetve különböző vérmentő eljárásokkal.

A főigazgató arról is beszélt, hogy a GOKVI minden magyar kardiovaszkuláris intézete, eddig is sok segítséget igyekezett nyújtani a külhoni magyaroknak.

HN-információ/MTI