Hirdetés

Van, aki lemondott, s van, aki nem

HN-információ
Az elmúlt hetet úgymond eluralta az igen zaklatottnak és háborús hangulatúnak bizonyult kormányátalakítás. Ezzel kapcsolatosan majdnem minden napra jutott egy többé-kevésbé törékeny tojás, azaz váratlan és kiszámíthatatlan esemény. Mikor a kormánypárt próbálkozott „offenzívával”, mikor az államelnök „kontra-offenzívával”. Viták, viszályok, szemrehányások, illetve vádaskodások eddig is voltak, el-ellőttek egy-egy vaktöltényt, később gumilövedéket. Lassanként attól is félhetünk, hogy bevetnek másabb fegyvereket, azaz be is vetett a kormánypárt egyik leszerepelt miniszterjelöltje, Ilan Laufer, igaz, egyelőre csak „pengeéles” szavak révén. Az egyre kínosabb helyzet közepette némileg feszélyezettnek bizonyult az EB igazságügyi biztosának, az Európai Parlament elnökének és más magas rangú tisztségviselőknek a látogatása, valamint a román–moldáv közös kormányülés is. Ha nagy vonalakban is, de napi rendszerességgel beszámoltunk a kormányátalakítás fontosabb, érdekesebb mozzanatairól, melyeknek külön színfoltját képezte az a mód, ahogyan reagált, illetve eljárt az államelnök a kormánypárt csúcsvezetésének egyes tárcavezetők visszahívására, illetve kinevezésére vonatkozó javaslataikat illetően. A kormányfő hétfő esti „felhívására” Johannis államelnök válasza két részletben érkezett meg kedden a déli órákban: először egy szűkszavú nyilatkozatában minősítette újólag gyengécskének a kormányt, és nem éppen szerencsésnek a javasolt „helycseréket, azok közül egyet elutasítva, majd egy jó óra múltán megjelent ama 2018/925-ös dekrétum, amely révén a kormány egyes tagjait visszahívta ebbéli minőségükből, ugyanakkor tudomásul vette Mihai Fifor honvédelmi miniszter lemondását, megállapítva, hogy megszűnt kormánytagi minősége. Továbbá kormánytagnak nevezett ki a javaslati listán szereplők közül hat személyt. Óriási meglepetést váltott ki, hogy a kormány elképzeléseit részben áthúzta, és már-már cinikusnak nevezhető az, hogy tárcavezetői tisztségéből ugyan Vasilescut visszahívta, de annak neve már nem szerepelt másabb tárcavezetői kinevezésre vonatkozó dekrétumban. Ugyanakkor a visszahívottak névsorában nincs ott Lucian Șova szállításügyi miniszter, valamint Paul Stănescu kormányfőhelyettes neve. (Ez utóbbi egyébként mindmáig a lemondását sem nyújtotta be.) Kedden este a kormánypárt állandó bürója sebtében összeült, s újabb jelöltekkel rukkoltak ki, mármint a szállításügyi miniszteri, valamint a kormányfőhelyettesi és régiófejlesztési és közigazgatási miniszteri bársonyszékek betöltése érdekében. Ez utóbbira a pillanatnyilag hoppon maradt Olguța Vasilescut jelölték, aki ezek szerint a kormánypárt amolyan dzsoli-dzsókerének bizonyul. Szóban érkezett a válasz csütörtökön a déli órákban, amikor is az államelnök személyesen elhangzott szűkszavú sajtónyilatkozatában elzárkózott a kormányátalakítás „folytatásától”, azt hangoztatva, hogy egy hétre túlontúl sok két kormányátalakítás, és szerinte jelenleg inkább „körhintázásról” van szó, mint „kormányzásról”. Következésképpen az esetleges kormányátalakítás további „elemzésére” csak a centenáriumi és a december 1-i nemzeti ünnepet követően kerülhet sor. Kvalitások… Viorica Dăncilă kormányfő egyes kormánytagok visszahívására és újabbak kinevezésére vonatkozó javaslatai kapcsán többször is hangoztatta, hogy azok, mármint a javaslatok az általa elvégzett értékelésen, illetve tevékenységi kiértékeléseken alapulnak. Hogy ez ténylegesen és úgymond tudományos, szakszerű megközelítésben mit is jelent, arra nemigen tudott válaszolni, s az ilyen jellegű újságírói kérdésekre igen-igen felületes válaszokat adott. Ebben a kontextusban megemlítenénk: ajánlatos, indokolt lett volna a kormányfőtől megkérdezni, hogy az általa kifejtett „áldásos” tevékenységet alávette-e vagy sem önértékelésnek, annál is inkább, hogy lett volna, amit górcső alá venni. Másképpen fogalmazva, a visszahívásra vonatkozó javaslatait nem támasztotta alá, sőt ilyesmivel nem is próbálkozott, kész tényként tárva a „nagyérdemű” elé. Igaz, hogy ő is, akárcsak pártbeli felettese, Liviu Dragnea azt nyomatékolta, hogy a kormánypárt csúcsvezetése alapos elemzést végzett, a javaslatokat megvitatva, sőt szavazásra is sor került. Az új jelöltek kapcsán esetenként kirukkolt mellettük szóló „érvvel” is. Így például a művelődésügyi miniszternek javasolt dr. Valer Daniel Breaz egyetemi tanár esetében utalt annak „művészi hajlamára”; a sport- és ifjúságügyi miniszter esetében pedig annak állítólagos „sportolói” teljesítményeire (utólag kiderült, hogy a „teljesítmény abban áll”, hogy testnevelő tanárként ötször futott neki a véglegesítési vizsgának); a honvédelmi miniszternek javasolt Gabriel Leș esetében azzal hozakodott elő, hogy még volt miniszter, akárcsak a régiófejlesztési és közigazgatási miniszternek javasolt Ilan Laufer esetében. Arról viszont nem szólt, hogy annak idején egyiküket sem saját kérésére mentették fel tisztségükből, hanem egyszerűen leváltották, s talán mondanunk sem kell, hogy nem a kiváló teljesítményük okán. Marius Budai munkaügyi miniszterről pedig azt is tudni, hogy 2008-ban, 36 éves korában végezte el a „közismert” Spiru Haret magánegyetem pénzügyi szakát, majd utólag ugyanott a mesterképzőt. Amúgy emlékeztetnünk kell arra, hogy annak idején 2017-ben, amikor leváltották, Ilan Lauferről többek között azt mondta Liviu Dragnea, hogy sajnos „külön programja” volt, másabb, mint amit megkövetelt volna tőle miniszteri funkciója. Olguța Vasilescu esetében azért lett volna jó közlekedésügyi miniszter, mert rendelkezik közigazgatási tapasztalattal, de ugyanez volt az érv utólag is, amikor a régiófejlesztési és a közigazgatási minisztérium élére kívánták. Egyébként nevetséges és meggondolatlan volt a miniszteri tapasztalatra való utalás, mert az egykori minisztereket, s most újra miniszteri székbe emelt személyeket nem saját kérésükre vagy valamilyen másabb igen magas rangú tisztségbe való áthelyezés okán mentették fel annak idején. Gyors lemondás Múlt hétfői lapszámunkban már írtunk arról, hogy a Pénzügyi Felügyeleti Szakhatóság (ASF) tanácstagjai kijelölésére vonatkozó parlamenti határozattal kapcsolatosan a liberális párt alkotmányossági aggályokat fogalmazva meg, a taláros testülethez fordult. Hogy mi is lesz, mi is lehet ennek a viszályos ügynek a kimenetele, azt nem tudni, de egy meglepetés máris bekövetkezett. Sorin Bota képviselő, aki november 14-én vette át a tőkepiacért felelős alelnöki mandátumát, a múlt hét elején benyújtotta lemondását a parlamenthez. Ezt azért, mert meggondolta magát, és továbbra is képviselő kíván maradni. (Amúgy a szóban forgó két tisztség betöltése összeférhetetlenséget jelentene.) Arról is hallani, hogy Botának állítólag gondjai lehettek/lehetnek a megkövetelt szakmai kritériumok tekintetében. Bizonyos kinevezések ügyében, ha nem is ilyen gyorsan, de ugyancsak lépett Klaus Johannis államelnök is: az október hónap folyamán az igazságügy-miniszter által beterjesztett, a DNA főügyészi tisztségére javasolt Adina Floreát visszautasította, akárcsak négy különböző magas rangú ügyészségi főügyész kinevezésére vonatkozó javaslatokat. Amúgy Toader igazságügy-miniszter még részesült egy másabb visszautasításban is: a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) november 22-én kiadott mintegy 50 oldalas közleményében elutasítja a tárcavezetőnek ama Augustin Lazăr, Románia Legfelsőbb Ügyészére vonatkozó kiértékelési jelentését. A CSM megindokolásában többek között az szerepel, hogy a tárcavezető elmarasztaló állításai részben megalapozatlanok, s ugyanakkor az érvek egy része a sajtóban megjelentekből, elhangzottakból ihletődött. Az már biztosra vehető, hogy az államelnök az idén nem fog döntést hozni a főügyész esetleges leváltása ügyében. Hecser Zoltán


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!