Újraírt szövetkezeti törvénnyel, öt évre szóló jövedelemadó-mentességgel próbálják a honatyák összefogásra, szélesebb hatáskörű mezőgazdasági szövetkezetek létrehozására ösztönözni a gazdálkodókat. Ráadásul a termelők alap- és magasabb szintű, integrátori feladatokat is ellátó szövetkezeteket is létrehozhatnak. A napokban megjelent 164-es törvény előírásairól és az általa kínálkozó lehetőségekről Tánczos Barna szenátor, a jogszabály társbeterjesztője beszélt. [caption id="attachment_33672" align="aligncenter" width="1000"] Kiszállításra váró joghurtok a Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet tejfeldolgozójában. A jogszabályokban is új segítséget kapnak[/caption] Változott a termelő-, szolgáltató és értékesítő szövetkezetekre vonatkozó alaptörvény – tájékoztatta lapunkat Tánczos Barna szenátor, a Hivatalos Közlönyben múlt héten 164-es számú törvényként megjelent jogszabály társbeterjesztője. Hozzátette, az új törvénnyel új utat kívánnak nyitni a szövetkezetek – és ezen belül is főleg a mezőgazdasági szövetkezetek – előtt. – Azt látjuk, hogy az elmúlt években nem nőtt a szövetkezési kedv, ugyanakkor a minisztérium a különböző uniós és hazai jogszabályokat értelmezve az egyesületeket gyakorlatilag kizárta a területalapú támogatások kedvezményezettjei közül, habár a gazdákat éveken keresztül arra biztatta a szaktárca, hogy pont ilyen egyesületekbe tömörülve próbálják a legelőket bérbe venni, közösen próbálják a gyepterületeket használni és közösen próbáljanak a termesztés, tenyésztés, vagy akár az értékesítés terén is fellépni – mutat rá a gazdák társulási hajlamát is befolyásoló fonákságokra Tánczos. Külön kezelik az alap- és a magasabb rangú szövetkezeteket Elmondta, az új szövetkezeti törvényben elkülönülnek az ún. első (alap-) és másod- (magasabb) rangú szövetkezetek. Az első rangú szövetkezeteket magánszemélyek, termelő gazdák vagy engedélyezett magánszemélyek, családi gazdaságok hozhatják létre. A másodrangú szövetkezetek ellenben a jogi személyiségű mezőgazdasági termelők, agrárvállalkozások társulási formája lesz. – Úgy is el lehet képzelni, hogy az alap-, vagyis az első rangú szövetkezetet a termelők hozzák létre, míg a magasabb rangú szövetkezetekbe azokat a jogi személyeket is be lehet vonni, akik az értékesítési láncokat birtokolják. Akár Székelyföldön is lehet erre példa: az az üzletlánc, amelyik előszeretettel tart a polcain helyi termékeket, gond nélkül beszállhat egy olyan szövetkezetbe, ahol a gazdák is jelen vannak, és a termékek értékesítésére együtt találhatják meg a legmegfelelőbb megoldásokat. De lehet akár szövetkezetek lánca is – fejtette ki lapunknak a jogszabály kidolgozásában és beterjesztésében részt vállaló szenátor. Hozzátette, bár a korábbi szövetkezeti törvény erre lehetőséget biztosított, ám a családi gazdaságok, a jogi személyiség nélküli engedélyezett magánszemélyek nem szerepeltek a régi jogszabályban – ezért is szükség volt a törvény módosítására. Erősebb integrátori szerep – Az új törvény ugyanakkor letisztázza, hogy a szövetkezetek gazdasági integrátori szerepet is betölthetnek, és a szövetkezeten keresztül közösen használhatók azok a termelő eszközök, amelyek viszont továbbra is a gazdák tulajdonában maradnak. Akár a mezőgazdasági területekről, a közösen használt traktorokról vagy cséplőgépekről, akár a közös istállóban hizlalt borjakról vagy élőállat-szállító teherautóról legyen szó, ezek működtetését finanszírozhatja a szövetkezet, de a tulajdonjog megmarad a gazdánál. Nem kommunista szövetkezetekről beszélünk, nem kell a szövetkezetbe bevitt vagyon tulajdonjogáról senkinek sem lemondania, meg lehet a szövetkezetet szervezni úgy is, hogy mindenki hozzáteszi a magáét. Egy traktort, egy kombájnt, egy kaszálógépet, vagy egy üres, használaton kívüli istállót, és – például ilyen esetben – a szövetkezet ott hizlalja 350-400 kilósra azokat a bikaborjakat, amiket közösen, a gazdák nevében a szövetkezet értékesít – sorolja az új szövetkezeti törvényben rejlő lehetőségeket Tánczos Barna. Területalapú támogatásra is jogosultak Leszögezi, a törvénynek fontos hozadéka, hogy a szövetkezeteket aktív gazdaként is definiálja, ami a területalapú és az állattenyésztési támogatások lehívása esetében fontos. Ez azt jelenti, a mezőgazdasági szövetkezetek akár a községi legelőkre kötött bérleti szerződések alapján a területekre járó támogatást is igénybe vehetik. A támogatási összegeket amúgy a szövetkezet tagságát alkotó gazdálkodók között akár adómentesen ki is oszthatja. – Ez nagymértékben megkönnyíti az adott esetben községi tulajdonban levő gyepterületek használatát és a területekre igénybe vehető uniós támogatások megszerzését – hangsúlyozza Tánczos. Az új szövetkezeti törvény ugyanakkor a 2020-as Vidékfejlesztési Program (PNDR) szövetkezetekre vonatkozó intézkedéseivel is összhangba került, lévén, hogy a támogatási ciklusban a szövetkezetek számos intézkedésben kiemelt kedvezményezettként szerepelnek. Az így módon elérhető fejlesztési támogatások is segítik a szövetkezetek integrátori szerepének erősítését a mezőgazdasági primőrtermékek begyűjtése, feldolgozása, csomagolása és a késztermékek értékesítése, piacra vezetése terén. Adókedvezmények sorát kínálják Tánczos elmondta, az új szövetkezeti törvény az adókedvezményekről is rendelkezik. Így például a törvény életbe lépésétől számított időponttól öt évig az újonnan létrejött szövetkezetek jövedelemadó-mentességet élveznek: a 16 százalékos nyereségadó befizetése alól öt évig azok a korábban létrehozott szövetkezetek is mentesülhetnek, amelyeknek az éves üzleti forgalma 2 millió euró alatt van. – Nagyon fontos, hogy azok a szövetkezeti tagok, akik magánszemélyként vagy engedélyezett magánszemélyként termékeiket a szövetkezeten keresztül értékesítik, mentesülnek a mezőgazdasági átalányadó és a mezőgazdasági épületekre – istállókra, raktárakra – megállapított ingatlanadó befizetése alól is. De adómentesség jár arra a jövedelemre is, amit a szövetkezetnek bérbe adott területek, ingatlanok, épületek után realizálnak a szövetkezeti tag gazdák – hangsúlyozta a szenátor. Hozzátette, az ötéves jövedelemadó-mentesség más támogatásokkal is halmozható: így azoknak a szövetkezeteknek is jár, akik elismert termelői csoportként működnek és PNDR-s támogatási programban részt vesznek. Szövetkezés: a jó példák a legjobb ösztönzők Kérdésünkre, hogy a székelyföldi, Hargita megyei gazdák körében a szövetkezeti összefogás milyen eszközökkel, módszerekkel erősíthető, Tánczos Barna első helyen a jó példákat említette. Úgy véli, a megyében elindult és sikereket felmutató tejszövetkezetek révén már megtört a jég. A gazdasági tevékenységek egyre inkább a mezőgazdasági szövetkezetek égisze alá kerülnek – ezt ösztönzi az adókedvezmények sora is –, míg az érdekérvényesítés, a gazdák érdekképviselete a szakegyesületek feladata marad. – A szakegyesületek általában nem gazdasági tevékenység céljából jöttek létre, és emiatt az egyesületek jogi háttere sok esetben akadályt is jelent a közös termelés és termékértékesítés terén. A jogosultsági problémák már a területalapú támogatások igényelhetőségénél is jelentkeztek. Épp ezért az új szövetkezeti törvény nagyon jó alkalmat és lehetőséget kínál arra, hogy a már létező gazdaegyesületek mellett kisebb szövetkezetek akár falvanként, községenként létrejöjjenek. Olyan szövetkezetek, amelyek a tejbegyűjtőket, gyümölcsfeldolgozókat működtetik. Most már tiszta, világos törvényi háttér van a szövetkezeti integrátorok létrehozására. Csak élni kell vele – szögezte le Tánczos Barna. Domján Levente