Végéhez ért a Székely Könyvtár sorozat

HN-információ
Hamarosan végéhez ér a Székely Könyvtár sorozat, az év végéig ugyanis a százkötetesre tervezett sorozat utolsó öt könyve is megjelenik. Zsidó Ferenc, a kötetsorozat egyik szerkesztője emlékeztetett: a Székely Könyvtár sorozat első kötete 2012-ben került a könyvesüzletekbe. Hozzáfűzte, még ebben az évben kiteljesedik a sorozat az utolsó öt kötettel. A szerkesztő szerint a megjelent kötetek kivétel nélkül a székelység különböző értékeit hordozzák lapjaikon. A Hargita Kiadóhivatal tíz éve tartó sorozatának végéhez érkeztünk, a köteteket a Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztőcsapata állította össze. Zsidó Ferenc elmondása szerint már megálmodásának pillanatában is százkötetesre tervezték a könyvsorozatot. Évente tíz könyvvel bővült az összeállítás, és 2021-ben végre a századik darab is az olvasók kezébe kerülhet. A Székely Könyvtár hosszú utat járt be az ötlettől a kivitelezésig. Majd eljutott a könyvespolcokig, és a lezárás után, már csak a könyvsorozat népszerűsítése marad hátra – részletezte Zsidó Ferenc.A sorozat ötletgazdája Ferenczes István, a folyóirat alapító-szerkesztője volt, mellette a lap többi szerkesztője dolgozott: Lövétei Lázár László, Fekete Vince, Mirk Szidónia-Kata, Molnár Vilmos, György Attila, a jelenlegi főszerkesztő, Zsidó Ferenc is. Utóbbi elmondása szerint a szerkesztők csapata időközben kisebb változáson ment keresztül, meglévő tagok távoztak, majd újabbakkal bővült a gárda, de a minőségen ez mit sem változtatott. Mint részletezte: ha a téma szakértőt kívánt, akkor meghatározott időre, külsős szakembereket is felkértek az együttműködésre. Sajátos nyelvezet Zsidó Ferenc megítélése szerint a hamarosan lezártnak minősíthető könyvsorozat  reprezentatív képet nyújt a székely írásbeliségről. Illetve, annak körülbelül négyszáz évéről, Bethlen Gábor leveleitől napjainkig. Szépirodalom mellett folyamatosan jelentek meg történelmi, szociográfiai, közéleti jellegű kötetek is. A könyvek többsége sajátosan székelyföldi témákat szólaltat meg (olykor a jellegzetes székely tájnyelv elemeit is használva, de vannak olyan darabok is, amelyeknek a szerzője ugyan székely, de a téma nem szigorúan a székelységre jellemző problémákat járja körül. A kötetek körülbelül fele újrakiadás, azaz meglévő művek sorozatba beemelése, a másik fele pedig válogatás szerzői életművekből vagy antológia. A kötetek nem követettek sem egy időrendi, sem egy tematikus egymásutániságot: minden évben a tíz kötet között akadt legalább egy kortárs, egy régi szerző, egy szépirodalmi, egy történelmi, szociográfiai, nem ritkán egy népköltészeti gyűjtemény is azért, hogy folyamatosan változatos szövegekkel bővüljön a gyűjtemény (a népköltészetiek közül kiemelhetnénk a Székely népballadákat, a Székely népdalokat, a Székely népi imádságokat, a történelmiek közül Apor Péter Metamorphosis Transylvaniae című kötetét, Kőváry László Székelyhonról című könyvét vagy éppen Orbán Balázs Válogatott írásait). Mindegyik könyv székely vonatkozásban és az általános magyar irodalmi kánon szempontjából is releváns. A most novemberben megjelent utolsó öt kötet: Benkő József: Transsilvania specialis (A székelyek földje), Földi István: Századelő az udvartereken, Gazda József: A XX. század, ahogy megéltük, Király László: Kék farkasok és Egyed Emese: Válogatott versek. Van ugyanakkor egy „bónuszkötet”, a 100+ (mint ahogy a sorozat felénél napvilágot látott az 50+), mely a könyvekhez Siklódy Ferenc képzőművész által készített ex libriseket és ajánlókat tartalmaz, méltó lezárást biztosítva a sorozatnak. Zsidó Ferenc elmondta: az alapkoncepciójuk az volt, hogy kiegyensúlyozottan jelentetik meg a sorozatban a magyar irodalom nagy klasszikusait, miközben ugyanakkor figyelmet fordítanak arra, hogy a kortárs szerzők is helyet kapjanak. A székely írásbeliség száz állomása olyan ikonikus szerzők műveit tartalmazza, mint például Tamási Áron, Mikes Kelemen, Bözödi György vagy Márton Áron, de emellett jelen van a kortárs irodalom idősebb nemzedéke is, mint például Király László, Egyed Emese, Lőrincz György, Kányádi Sándor, Egyed Péter, Szőcs Géza, Fodor Sándor, Markó Béla vagy Györfi Kálmán. A szerkesztő hangsúlyozta: mivel egy válogatásról van szó, amely a legreprezentatívabb szerzőket sorakoztatja fel,  örök kérdés, hogy még kik kerülhettek volna be a Székely Könyvtárba. Némiképp kakukktojásnak tekinthető a kilencvenharmadik kötet, ami A székelyek (Rólunk írták) címet viseli, és amelyben nem székely (angol, francia, román, anyaországi magyar) szerzők vallanak arról, hogyan látják a székely népet. Hozzáfűzte: a sorozat népszerűségét semmi nem bizonyítja jobban, mint hogy egyes kötetek esetében a standard ötszáz nyomtatott példány pillanatok alatt elkelt. Ilyen módon újra kellett nyomtatni Tamási Áron számos könyve mellett Kurkó Gyárfás Nehéz kenyér című kötetét és a Székely népi imádságokat. A legkiemelkedőbb darab a kilencvenharmadik kötet, ami A székelyek (Rólunk írták) címet viseli, és szintén nagy visszhangja volt az olvasóközönség körében. Ez az egyetlen olyan mű, amelyben nem székely szerzők szólalnak meg, hanem idegen nyelvű alkotók szövegei olvashatók arról, hogy ők, saját nézőpontjukból, hogyan látják a székely népet.   Soknak tűnik, de lehet, hogy kevés Zsidó Ferenc szerint száz kötet nagyon soknak tűnik, viszont inkább láthatjuk kevésnek, ha az egy nép értékeit és hagyományait hivatott képviselni. Mint kifejtette: száz kötet – bár még számos szöveggel lehetne folytatni – éppen elegendő ahhoz, hogy húzzanak egy vonalat, és kiértékeljék az eddigi munkát. Hozzáfűzte: egyelőre nem gondolnak a folytatásra, munkának épp elég reprezentatív százkötetes sort tudnak felmutatni, amelyet sikeresnek nevezhetnek szerkesztői vagy olvasói nézőpontból szemlélve is. Magántámogatásra is szükség volt Zsidó Ferenc ugyanakkor elmondta: a sorozat nemcsak székely különlegességként értékelhető, az is lényeges szempont, hogy magánmecenatúra révén jöhetett létre: Hargita Megye Tanácsa mellett ugyanis a kötetsorozat fő támogatója a Hargita Gyöngye Rt. vállalat és annak igazgató-tulajdonosa. A szerkesztő szerint a Székely Könyvtár ezzel bizonyítja, hogy nem kizárólag állami, hanem magánmecenatúrára alapozva is megvalósítható egy nagy lélegzetvételű könyvsorozat kiadása. A sorozat csak nemrég lépett a sikerhez vezető ösvényre, de már nemcsak erdélyi, hanem magyarországi érdeklődés is van iránta. Az elmúlt években elkezdték a népszerűsítését Magyarországon, ahol egyszerre nagyon jó a könyvek terjesztése és fogadtatása. A sorozat debreceni bemutatója alkalmával a szerkesztők részéről az is elhangzott, hogy talán ideális lenne a mintájára magyarországi tájegységeknek is hasonló sorozatokat létrehozni. Identitást erősít és esztétikai értéket képvisel Zsidó Ferenc elmondása szerint a Székely Könyvtár kettős célt teljesít: erősíti a székely identitást, táplálja az önismeretet, és esztétikai értékeket képvisel, élvezetes, ma is érvényes olvasmányokat nyújt. A sorozat létrejöttéhez, a változatos szövegek mellett, sok más tényező is kellett, például a tíz éven át tartó kiadói kitartás, és pénzügyi támogatás. A következőkben nem maradt más hátra, mint teljességében felmutatni, propagálni a Székely Könyvtárat. – Amikor az ember valaminek a végéhez ér, akkor örül, hogy végig tudta vinni. Lehet, hogy abban a pillanatban úgy gondolja, hogy ezzel tényleg vége van, de néhány év elteltével – amikor más perspektívából látja, amit véghez vitt – támadhat olyan gondolata, hogy ez annyira jól sikerült, hogy talán egy hasonlóval újra elő lehetne rukkolni – nyilatkozta lapunknak Zsidó Ferenc.

Miklós Dalma



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!