Közel 8 ezer hektáron, azaz a Hargita megyében burgonyával beültetett termőterületek mintegy 88-90 százalékán fejezték be eddig a pityóka betakarítását a termelők. Az aszály hatása jól mérhető: az átlaghozam csak 14 300–14 400 kilogrammra rúg – tájékoztatta tegnap lapunkat Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. [caption id="attachment_12248" align="aligncenter" width="620"] Krumpliszedők munkában. Az aszály miatt a vártnál kisebb a termés Fotó: Domján Levente[/caption] Jó ütemben halad, így lassan a végéhez közelednek Hargita megyében a burgonyabetakarítási munkák: a főkultúrának számító gumós növénnyel beültetett 9050 hektárról a gazdák mára immár 8 ezer hektárról, a pityókaterületek 88-90 százalékáról szedték fel a termést – mondta el tegnap lapunknak Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. A raktárakba, tárolókba került pityókamennyiségen azonban a szakember értékelése szerint a szárazság hatása is pontosan lemérhető: a tavalyi 23 tonna helyett az idei átlagtermés hektáronként mindössze 14 300–14 400 kilogramm lett – derül ki a szakigazgatóság legfrissebb, a mezőgazdasági minisztériumnak továbbított adataiból. – A termés jóval alacsonyabb a vártnál: az átlagosan betakarított pityóka az aszálynak is betudhatóan átlagosan 8-8,5 tonnával csökkent tavalyhoz képest, holott az év tavasszal és a kora nyári időszakban még nagyon biztatóan indult. De sajnos az aszály az eredményre rányomta bélyegét, a termésen belül az 5 centinél kisebb átmérőjű, a piacon jól értékesíthető méretű burgonya aránya is kisebb a szokásosnál – hangsúlyozta lapunknak Török Jenő. Megjegyezte: a megyei átlaghoz képest betakarított termésmennyiség azonban a kis- és nagytermelők esetében mért hozamok között nagyon nagy szórást mutat, ám a pityókatermés nagyságát és milyenségét a gazdák által választott korai és késői burgonyafajták termő- és szárazságtűrő képessége közötti eltérés is jelentősen befolyásolta. – Van olyan termelő, aki parcelláiról még ilyen körülmények között is átlagosan 25-30 tonnát, más pedig csak 9-10 tonna pityókát takarított be – érzékeltette egy konkrét példán keresztül a szakigazgató. A betakarítás időszakában a gazdáknak némi nehézséget inkább a napszámosként foglalkoztathatók hiánya okozott: a kétkezi munkások deficitjét sokan inkább a betakarítás fokozottabb gépesítésével, kisebb-nagyobb kapacitású pityókapergetők, burgonyaszedő kombájnok vásárlásával próbálták ellensúlyozni. Mint kiderült, a megyében a napszámosok fogyatkozása – a külföldön szezonmunkát vállalók miatt – lassan tendenciává válik, ami váltásra, kényszerberuházásokra készteti a burgonyatermelőket is. – A gazdák kényszerből is gépesítenek, mert évről évre kevesebb a szorgalmas, pityókabetakarításkor igénybe vehető munkaerő – tette hozzá Török. Ami viszont a burgonyaértékesítési árakat illeti, a néhány héttel korábban ajánlott 80-90 banihoz képest a viszonteladók megtorpantak, és a raktárkapacitásokkal nem rendelkező termelők helyzetét kihasználva a krumpliért jelenleg még alacsonyabb árakat szabnak. Török szerint viszont ebbe nincs semmi rendkívüli. – Szokás szerint most egy kicsit visszább jöttek az árak. De sokan nem hajlandók olcsóbban eladni, tartják az árat – megjegyzem nagyon helyesen –, hisz meggyőződésem, hogy egy hónap múlva sokkal jobb árakról beszélhetünk. Információim szerint ugyanis a burgonyatermés a szárazság miatt egész Európában kisebb, így Lengyelországban, Németországban, Szlovákiában és Magyarországon is alacsonyabb a termés a vártnál – sorolta Török Jenő. Domján Levente